A Leica Viva GS14 egy kompakt és nagy teljesítményű GNSS smart antenna, amely beépített mobil kommunikációs egységével és UHF-modemjével bármilyen mérési feladat elvégzésére alkalmas. Kényelmes és integrált kialakításának köszönhetően a Leica Viva GS14 roppant könnyen használható. Smart antenna GNSS-berendezésekhez; ha nagy pontosságra van igény, professzionális szintű megbízhatóságot biztosít. Leica viva cs10 2. A Viva GS14 bárhol, bármilyen körülmények között készen áll a munkára. A Viva GS14 rendszer további funkciói: Könnyen használható szoftver A Viva GS14 smart antenna intuitív Leica SmartWorx Viva szoftverrel rendelkezik. Jól áttekinthető grafikai elemekkel, logikus menüszerkezettel, jól érthető nyelvezettel, valamint egyszerű munkafolyamatokkal rendelkezik, hogy a terepen végzett munkát könnyebbé és gyorsabbá tegye. A SmartWorx Viva hihetetlenül könnyen elsajátítható és használható. Végtelen lehetőségek A SmartWorx Viva a terepen végzett munka során rögzíti az adatokat, a Leica Infinity szoftver pedig az irodában végzi az adatok feldolgozását.
A Leica CS10 és CS15 kontroller a teljes mobilitással párhuzamosan kiváló irányítási lehetőségeket és kényelmet biztosít.
A Leica SmartWorx Viva könnyen elsajátítható és egyszerűen használható szoftver. Jól áttekinthető grafikai elemekkel, logikus menüszerkezettel, jól érthető nyelvezettel, valamint egyszerű munkafolyamatokkal rendelkezik, hogy a felhasználó felmérések és kitűzések közben végzett tevékenységét minél jobban megkönnyítse.
Ezen az általános megállapításomon túl részletekbe én nem kívánok bocsátkozni. Bízom abban, hogy a tisztelt bíróság az ügy és az anyag ismeretében vizsgálja meg az ellenem emelt vádakat és a felelősségemet is és ezt a legjobb lelkiismerete szerint teszi. "Igen tisztelt Népbíróság! Igen tisztelt Elnök Úr! Az ügyész úr vádbeszédében reám a legsúlyosabb, tehát a halálbüntetés kiszabását javasolta. Többek között azzal indokolta, hogy a nemzet nem tud elfogadni olyan ítéletet, amely könyörületes lenne. Sorsomat tehát a nemzet kezébe teszem. Védőm felszólalása után az utolsó szó jogával elhangzott megjegyzéseimen túl nem kívánok élni, védelmemre semmit felhozni nem kívánok, várom a tisztelt Népbírósági Tanács igazságos ítéletét. " A végső szavak A halálos ítélet elhangzása után - a perrendtartásnak megfelelően - a bíró ismét megkérdezte az elítélteket, kérnek-e kegyelmet. Ezek Nagy Imre utolsó ismert szavai, mintegy 12 órával kivégzése előtt. (Az utolsó éjszakán írt levelei soha nem kerültek elő. )
"A halálos ítéletet elfogadni nem tudom... Kegyelmet nem kérek" A magyar történelem egyik legdrámaibb beszéde 50 éven át ismeretlen volt a nyilvánosság számára. Nagy Imre miniszterelnök 1958-as perében kétszer szólhatott az utolsó szó jogán. A per anyagát tartalmazó filmfelvételt 1961-ben megsemmisítették, de a hangfelvétel fennmaradt, amit azonban csak 2008-ban hallhatott először a nagyközönség. A korabeli perrendtartás szerint a vádlottat a bizonyítási eljárás végeztével, az ügyész vádbeszéde után, de még az ügyvédi védőbeszédek és az ítélethirdetés előtt illette meg az utolsó szó joga. Vida Ferenc bíró kioktatása után ("Itt ideológiai előadásokra nincs szükség") Nagy Imre egy kis füzetből a következőket olvasta fel, megadva a vérbíráknak azt a tiszteltet és emberi hangot, amit tőle szégyenteljes módon megtagadtak: "Igen tisztelt Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa! Elnök Úr! Bűnperemben sajnálatosan elmaradt a bizonyításkiegészítés és csak a vád tanúit hallgatták meg és a vád bizonyítékait vizsgálták.
Biztosak vagyunk abban, hogy vendégeink ahogy mi magunk is tartalmas, különleges, megrázó és egyben felemelő élményekkel tértek haza a találkozóról volt, aki egyenesen a szívmelengető jelzőt használta, amikor visszajelzést küldött nekünk a programról. Nagyon örülnénk, ha a jövőben is megtalálnánk az együttműködés újabb lehetőségeit, hogy minél több pedagógushoz és gyermekhez eljuthasson mindaz a kiemelkedő érték, amelyet Nagy Imre személye és az Emlékház képvisel. Köszönjük! " NAGY IMRE-SZOBOR január 1, 2019 1 jan Megdöbbenéssel vettük a hírt, hogy névadónk, a mártír miniszerelnök 22 éve álló Vértanúk terei szobrát – Nagy Imre kivégzésének 60., újratemetésnek 30. évfordulóján –, kihasználva a két ünnep közötti csendes nyugalmat, 2018. december 28-a sötét hajnalán eltávolították. Sokáig bíztunk alaposan megindokolt (a Nagy Imre Társasággal közös) kérvényeink és tiltakozásunk meggyőző erejében – bár ezekre egyetlen alkalommal sem kaptunk választ. Reményeinket immár fel kell adnunk. Ahogyan nem tudhattunk a bontás időpontjáról, úgy a szobor jelenlegi helyéről sincs tudomásunk, s a felállítás tervezett helyéről, állítólagos időpontjáról is csak a médiából kaptunk híreket.
