A madarak higiéniai, közegészségügyi, környezeti és műemlékvédelmi problémát is jelentenek - mutatott rá Francesco Boemo szakértő, a témában tartott szeminárium szervezője. Hangsúlyozta, hogy a védett sirályokat és galambokat az érintettek csak kíméletes eszközökkel űzhetik el, a vízipisztolyon és a sólyommal való fenyegetésen kívül például különleges hanghatásokkal vagy olyan speciális szagokkal, amelyeket az emberek nem éreznek. (MTI)
"A vízipisztoly működik. Mihelyst a galambok meglátják, elmenekülnek" - mondta Paolo Lorenzoni. Az igazgató szerint a madarakat a narancsszín riasztja el, ezért narancssárga vízipisztolyokat szereztek be vendégeik számára. Mint mondta, szinte nincs is szükség a vízipisztoly használatára, még arra sem, hogy a vendégek kézbe vegyék, elég, ha ott tartják maguk mellett az asztalon, a galambok már a puszta látványukra elmenekülnek. A "rablómadarak" okozta probléma olyan komoly, hogy a velencei szállodák szövetsége, az AVA a héten külön tanácskozáson vitatta meg a védekezés lehetőségeit. Vannak szállodák, amelyek sólymokkal űzik el a galambokat és a sirályokat, a Gritti Palace-ba például hetente kétszer hívnak solymászt, aki két ragadozómadarat, egy alacsonyabban és egy magasabban repülő sólymot vet be a turistákon élősködő galambok, sirályok ellen. Továbbra is százával pusztulnak Magyarországon a fokozottan védett madarak az áramvezetékek miatt - Qubit. A módszer nagyon hatékony, csakhogy a solymászok szolgáltatásai drágák, egy évre 30 ezer euróba kerülnek. A gyerekek által olyannyira kedvelt és sokat fényképezett galambok és sirályok az egyik legnagyobb problémát jelentik a szállodások, vendéglősök és mindazok számára, akik a szabadban étkeznek - állapította meg Enrico Mazzocco, a vízipisztolyos megoldást ugyancsak alkalmazó Hotel Monaco&Grand Canal igazgatója, aki szerint a madarak bizonyos évszakokban különösen agresszívak és sok kárt okoznak.
2020 januárjától mostanáig több mint félezer bejelentés érkezett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) áramütés miatt bekövetkezett pusztulásról. A szervezet csütörtöki közleménye szerint ezért bejelentést tesznek a területileg illetékes természetvédelmi hatóságokhoz és üzemeltetőkhöz, áramszolgáltatókhoz, kérve az érintetteket a jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó helyszín és vezetékszakasz madárbaráttá alakítását. Az MME 2018 óta a saját aktivistái mellett az erre a célra kidolgozott elektronikus űrlapon keresztül a lakosságot is bevonva gyűjti a madár áramütéses és vezetéknek ütközéses eseteket. Index - Belföld - Védett madarakat lőttek ki a Tisza-tónál és Hortobágyon. A 72 lakossági és 367 nemzeti parki és civil szakembertől származó bejelentés 41 beazonosított madár- és 2 emlősfaj, valamint további 9 nem meghatározható madár adatát tartalmazza, közülük 501 állat áramütés, 21 pedig vezetéknek ütközés következtében pusztult el. A balesetet szenvedett madárfajok közül 11 a legmagasabb, fokozottan védett kategóriába tartozik: 160 fehér gólya; 6 szalakóta; 3-3 parlagi sas és gyöngybagoly; 2 túzok; 1-1 fekete gólya, halászsas, rétisas, kígyászölyv, vándorsólyom és kuvik.
16 év alatt 1600 védett madarat öltek meg orvvadászok. Idén 18 esetben 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény áldozatául - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t. Az utóbbi másfél évben kiugró méreteket öltött a ragadozómadarak illegális pusztítása Magyarországon - hívja fel a figyelmet közleményében az MME, amely zéró toleranciát és hatékonyabb fellépést vár el a hatóságoktól és a vadásztársadalomtól a madarakat illegális eszközökkel pusztító bűnözőkkel szemben. Az utóbbi másfél évben az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége és a Természetvédelmi Őrszolgálata az elmúlt 16 év három legjelentősebb mérgezéses esete mellett parlagi sasok, rétisasok és egy barátkeselyű lelövésére derített fényt, valamint a nem megfelelően üzemeltetett élvefogó csapdákkal okozott természetpusztításra. Az esetek elemzéséből kiderül, hogy túlnyomó többségben a ragadozók ellen irányuló mérgezés áll a háttérben.
