2 / 2 A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság GUIDE@HAND alkalmazása tavaly ősszel jelent meg, és a terület önálló felfedezésében, illetve a hosszabb túrák tervezésében segíti a kirándulókat. De az is jó dolog, hogy az applikáció offline is használható. A mobilapp telefonokra, tabletekre letölthető térképszelvényeket és túraútvonalakat kínál, miközben útjuk során a túrázók fotókat, feljegyzéseket vagy akár videókat készíthetnek vele anélkül, hogy kilépnének az alkalmazásból. Ipolytarnóc élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át. Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait. Négy éve újabb leletek kerültek elő, amelyek azt tanúsítják, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az "Ősvilági Pompejinek" is nevezett területen. Kapcsolódó cikkünk: Ipolytarnóc, a palóc Polmpeji Forrás:
A park egész napos tartalmas kikapcsolódást kínál mindenkinek. A különleges lombkorona ösvény bejárása némi bátorságot igényel, de nagyon megéri! Amennyiben a park bejárása után még marad időnk, a szlovákiai terültre eső Mucinska Jaskyna barlangot is meglátogatjuk. Figyelem! Térerő, internet szolgáltatás nincs (alig). Tartsatok velünk! Az utazás szervezése és jegyrendelés miatt előjelentkezés szükséges legkésőbb szombaton reggel 8-ig! Részletek lent. Találkozó: 2019. 04. 28 Vasárnap 9:45 Ipolytarnóc, Kossuth út, Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és Őslénypark bejárata előtt lévő parkoló. Tömegközlekedéssel: csak későn, több átszállással lehet Bp-ről megközelíteni, ezért telekocsis rendszerben utazunk! Ennek érdekében (is) előjelentkezés szükséges! Túravezető: Szenczy Ágnes Útvonal: Ősmaradványok geopark – Mucinska Jaskyna (Szlovákia) – magyar-szlovák határ – Ősmaradványok geopark. Útvonal megtekinthető itt. A Túra során pikniket tervezünk, sütögetni valót mindenki hozzon magával!
A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be, a legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi. A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai – és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg. Végül kint egy játszótér, valamint a jeggyel látogatható lombkorona sétány található.
Nem csoda, hogy csak egy az előírás, hisz annak idején az utazás nem ment ilyen egyszerűen és gyorsan, mint manapság. Egészen a 19. századig az Isztambul-Mekka közötti oda-vissza út 8 hónapot vett igénybe, később épültek ki az arra tartó vasútvonalak. Ha valaki bármilyen okból kifolyólag nem tud elmenni, a szándék is elegendő és megbízhat mást a zarándoklat teljesítésével. Nem muszlimoknak azonban tilos a belépés a szent kerületbe! A zarándokút során viselt különleges ruha, az ikrám (Forrás:) A zarándoklat alatt mind a férfiak, mind a nők különleges ruhát viselnek ( ikrám). Azt tartják, hogy ezáltal eltűnnek a társadalmi különbségek, mindenki egyenlővé válik, nincsenek gazdagok és szegények. A férfiak fehér varratlan vászonlepelbe burkolóznak, míg a nők fekete vagy fehér ruhát öltenek magukra, ami nem takarja el sem a kezüket, sem az arcukat. A zarándokok számára később is értékes marad az ikrám, az ismerősünk pl. Mekka kába ko.fr. eltette a sajátját, és abban szeretné majd, ha eltemetnék. Maga a zarándoklat sokkal több, mint a mekkai Nagy Mecset közepén álló kocka formájú építmény, a Kába kő körbejárása – a híradások általában ennyit mutatnak az egészből.
Arafat-hegy A szokások és eredetük A háddzs rítusainak keretében a muszlimok megkerülik a Kábát, megcsókolják az épület egyik falába illesztett fekete követ, elfutnak két közeli hegy, Szafa és Marva között, Mína közelében megkövezik az ördögöt jelképező oszlopokat, juhot áldoznak, majd összegyűlnek az Arafát-hegynél. (A Mekkától hat kilométerre fekvő hegy oldalában prédikált utoljára az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta. ) A háddzshoz kapcsolódó szokások némelyike a pogány korból ered, de Mohamed monoteisztikus értelemmel ruházta fel. A muzulmánok tehát úgy hiszik, hogy Ábrahám és Izmael találta a fekete követ, ők emelték köré a Kábát. Az iszlám előtt az arab nép természetimádó, animista vallásban (is) hitt, tisztelte a köveket, a fákat és a Napot. Mekka kába kő. A Kába A pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást, mely ettől kezdve Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette, az úgynevezett umra ceremónia keretei között.
Az itt élők hittek a természet erőiben, tisztelték őseiket és bálványokat imádtak. Sok istenük közül kiemelkedett Allah, akit különös tisztelet övezett. Híres szentélyük volt Mekkában a Kába. Egy kocka alakú épületben őriztek és őriznek egy fekete meteorkövet, a Kába-követ, ami különleges tiszteletnek örvendett az arabok között, mivel Ábrahám temploma sarokkövének hitték, és évről évre tömeges zarándoklatokat vezettek ide. E sokistenhívő nomád törzsek egyikében született Mohamed, "Allah prófétája". A Kába kő Ádám könnyeitől lett fekete? | EZO.TV. Mohamed Mekkában született egy szegény kereskedő fiaként, abban az óriási kereskedővárosban, ahol a szent fétis, a Kába-kő is található. A korán árvaságra jutott fiút nagyapja, majd szegény sorsú nagybátyja nevelte fel. A gyermeknek korán dolgoznia kellett, tevehajcsárként járta az arab világot, megismerte a "bálványimádó" beduin pásztorok életét, de kapcsolatba került a perzsa, a zsidó és a keresztény kultúrával is. Bár írástudatlan maradt, fiatal korában már egész Mekka az "Őszinte" néven ismerte.