Hongkongi tudósok nemrégiben beszámoltak egy fiatal, egészséges férfi esetéről, aki a Covid-19-es rohamból felépült, és több mint négy hónappal később megfertőződött. Genomszekvenálásával bizonyítani tudták, valóban kétszer is elkapta, mert a vírustörzsek különbözőek voltak. Felmerül a kérdés, hogy ha ellenanyag van a szervezetben, az egyenlő-e az immunitással? – veti fel a BBC írása, amely szintén az újrafertőződést boncolgatja. Dr. Kaáli Imre | B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház. Dr. Csilek András szerint nincs mindenkire érvényes igazság atekintetben, ki mennyire válik immunissá az első vírus bejutása után, mert mindenkinél más mértékben alakul ki a védettség. Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy minél súlyosabb tünetekkel zajlik a koronavírus-fertőzés, annál védettebb az illető, mert több antitest termelődik a szervezetében, a szakember azt válaszolta: "El kell oszlatnom a tévhitet, miszerint minél betegebb valaki a Covid-tól, annál védettebbé válna. Egyrészt attól, hogy valaki betegebbnek érzi magát a másodiknál, egyáltalán nem biztos, hogy az súlyosabb, másrészt nem feltétlenül termelődik több antitest sem a szervezetében.
Ez egy bonyolult biokémiai folyamat, ahol nem működnek az általános szabályok, ezért a betegség alakulása egyénenként eltér" – magyarázza. Sok tényezőtől függ a védettség Ezzel együtt volt már arra példa, hogy a kevés tünettel zajló fertőzés nem mozgatja meg annyira a beteg immunrendszerét, ezért valóban kisebb védettség alakul ki, amely egy fiatalembernek hosszabb védettséget biztosít, mint egy 80 éves embernek. Ebből is látható, milyen soktényezős, összetett folyamat a védettség megértése, hiszen az immunitás kialakulásában is számít az életkor, a beteg előélete, az alap- vagy társbetegségek, a testsúly, hogy milyen gyógyszereket szed, és még számtalan dolog. Dr csilek andrás jászberényi. "Az is előfordul, hogy nem tudnak kimutatni ellenanyagot a fertőzés után, de ez nem azt jelenti, hogy az illető nem védett. Ugyanis, ha lecseng a védettség, attól még az immun-memória működhet, azaz, ha a szervezet újra találkozik a Covid-dal, akkor "emlékezik" a védettségre. Persze ha sokáig nem találkozik újra a vírussal, akkor ez az immun-memória is "kialudhat".
De ha még nem látunk tisztán, akkor mi az oka annak, hogy a járványügyi szakemberek riasztó prognózisokat adnak, sőt Kásler Miklós miniszter is napi kétszáz várható halottról beszélt? Mindenki olvas valamit. Van egy orvos például egy dél-afrikai kórházban, aki azt tapasztalja, hogy náluk nagyon sok az új beteg, de ők döntően enyhe tüneteket produkálnak. Ezt leírja, majd felkapja a sajtó. Azután van egy orvos Dél-Amerikában, aki viszont azt tapasztalja, hogy sok a súlyos eset. Mivel a járványok mindig külföldről érkeznek hazánkba, kezdetben mindig csak a külföldi orvosok adataira tudunk támaszkodni. Tapasztalat pedig annyiféle van, ahány orvos azt leírja a szaklapokban vagy a sajtóban. Hosszabb távon nem kontraproduktív, ha ilyen kevés információra alapozva mondanak a szakemberek félelmet keltő jóslatokat? Dr. Csilek András | Azonnali. Kicsit olyan, mintha mindig farkast kiáltanánk, a társadalom pedig egyre kevésbé fog tartani a soron következő járványhullámoktól, vírusmutációktól. A farkas már itt volt. Minden jóslatban van egy bizonytalansági faktor, ezért érdemes a kórházba kerülők és a halottak már ismert számairól beszélni, mert ezeket tudjuk biztosan.
