Bemutatkozás, Ars Poetica Az ARANYKERESZT Kiemelten Közhasznú Szervezet 1991. február 21-én alakult, azzal a céllal, hogy a 90-es évek elején megváltozott új társadalmi igényt tudjuk kielégíteni. Annak érdekében, hogy a nyugdíjas években is nyugodt éveket biztosítsunk, 1991. május 1-jén nyitottuk meg Magyarország első magán szociális otthonát Soroksáron. 1991-ben - a korábban csak az állam által végzett tevékenység végzésével - cégünk az érdeklődés középpontjába került. A nagyszámú érdeklődő lehetővé tette az újabb és újabb bővülést. A Népjóléti Minisztérium az ARANYKERESZT -tel kötött először állami szociális közfeladat ellátására szerződést, amelynek értelmében 1991 nyarától ugyanazt az állami normatívát kaptuk, melyet az állami szociális otthonok. Cégünk használta először az "ápoló otthon" kifejezést, melyet az 1993-as Szociális Törvény is már így használ. A Pest megyei Bíróság 1998. december 7-én kiemelten közhasznú szervezetté minősítette cégünket. Az ARANYKERESZT az általa működtetett intézetekben olyan időskorúak életvégig tartó ápolását-gondozását vállalja, akiknek a válláról a beköltözésüket követően leveszi a gondjaikat, de ugyanakkor megőrizhetik magánéletüket, aktivitásukat.
Mint mondta: az otthon 1995-ös létrehozásakor még nem készült el a szociális otthonok működését szabályozó kormányrendelet, ezért kaphatott csak nyugdíjasotthon és panzió üzemeltetésére engedélyt. A kormányrendelet megszületése óta viszont egyfolytában kérelmezi a szociális otthon működtetésére szóló engedélyt, amit a hatóságok azzal utasítanak el, hogy egyéni vállalkozóként nem kaphat ilyet, csak társas vállalkozásként vagy alapítványként. Szerinte ez utóbbi feltétel nem szerepel a kormányrendeletben, ezért a végsőkig harcol igazáért, illetve az ellátottanként 290 ezer forintos évi fejkvóta visszamenőleges kifizetéséért. Burik Mária, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal osztályvezetője arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy Erdős egyéni vállalkozóként csak abban az esetben kaphatna működési engedélyt, ha volna szociális vállalkozói engedélye. Ehhez viszont szociális szakképesítéssel kellene rendelkeznie, ám ilyen végzettsége nincs. Ezért javasolták neki hogy alapítson társas vállalkozást, vagy hozzon létre alapítványt, hiszen az állami normatíva a jogszabály szerint úgyis csak a működési engedély kiadásától járna, tehát semmiképpen sem visszamenőleg - mondta az osztályvezető.
Az állam nem tudna mit kezdeni a 91 intézményben gondozott sok ezer emberrel, ha a hivatal szigorúan venné a feladatát. Sorra derül ki különböző bentlakásos szociális otthonokról, hogy az ott gondozott fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek vagy idősek méltatlan körülmények között töltik napjaikat, olvasható a portálon. Az alapvető jogok biztosának munkatársai legutóbb a 350 pszichiátriai beteget csak ideiglenes engedéllyel ellátó táplánypusztai intézményben találtak olyan közös hálócsarnokot, ahol férfiak és nők aludtak egy légtérben. Székely László hétfőn napvilágot látott jelentésében ismét figyelmeztette a humán tárcát, a hosszú évek óta állandóan meghosszabbított ideiglenes működési engedélyek csak elfedik, hogy a bentlakóknak nincs esélyük a méltó emberi életre. Az LMP kikérte az állandó engedéllyel nem rendelkező szociális intézmények listáját, amelyen 91 bentlakásos otthon neve található. A kormány mégis tagadja, hogy a törvényeknek nem megfelelő otthonok törvénytelenül működnének, holott eddig 90 ezer gondozottnak mindössze 660 korszerű férőhelyet teremtett.
Veszélyben érzi otthonát a mátrafüredi Emília nyugdíjasház 15 lakója, miután a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal elutasította a házat működtető vállalkozónak azt a kérelmét, hogy állami normatív támogatásban részesüljön. Mint azt Seszták György a lakók képviseletetében az MTI tudósítójának elmondta: a ház 1995-ös létrehozásakor, örökös bérletként, 700 ezer és egymillió forint közötti összeget fizettek a lakrészekért. Havi 25 600 forintot pedig az ellátásért, aminek fejében orvosi ellátást, gondozást, étkezést kapnak. Hangsúlyozta: az ellátással meg vannak elégedve, véleményük szerint az intézmény megfelel egy szociális otthon összes kritériumának, ezért nem értik, hogy miért nem minősül annak és miért nem kaphat állami normatív támogatást a ház - mondta Seszták György. Erdős György, az Emília nyugdíjasházat működtető egyéni vállalkozó szerint az illetékesek csak azért nem adják meg neki a normatív támogatás elnyeréséhez szükséges engedélyt, mert félnek, hogy több millió forintot kell kifizetniük számára 1996-ig visszamenőleg.
