): Gróf Széchenyi István emlékkönyv (Count István Széchenyi Memorial Book) Gróf Széchenyi István emlékkönyv (Count István Széchenyi Memorial Book, Vol. 1-2) Géza Tasner: Széchenyi szellemi hagyatéka és Tasner Antal végrendelete: emlékirat (Széchenyi's Intellectual Heritage and the Will of Antal Tasner: Memoir) Dávid Angyal: Gróf Széchenyi István történeti eszméi (Count István Széchenyi's Ideas on History) Jenő Gaál: Gróf Széchenyi István nemzeti politikája (National Policy of Count István Széchenyi, Vol. 1-2) István Széchenyi: Politische Programm-Fragmente 1847: aus dem Ungarischen mit Anmerkungen eines Oppositionellen (Political Program Fragments 1847) Lajos Kovács: Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve 1846-1848 (1-2. Könyv: An English Dimension (Sandor Vaci P.). kötet) (The Three Last Years of Count István Széchenyi's Public Life 1846-1848, Vol. 1-2) István Széchenyi (Ed. : Árpád Károlyi, Vilmos Tolnai): Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka (1-3. kötet) (Count István Széchenyi's Literary Heritage of Döbling, Vol.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Adatvédelmi irányelvek
Valódi kihívást jelentett a megfelelő nyelvi szakember kiválasztása, ugyanakkor nagyon szép feladat volt a fordítónak és az anyanyelvi lektornak egyaránt ennek a nyelvében különlegesen nehéz szövegnek az átültetése a célnyelvre. Németh Gabriella hozzászólásában kiemelte: az együttműködés egy terminológiai szószedet összeállításával ér véget 2021. decemberében, amelynek felhasználásáról az állami fordítószolgálat és az alapítvány közösen állapodnak meg. Gratulált az alapítványnak ahhoz, hogy egy újabb kultúrkinccsel gazdagítja a magyar hagyományokat, és ötvözte a modernizációt a történelemmel. A köztulajdonban álló fordítóiroda stratégiai feladata a magyar jogi és közigazgatási nyelv hagyományainak ápolása és adatbázisba rendezése, és ez a szemlélet ebben a fordítási és terminológiai együttműködésben is kiteljesedhetett. Széchenyi szellemi hagyatéka 2014-ben hungarikum lett. Felsővályi Ákos, a New York-i Széchenyi István Társaság elnöke a könyvbemutatón kiemelte, hogy milyen felemelő érzés tudni, hogy Széchenyi örökségének megőrzése érdekében ilyen nagy horderejű összefogás és támogatás megvalósult.
Ma már egyetlen egy doktor sem nevezi magát tudor-nak. (Horger Antal: Magyar szavak története, 1924) Hetvenöt éve, 1946. április 14-én hunyt el Horger Antal, a szegedi "egyetem fura ura", kiemelkedő nyelvészünk, az MTA tagja, aki az első magyar nyelvjárási térképet is megalkotta. Horger Antal József Attila irodalom évforduló
1946. április 14-én hunyt el Budapesten Horger Antal nyelvész, szegedi egyetemi tanár, akit sokan csupán József Attila megbuktatójaként emlegetnek anélkül, hogy ennek hátterét ismernék – holott sokrét tudományos pályafutásával méltán írta be nevét szellemi életünk nagyjaink közé. Horger Antal neve jóformán csak József Attila egyik korai verse, az 1925-ben írt "Tiszta szívvel" kapcsán ismeretes: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsm, se szemfedm, se csókom, se szeretm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendm hatalom, húsz esztendm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó f terem gyönyörszép szívemen. Valljuk be, harmatgyenge lírai hajtás. (Igaz, máskülönben a "Nem, nem soha! " is az – bármennyire is tiltakozzanak ellene egyesek. ) Nem is beszélve a belle áradó nihilizmusról. Bizony a mai momentumosok "lelkisége" ez.
Portrénk Horger Antal tudós, nyelvész, akadémikus életéről és munkásságáról, halálának 75. évfordulója után. Egy idős nyelvészprofesszor hunyt el Budapesten, nagyrészt ismeretlenül 1946. április 14-én. A nyelvtudományban a Horger-szabály ma is megkerülhetetlen. Ám a nem nyelvész végzettségűek valószínűleg nagyon keveset tudnak Horger Antalról. A középiskolai irodalomórák emlékeként mindenki fejében derenghet egy apró információ arról, hogy József Attila a professzornak tulajdonította elütését a tanári pályáról. A helyzet ennél azért bonyolultabb volt. De ne vágjunk a dolgok elébe! Horger Antal 1872. május 28-án született a Krassó-Szörény megyei (ma a romániai Temes megyéhez tartozó) Lugoson, egy német eredetű családban. Mint sok nemzetiségi családból származó ember, elkötelezett magyar lett. Tanári oklevele megszerzését követően a fiatal pedagógus előbb a Brassói Főreáliskolában, majd a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolában tanított irodalmat. Már ekkor tekintélyes nyelvészi kutatások álltak a harmincas évei elejét taposó tanár háta mögött: gyűjtést végzett a dél-erdélyi, Brassóhoz közeli Halmágy községben (ennek a falunak érdekessége, hogy a teljesen szász környezetben székelyek lakták, akik évszázadokon át nem asszimilálódtak a többséghez), kiadott hétfalusi csángó népmeséket (1908), majd érdeklődése ismét a székelyek felé fordult, és tanulmányt írt Udvarhely megye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságairól.
Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, dünnyögöm és mormolgatom egy versét. (…) Gyönyörű szép – s ez a vers nem lett, nem lehetett volna meg, ha előtte nincs népdal és expresszió, verses vers és szóval mondható vers". Születésnapomra (a Kaláka előadásában): EZEN A NAPON: József Attila később Curriculim vitae című művében, no és a Születésnapomra című verésben is megemlékezik Horger Antalról. Horger Antal a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, a szegedi egyetem nyelvésze, majd dékánja. Legnagyobb érdeme a ma is egyetemi tananyagként tanított hangzókivetéses törvény. Az első magyar nyelvjárási térkép is az ő nevéhez fűződik, szakterülete volt a csángók és székelyek nyelve, több jelentős művet hagyott hátra (például A nyelvtudomány alapelvei, Általános fonetika, A halmágyi nyelvjárássziget). AJÁNLOTT LINKEK: Horger Antal személyisége () Horger Antal életútja () Horger Antal egyetemi tanár pöre a felesége ellen () A Tiszta szívvel című versről () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Mint látható, Horger eleinte az erdélyi nyelvjárásszigetek iránt érdeklődött. A székely és csángó nyelvjárások kutatói, népköltészetük rajongói számára megkerülhetetlen Horger munkássága. Az 1914-es év Horger számára nem csupán a háború kitörése miatt emlékezetes: ekkor nevezték ki a budapesti egyetem (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) magántanárává magyar hangtanból és szótanból, és ekkor jelent meg A magyar nyelvtudomány alapelvei című tanulmánya. Az ekkor már nagyreményű, időközben akadémikussá kinevezett tudós újabb állomáshelye a szegedi Ferenc József Királyi Tudományegyetem. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter erőfeszítésének eredményeként a kolozsvári egyetemet költöztették át a dél-alföldi városba. Az egyetem egy igazi "nagyvadat" fogott Horger rendes egyetemi tanári kinevezésével. A szegedi egyetem falai között keresztezték egymást a kissé különcnek tartott, szigorú nyelvészprofesszor és egy húszesztendős, az egyetemre már sebzett lélekkel érkezett magyar-francia-filozófia szakos egyetemi hallgató – József Attila – útjai.