"Nem lehet pontos időtartamot mondani. Egyeseknél két, másoknál négy hónap, de előfordulhat egy év is. Bár a járvány egy éve zajlik, szerencsére nem arról van szó, hogy tömegesen kapnánk híreket tömeges újrafertőződésekről, hanem heti 2-4 ilyen eset, ha van az országban" – nyugtatja meg a kedélyeket a főorvos. Az, hogy talán nem is újrafertőződésről van szó, hanem a vírus hosszabb lappangásáról, ismét egy tévhitet oszlat el: "A Covid egy akut betegség. Emberek megbetegednek, majd meggyógyulnak, akár szövődménnyel, akár anélkül, vagy sajnos meghalnak. De nincs arra vonatkozó ismeretünk, hogy krónikus fertőzést okozna a vírus, azaz nem távozik a szervezetből. Nincs köztes állapot". Dr csilek andra.fr. Ámbár technikai elcsúszások miatt adódhatnak félreértések. Például, ha valaki bekerül a kórházba, és kiderül, hogy Covid -fertőzése van, nem mindig megállapítható, hogy otthon, vagy a kórházban kapta-e el. 3-4 hónap múlva, ha ismét bekerül kórházba egy másik betegséggel, és mondjuk szociális otthonban lakik, ismét leszűrik PCR-teszttel.
Mégpedig azoktól a pároktól, amelyek a legjobban költöttek és neveltek. Ezek a tojók közös röpdébe kerülnek és így nőnek föl, sok esetben testvérek. Ezt a módszert négy éve alkalmazom és nullára csökkent a fészekdúlások száma, kisebb torzsalkodások persze előfordulnak. Ha netán mégis akad agresszív tojó, azt azonnal távolítsuk el, és többet ne fogjuk társas tenyésztésbe. Minden évben idegen hímeket hozok, melyek a tojókkal körülbelül egyidősek. A röpdében szabadon választhatnak párt. Vásárlás: Odu Hullámos papagáj Etető, itató madaraknak árak összehasonlítása, OduHullámospapagáj boltok. A röpdében elhelyezhetünk még 1 pár kínai törpefürjet. Előnye ennek a madártartási módnak, hogy sokkal szebben mutat több madár egy nagy röpdében, mint párosával, tenyész kalitkákban elhelyezve. Megkönnyíti az etetést, itatást. Hátránya az lehet, hogy néha előfordulhat, hogy a hullámos tojók összekapnak, és ez sajnos végzetes kimenetelű lehet. Nem lehetünk biztosak 100%-ig az apamadár kilétében. Főleg a hullámosokra jellemző, hogy "félrekacsintanak", amíg a párjuk nem figyel. Ezért ha egy bizonyos színt szeretnénk tartani/tenyészteni, akkor ez esetben csak azonos színű madarakat tartsunk.
Az étrendnek igazodnia kell az évszakokhoz és a tenyésztés helyéhez egyaránt. Szubtrópusi és mediterrán tájakon, pl. Hullámos papagáj ou visiter. Dél-Floridában vagy Spanyolországban, ahol enyhék a telek, és csak néhány fagyos nap van a tél folyamán, ott nem szükséges minden nap olajos magvakban gazdag eleséget adni a madaraknak, hanem csak a hideg napokon. Ezen a néhány napon még a hízásra hajlamos fajoknak is zsírban gazdag eleséget kell adnunk, mint a rózsás kakadu (Eolophus roseicapillus) és az Amazon papagájok. Ennek az egyszerű, zsírszegény étrendnek a szerepe egyrészt az, hogy a téli időszak alatt megállítsa a költési hajlandóságot (amellett, hogy a tenyésztőnek is kényelmesebb, hogy a hideg időben kevesebb a kézi etetés), másrészt a váltás önmagában is fontos, hogy rákészülhessünk a következő szaporodási időszakra, mivel az elérhető táplálék minőségének változása szignálként hat a költési hajlandóságra. Hidegebb éghajlatú területeken, mint pl. Közép-Európában, a tenyésztőknek igen zord körülményekkel kell szembenézniük, ha madaraikat kültéri röpdékben teleltetik át.
A tojóládába ennivalót sosem kell tenni és a kicsik kikeléséig takarítani sem kell, mert a papagájok nem piszkítanak bele, tojásrakás vagy kotlás idején kint végzik el a dolgukat. A tenyésztés extrém szélsőségeire is érdemes felkészülni, a papagájok néha megeszik a tojást, és az is megeshet, hogy nem hajlandóak költeni vagy a kikelt csibéket nem etetik.
Mindenesetre sok szerencsét és minden jót kívánok a madárkáinak, leendő szárnyas unokáinak és Önnek is: Bukuli Ágnes