Zsarátnok vezetői estélyekre hívják, és fokozatosan beavatják a város zavaros ügyeibe. Kopjáss úgy dönt, a közjó szolgálata érdekében meg kell erősítenie a hatalmát. Az érvelése szerint csak úgy tehet rendet, ha a saját rokonait pozíciókhoz juttatja, majd anyagilag is megerősödik. Kopjáss egy nagyobb csalás nyomaira bukkanva nyomást gyakorol a polgármesterre és a nagyvállalkozóra. Ők azonban gondoskodtak az iratokról és megúszták a miniszteri vizsgálatot. Gyorsan helyre teszik az elbizakodott főügyészt, elvégre ők is tudnak róla terhelő dolgokat. Kopjáss az irodájába viharzik, és szégyenében maga ellen fordítja a fegyverét. Mitől különleges? A Rokonok Móricz Zsigmond azonos című regényéből készült. A könyv töretlen népszerűségének titka, hogy semmit sem veszített az aktualitásából. Bár a nagy gazdasági világválság idején íródott, és elsősorban a Horthy-korszak elé tart görbe tükröt, a hatalom közelébe kerülő naiv kisember tragédiája örök. Máriássy Félix filmje a szélesebb tabló, a kisemmizettek látványosabb jelenléte mellett elsősorban Kopjáss személyes drámáját domborítja ki, az egyén sorsán keresztül mutatva be az általános társadalmi konfliktust.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Termékadatok Cím: Rokonok [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2017. július 10. ISBN: 9789634531135 A szerzőről MÓRICZ ZSIGMOND művei Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredmébrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak. 1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Értékelés: 5 szavazatból A tatabányai Jászai Mari Színház, Népsznínház előadása. "Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hírnév körülveszi, s lehúzza a mélybe. " írta Móricz Zsigmond 1933-ban. A történet főszereplőjét Kopjáss Istvánt a szerényen élő tisztviselőt váratlanul Zsarátnok város főügyészének nevezik ki. A hír gyorsan terjed, és a közeli- távoli rokonok szinte a kilincset adván egymásnak sorra jelennek meg a hőn áhított jobb lét reményében. Egyedül csak felesége, Lina marad a realitás talaján, aki folyvást óvatosságra inti férjét. Ám a hatalom, fényűzés, korrupció, gyengéd érzelmek négyese mindent felülír. Stáblista:
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
A Rokonok főhőse őszintén hisz a változás lehetőségében, csak épp a rendszer valódi működését nem érti. A férfit kivéve mindenki tisztában van vele, hogy a bukása törvényszerű. Zsarátnok sáros utcáin udvariasan emelgetik a kalapjaikat a magukat uraknak gondolók. A szegényes városkában túlméretezett díszes városháza pöffeszkedik. A villák estélyein a legújabb slágerek szólnak, miközben a szegények egyre elkeseredettebbek. Máriássy Félix az éppen uralkodó baloldali ideológiának megfelelően ábrázolja a régi világot, ám egyáltalán nem rajzolja el a viszonyokat. A tettre kész, jószándékú férfi és az őt örvényként lehúzó rendszer egyenlőtlen párharcával az 1954-es film nemcsak a múltat, de a Rákosi-rendszert is kritizálja. Semmit sem veszített az aktualitásából Hogyan készült? Az ötvenes évek sztálinista mintát követő kultúrpolitikája a kommunista propaganda szolgálatába állította a mozgóképet is. A haladónak bélyegzett irodalmi művek feldolgozása a korszakban kiemelt fontosságúnak számított.
Kopjáss dilemmája átélhető, a mai nézőt is képes magával ragadni. A regényt 2005-ben Máriássy tanítványa, Szabó István is filmre vitte. Egy emlékezetes jelenet Az új főügyész bemutatkozó látogatásra érkezik a Parlamentbe. A miniszterre várva az előcsarnokban sétál, mikor egy régi barátjába ütközik. Az újságíróként dolgozó férfi beviszi Kopjásst az épp zajló ülésre. Az egyik képviselő nagy hevülettel szónokol, de a teremben alig tartózkodik valaki. A kiábrándult újságíró figyelmezteti egykori iskolatársát, a szép ideáknak errefelé esélyük sincsen, ugyanis mindent az önös érdekek mozgatnak. Kopjáss hamarosan maga is belátja, a barátjának sajnos maximálisan igaza van. Plakát (forrás: NFI)