A madarak eszmei értéke 2 millió 750 ezer forintot tett ki. szeptember 1. – Százhetvenkét elpusztított fürjet találtak a vámosok Tompánál egy, az országot elhagyni kívánó olasz állampolgár kocsijában. A Bácstopolya környékén lőtt madarak eszmei értéke összességében nyolc és fél millió forintra rúgott. október 18. – Harmincnyolc fokozottan védett fürj és 4 védett vadgerle tetemére bukkantak a vámosok egy autóban a röszkei határátkelőnél három, kilépésre jelentkező olasz vadász poggyászában. Az okozott kár összesen 1 millió 940 ezer forint volt. október 27. – Tizennyolc védett fürj, fenyőrigó és bíbic, továbbá 500 nem védett madár tetemét találták meg a pénzügyőrök egy kilépni szándékozó olasz állampolgár személygépkocsijában Nagylaknál. november 22. – Olasz vadászok úticsomagjában 17 védett madár tetemére bukkantak a vámosok Vas megyében, a bajánsenyei határátkelőhelyen. 2001. június 9. – Négy kerecsensólyom-fiókát pusztítottak el ismeretlen tettesek a Kiskunfélegyházához tartozó Borsihalom területén.
Sokan gondolták úgy Európa szerte, hogy a rétisas veszélyes még az emberre is, így vadászatuk egy ideig nagy erőkkel zajlott, 1970-től viszont védelem alatt áll, ennek hála 40 év alatt már kimondhatjuk, hogy nincsenek többé a kihalás szélén. Magyarországon jelentősen nőtt az egyedszámuk, ma már körülbelül 500 réti sas fészkel országunkban, ám elterjedésük véges, mivel száz négyzetkilométernyi saját területet igényelnek egyedenként. Jégmadár A kistestű jégmadár a rejtőzködés egyik magyarországi királya. Háta azért kék, hogy a ragadozó madarak ne vegyék észre amikor a víz felszíne felett vadászik, hasa pedig azért barna, hogy a halivadékok egyszerű vízen úszó száraz falevélnek nézzék. Ragadozó, leginkább halivadékokat vadászik rettentő gyorsasággal. Szabados életmódú vándorló madár, nem mindig ugyanarra a helyre tér vissza – kicsit olyan mint egy gazdag ember, akinek számtalan ingatlanja van. Tojásait egy méternyi hosszú, vájt, vízszintes csőbe rejti. Túzok Az egyik legnagyobb erőnkkel védett állatunk 2014-ben az év madara lett Magyarországon, ami nem is csoda, hiszen Európában itt van a legfőbb fészekrakó és udvarló területe.
Amint arról bő egy hete beszámoltunk, lezárult a Sümegi Járóbeteg Szakellátó vezetője, Szabó Krisztina középiskolai érettségi bizonyítványának eredetisége ügyében folytatott rendőrségi nyomozás. A vizsgálat eredményeként bebizonyosodott, hogy a közalkalmazott hamis érettségivel végezte addigi vezetői munkáját a sümegi intézményben, s jutott bő kétmilliós fizetéshez. Miután az illető a helyi polgármester élettársa, felszólították Végh Lászlót, hogy azonnal függessze fel Szabó Krisztina munkaviszonyát, ellenkező esetben a rendkívüli testületi ülés összehívását és a képviselő-testület feloszlatását indítványozzák. A sümegi Élhetőbb Városért Egyesület elnökét kérdeztük a fejleményekről. Index - Belföld - Elkobozták a sümegi polgármester feleségének hamis érettségijét. Kovács Mihálytól megtudtuk, hogy a városvezető változatlanul úgy tesz, mintha mi sem történt volna, a polgármester élettársa változatlanul a pozíciójában maradva folytatja eddigi tevékenységét. Végh László szerint semmi kivetnivaló nincs a fennálló helyzetben, annak ellenére, hogy a rendőrség az ügyészség felé tett ajánlással továbbította a vizsgálat eredményét.
A lap megemlíti, hogy a történtek után, március 2-án, mint a sümegi kistérség vezetője, Végh László megemelte élettársa, vagyis Szabó fizetését 861 ezer forintról több mint 1 millió 600 ezer forintra. Végh április 8-i videójában a rendőrségi vizsgálat megállapításait részben tagadta, részben hamisnak mondta, majd úgy fogalmazott, szerinte fake newsról van szó. A videót Végh azóta törölte Facebookról. Kovács Mihály az ügyben megkereste a Széchenyi Egyetem rektorát, Földesi Péter t és a Pécsi Tudományegyetem rektorát, Miseta Attilá t is. Miseta válaszában közölte, hogy megkereste a Pécsi Rendőrkapitányságot a hamis érettségi miatt, és elkezdik az ilyenkor szükséges lépések megtételét. Az egyetem várhatóan visszavonja Szabó diplomáit. Élhetőbb Városért Egyesület: Végh László távozzon a város éléről! Kovács mihály sümeg szállás. "Végh László semmilyen magyarázattal nem szolgált az ügyben, legalábbis nyilvánosan biztosan nem! Tudomásom szerint a kistérségi többcélú társulás kevesebb mint 900 ezer forint havi illetményt fogadott el még a tavalyi év végén" – nyilatkozott érdeklődésünkre Kovács Mihály.
Hozzátette: a bírósági döntés értelmében nem tölthette volna be a vezetői állást Sümegen, és nem kaphatott volna milliós fizetést sem.