A Kádár-rendszer jellege, jellemzői by Szilvia Nemeskeri
Növekedett a tartós fogyasztási cikkek száma is az országban (TV, rádió, Trabant). Gazdaság és társadalom a Kádár-korszakban | zanza.tv. A hatalom engedélyezte a nyugati termékek megjelenésé t (farmer, sportruházat, kvarcóra), de új, magyar termékek is jelentek meg a piacon (Tisza cipő, Trapper farmer, rágógumi). Az 1970-es évekre teljessé vált az állami szociálpolitika: kiépült a nyugdíj, a családtámogatás és a segélyek rendszere (az 1960-as költségvetés 2, 5%-át költötték nyugdíjra, 1990-ben pedig 10%-át) 1967-ben bevezetik a GYES-t, mellyel a gyermekvállalást ösztönözték Az 1980-as évektől a gazdasági válság miatt az állam kénytelen csökkenteni az életszínvonalat, cserébe engedi, hogy az emberek kiegészítsék jövedelmüket. Ekkor válik elterjedtté a másodállás vállalása, ami azonban megterhelő az emberek számára. A túlhajszolt élet számos következménnyel járt: növekszik a válások száma elhanyagolják a gyermeknevelést megjelennek a kulcsos gyerekek nő az alkoholisták száma növekszik az öngyilkosok száma romlik a társadalom egészségügyi állapota csökken a gyermekvállalási kedv 1981-től csökken az ország népessége A helyzet egyre tarthatatlanabb, idővel nyilvánvalóvá válnak a rendszer hibái.
A sok mese után nézzünk néhány tényt is. Az átlagfizetés 1988-ban havi nettó 7015 Ft. Az átlagnyugdíj 4515 Ft. Ezek ekkoriban 139, illetve 90 dollárt érnek. (Mai árakon 256, illetve 166 dollár). Az árak azonban alacsonyabbak voltak, ezért az életszínvonal nem volt sokkal alacsonyabb, mint most. Egy tojás ára 3, 70 volt, 1 liter tej ára 11, 80; 1 kg kenyér 11, 70. Egy havi fizetésből tehát akkoriban 600 kg kenyeret lehetett venni, míg 2009-ben a 129 ezer forintos nettó átlagbérből 260 Ft-tal számolva csak 500 kg jön ki. (220 Ft-tal, mint ahogy nálunk kapható, viszont 590 kg. ) A tej ma egyértelműen drágább. 1 kg narancs 1988-ban 52 Ft volt, ma 490 Ft. Kadar korczak jellemzői 10. Ebből tehát ma többet lehet megvenni a havi fizetésből. 1 liter sör 1988-ban 24, 20. Ma 300 körül lenne (természetesen itt legfeljebb Kőbányaira kell gondolni). 1988-ban 300 liter jön ki a havi fizetésből, ma 400 liter. 1 kg Omnia kávé 1988-ban 560 Ft. 2010-ben 2100 Ft. Akkor 12, 5 kg, most 61 kg jön ki a havi bérből. Kossuth cigaretta: 13, 30 és ez 25 darab, nem ám 19.
Szabályos hatszög körben A szabályos hatszög jellemzője, hogy oldalai egyforma hosszúságúak. Köré kör írható, így a szabályos hatszög minden csúcsa a körön helyezkedik el. Ha a kör sugara ismert, a szabályos hatszög ebből az egy adatból megszerkeszthető. Csúcstávolsága a köré írt kör sugarának kétszerese. A körbe írható szabályos hatszög szerkesztésének menete: Rajzoljunk a csúcstávolság felével R sugarú kört! Rajzoljuk meg a kör egyik átmérőjét, az átmérő és a kör metszéspontjai: A és D. A kapott két pontból metsszük a kört R sugárral két-két helyen! A hat metszéspont a hatszög hat csúcspontja. A csúcspontok összekötésével rajzoljuk meg a hatszöget! Szabályos nyolcszög körben A szabályos nyolcszög jellemzője, hogy oldalai egyforma hosszúságúak. Köré kör írható, így a szabályos nyolcszög minden csúcsa a körön helyezkedik el. Ha a kör sugara ismert, a szabályos nyolcszög ebből az egy adatból megszerkeszthető. A körbe írható szabályos nyolcszög szerkesztésének lépései: Rajzoljuk meg az R sugarú kört!
Az előállított oldalhosszúságot a kör egy tetszőleges pontjából ötször mérjük fel! A kör kerületén kijelölt csúcspontok összekötésével az ötszög előáll. 10 oldalú sokszögek A szabályos tízoldalú sokszög jellemzője, hogy oldalai egyforma hosszúságúak. Köré kör írható, így a szabályos tízoldalú sokszög minden csúcsa a körön helyezkedik el. Ha a kör sugara ismert a szabályos tízoldalú sokszög ebből az egy adatból megszerkeszthető. A körbe írható szabályos tízoldalú sokszög szerkesztésének menete: Rajzoljunk R sugarú kört szimmetriatengelyeivel együtt! (vízszintes és függőleges tengelyt rajzoljunk) Felezzük meg körző segítségével az egyik szimmetriatengelyen mért R sugarat! Mérjük fel a kapott felezési pont és a másik szimmetriatengely és kör metszéspontjának távolságát! A felezési pontba beszúrva körzőnket ezzel a sugárral elmetsszük a megfelezett tengely középponton túli oldalát. Az előállított oldalhosszúságot a kör egy tetszőleges pontjából ötször mérjük fel! Ezzel szabályos ötszöget szerkesztettünk.
A B csúcspontból szerkesszünk merőlegest, majd mérjük fel az oldal felét, az így kapott pontot jelöljük O-val. Az O pontból az oldal felével kört rajzolunk. Az A pontot kössük össze az O ponton áthaladó egyenes szakasszal, amely metssze a kört. A metszéspontot jelöljük M-mel. Az A pontból körívet húzunk az AM távolsággal, a B pontból a oldalhosszúsággal. A metszéspontot jelöljük C-vel, amely egyben az ötszög harmadik csúcspontja lesz. Az AB csúcspontok közötti szakaszra felező merőlegest szerkesztünk, amelyet metszve megkapjuk a D csúcspontot. Az E csúcspont a szimmetria szabályaival szerkeszthető. Az adott A, B, C, D és E csúcspontok összekötésével megrajzoljuk az ötszöget. Szabályos kilenc("sok)szög szerkesztése A körbe írható szabályos kilencoldalú sokszög jellemzője, hogy a sokszög minden csúcspontja a körön helyezkedik el, valamint oldalai egyenlő hosszúságúak. A 9 oldalú sokszögek oldalhosszúságainak közelítő szerkesztése: Az adott R sugarú kör megrajzolása, szimmetriatengelyeivel együtt (vízszintes és függőleges tengelyt rajzoljunk).