Csak ne mondja, hogy ezt csinálja, mert mindez az értelmetlen üzleti szakzsargon teljes hülyének szólít. "d425384d81"> És itt a Daily Muse üzleti buzzwords-ből a szókincsből való letiltáshoz: Elérés "Forduljunk valakihez a könyvelésben, hogy megkapjuk ezeket a számokat. " " Ha nyomon akarja követni, bátran forduljon hozzám telefonon. " A" Reach out "az egyik legjobb példa arra, hogy a vállalati szakzsargon hogyan alakítja a dolgokat feleslegesen bonyolult. Az angol nyelv már rengeteg hasznos szót tartalmaz a kommunikációval kapcsolatban. – Telefonon keresse meg velem? Komolyan? Mi lenne, ha csak "hívj? " Abban a korban, amikor a legtöbb embert elárasztják a zsúfolt e-mail postafiókok, a legjobb, ha röviden és egyértelműen fogalmaz. Soha ne használja az "elérés" lehetőséget, amikor az "e-mail" vagy a "kapcsolat" rendben lesz. Míg a Forbes Magazine mondat a Tech and Language News webhelyén, a position⁄₃₂. pozícióban, "elérve" a üzleti nyelvről szóló cikkük 2. helyére került – ugye mind csak mumbo jumbo?.
Reach out: Magyarul, szó jelentése, szinonimák, antonimák, példák | HTML Translate | Sesotho magyar fordító | OpenTran
Reach out: Magyarul, fordítása, szó jelentése, szinonimák, kiejtés, átírás, antonimák, példák | HTML Translate | Angol magyar fordító | OpenTran
Ugyanígy fontos lenne számolni a megfertőződési kockázattal is, hiszen a járványhelyzet januárban lényegesen jobb volt, mint áprilisban, a harmadik hullám meredeken emelkedő szakaszában. Így lehetne tisztázni a Sinpharm-vakcina hatékonyságát - részletek! A táblázatból az sem derül ki, hogy a második oltás után mennyi idővel kezdték el vizsgálni az eseményeket. " A táblázatban szereplő számok nemzetközi összehasonlításban nagyon magasak. Még az is felmerül, hogy talán rögtön a második oltás után nézték, semennyi időt nem várva utána, de nem tudom, semmilyen információ nincs erről sem, pedig nagyon fontos lenne" - mondta a Telexnek Ferenci Tamás, aki hozzátette, kifejezetten a Pfizer-vakcina esetében élesen ellentmondanak a nemzetközi közlések a hazai adatoknak. Kína elismerte, hogy nem elég hatékonyak a jelenlegi vakcináik | 24.hu. Nem derül ki a vakcinák hatékonysága A különféle oltóanyagok hatékonysága csak akkor derülhet ki, ha az oltottak megbetegedéseit összevetjük az oltatlanokéval - ebből kirajzolódna, hogy a vakcina mennyivel csökkentette a megbetegedés kockázatát.
Egy-két páciens kivételével hozzánk kizárólag olyan, hatvan év feletti páciensek jelentkeztek, akiket korábban Sinopharmmal oltottak. Ez egyértelműen arra utal, hogy ők érzik a leginkább veszélyben magukat – jelentette ki az Indexnek a háziorvos. Mint ismert, az elmúlt hetekben több helyen is górcső alá vették az oltóanyagok hatékonyságát. A Semmelweis Egyetem kutatási eredményeiből kiderült, 1195 jelentkezőnél az esetek 88 százalékában a vakcinák hatásosnak bizonyultak. Ezzel szemben a Fővárosi Önkormányzat ingyenes antitestmérése azt az eredményt hozta, hogy a Sinopharmmal oltott hatvan év felettiek negyedénél nem elégséges az antitestszint. Emellett a kínai vakcina esetében azok közül is sokan negatív tapasztalatokról számoltak be, akik magánúton nézették meg az ellenanyagszintjüket. © Fotó Gombkötő Emma / Index Bár az orvosok most szabadon dönthetnek arról, hogy két dózis Sinopharm után Pfizert, Modernát, AstraZenecát, Janssent vagy esetleg Sinopharmot adnak be harmadikként, az Index által megkérdezett háziorvos azt mondta, hogy ez esetben mindenképpen az mRNS-vakcinákat részesítik előnyben.
Három csoportra osztották őket: vagy megkapták a vakcina mindkét dózisát – amelyek beadása között három hét telt el –, vagy placebót adtak be nekik. A kutatók azt találták, hogy két héttel a második dózis beadása után a WIV04-gyel oltottak közül 26, a HB02-vel oltottak közül 21, míg a placebót kapók közül 95 főnél alakult ki tünetes fertőzés. [ Egy életen át is kitarthat a koronavírus elleni immunvédelem, ha a fertőzés után védőoltást is kap valaki] Az is kiderült, a résztvevők közül összesen 201 embernél tapasztaltak súlyos mellékhatást, a legtöbb mellékhatás azonban enyhe volt: a kar- és fejfájást jelentettek a résztvevők. A lap ugyanakkor megjegyzi, az eredmény nem teljesen tükrözheti a valóságot, ugyanis: a tesztben résztvevők 85 százaléka férfi volt, a résztvevők kevesebb mint 2 százaléka volt 60 év feletti, a legtöbben pedig egészségesek voltak. Vagyis azt a mostani eredményből nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a nők, a valamilyen alapbetegségben szenvedők vagy a 60 évnél idősebbek esetében is ugyanilyen hatásos lenne a kínai vakcina.
Itt ilyen nincs, és most üt vissza a bizonytalanság: a nyugati ember gyógyszerbizalmi kultúrája megrendül. Mi jön most? Jelen helyzetben nagyon fontos lenne, hogy a járványügyi hatóságok országos mérést végezzenek annak kiderítésére: Magyarországon, a hazai használat mellett mik a tapasztalatok, miként érhető tetten a jelenség. Ha a Sinopharmról kiderül, hogy nem hozza az ígért védelmet, be lehet vezetni akár a harmadik emlékeztető oltást is (erről érkeztek már hírek az Egyesült Arab Emírségekből), amivel feltornázható a megfelelő szintre. Biztonságos is, ezt tudjuk, senkinek nem kell tőle tartania. A baj abból lehet, hogy a titkolózás, a bizonytalanság még inkább aláássa a vakcinákba vetett bizalmat és az oltási hajlandóságot.
Kevés olyan ország van még a világon, ahol azonos feltételek mellett, egy nagyjából homogén csoporton lehetne összehasonlítani ennyiféle vakcina teljesítményét. Mégis kevés hazai kutatási eredmény látott eddig napvilágot arról, hogyan is teljesítettek az oltások egy bizonyos időszakon túl. Bizonyos vakcinák hatékonysága gyorsabban csökken. Fotó: Getty Images A mostani tanulmányt a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport hat tagja tette közzé. Egyelőre lektorálatlan, de egy nemzetközi szaklapnál már elbírásál alatt vannak a benne szereplő információk. A kutatók eredménye szerint eleinte mind a hat vakcina magas szintű védelmet biztosított minden korosztályban, egyedül a kínai vakcina hatékonysága kisebb némileg az idősek esetében. Idővel azonban a védelem csökkenni kezd, itt pedig már jelentős eltérések figyelhetőek meg a vakcinák között. Legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható a hatékonyság csökkenése.