A Nagy Imre-per ötven év múltán címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést az Országos Széchényi Könyvtárban, a téma neves történész és jogász szakértőinek bevonásával. A gyilkosságokat előkészítő színjátéknak néhány újabb részletére hívták fel a figyelmet. A Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának, az életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Donáth Ferencnek fia, ifj. Donáth Ferenc moderálta a vitát. Felhívta a figyelmet Szilágyi József perére: Szilágyi kérdőre vonta a bírót és nem ismerte el a bíróság legitimitását, így az ő perét leválasztották a többiekétől, külön ítélték halálra és végezték ki. Kádár János 1989. április 12-én elmondott utolsó politikai beszéde a kulcs a Nagy Imre-per megértéséhez – vélte Varga László történész, az 1945 után keletkezett állambiztonsági iratok szakértője. Hozzátette: Kádár 1989-es beszédéből arra lehet következtetni, hogy Nagy Imrét nem végezték volna ki, ha a jugoszláv nagykövetségen lemond. Úgy vélte: 1956 után a helyreállították a sztalinizmust Magyarországon, így a Nagy Imre-per elemzésekor érdemes a Rajk-perrel is foglalkozni.
Kádár átverekedte magát a biztonsági őrökön, bejutott a terembe és a zavarban lévő levezető elnök szót is adott neki. Kádár a pulpitusra lépett és elkezdte utolsó beszédét. Azzal azonban nem számolt, amire néhány órával ezelőtt orvosa is figyelmeztette: hiába minden igyekezete, már nem ura bomló elméjének. A terem függönye meghasadt, a gyakorlott politikusa szava elakadt, és a döbbent hallgatóság előtt egy szürreális shekaspeare-i királydráma monológja bontakozott ki. A színdarabban az eredeti Kádár beszédre támaszkodva megidézzük Kádár sötét múltjának kulcsfontosságú jeleneteit, többek között Rajk 1949-es kihallgatását, megjelenik a színen Nagy Imre, és archív film- és hangfelvételek segítségével elevenedik meg a magyar történelem közelmúltja, ahol gyilkosok és áldozatok csapnak össze újra, hogy elváljon, kiből lesz hős, és kiből áruló.
A beszéd lényege a szembenézés. Hogy Kádár miért mondta el ott, akkor ezt a beszédet, csak sejteni lehet. Kádár János félt attól, hogy rövid időn belül Grósz Károlyék félreállítják – hasonlóképpen, ahogy ő félreállította Nagy Imrét. Azt már tudta, hogy a hatalom kihullott a kezéből, de paranoiásan félt attól, hogy pert is indítanak ellene, és elítélik a tetteiért. Akkor fogalmazódott meg benne először ez a gondolat, amikor Grószék küldtek egy újságírót, Kanyó Andrást, hogy készítsen vele egy hosszabb beszélgetést. Egy visszaemlékezést. Ez elindított Kádárban valamit. Novák Tamás Fotó:Talán Csaba Megelevenedtek az emlékei, és ezzel együtt lelkiismeret-furdalást is okoztak. Ez után dönthetett úgy, hogy beszélni akar az ülésen. A beszéd maga a megelevenedő emlékhalmaz – az egyre zavarosabban beszélő egykori pártfőtitkár megjelenő árnyai. Először Rajk László jelenik meg a beszédében, majd Nagy Imre is. A végére Kádár összeomlik. Nehezen, de kimondja, hogy ő mindenkit sajnál. Bocsánatot nem kér, de sajnál.
Jászai Mari tér, Fehér Ház (jelenleg Képviselői Irodaház), az MSZMP KB tanácskozik. A Pártban 1989 a reformerők győzelmét hozta, eldőlt, hogy Magyarországon szabad választásokat írnak ki hamarosan, és elkezdődött egy addig elképzelhetetlen szembenézés a sötét múlttal. 1956 temetetlen halottai egyszerre életre keltek és eljöttek hóhéraikért. Az agg Kádár János rémálmaiban is egyre gyakoribb vendég volt Nagy Imre és Rajk László, és mindazok, akiket hatalma érdekében akasztófára juttatott, miközben meggyőződésévé vált, hogy ő is ugyanarra a sorsra fog jutni, mint az általa félretettek. Úgy gondolta, ahogy 30, 40 vagy 50 éve, most is ugyanaz lesz a forgatókönyv, vagyis az újonnan hatalomra kerülők koncepciós pert indítanak ellene, őt teszik meg bűnbaknak, ráolvassák rendszere bűneit, kivégzik és átveszik a hatalmat. Magányában, a hatalomból kiszorítva Kádár már csak egy dologban bízhatott: a Párt közvéleményében, ezért határozta el, hogy elmegy az MSZMP KB ülésére, ott nyilvánosan felszólal, tisztázza magát, és a Párt közvéleménye majd megvédi a pertől és a felelősségre vonástól.