a fotózás tényleg gyönyörű szakma, de az érzék édes kevés hozzá és az egyre inkább hatalmas tévhit, hogy jól meg lehet belőle élni. a digitális gépek megjelenése óta ma már mindenki fényképez és szinte mindenki fotózással akar foglalkozni, mert az irtó menő. éppen ezért fotókért és fotózásért egyre kevésbé akar bárki is fizetni. egyre kevesebb ember látja (pláne értékeli) a különbséget egy profi fotós képei és egy ingyen kattintgató amatőr képei közt. ha fizetni kell érte. Szakma nélkül egyéni vállalkozás lekérdezés. nem lehetetlen megélni fotózásból. jól keresni sem lehetetlen fotózásból. de egyre nehezebb és egyre több és jobb képességekre van szükség hozzá, hogy sikerüljön. pont azért, mert mindenki fotózik és szinte mindenki fotózásból akar megélni, iszonyatosan nagy túlkínálat van fotósokból, ami drasztikusan lefelé hajtja az árakat. mindezt a rendkívül árérzékeny magyar piacon. egyébként alkalmazottként elhelyezkedni legalább ilyen nehéz fotósként, mert a fentiek miatt mindenhol pont a fotóson szoktak első sorban spórolni akkor is, ha alkalmazott.
– RB: Mondok egy életszerű példát. Egy vállalat, dolgozzunk abban vállalkozóként vagy munkatársként, egy komplex valami. A lovas kocsit például nem a kerék, a tengely, a lovak vagy a nyújtó teszik külön-külön azzá, ami. Ezek és még sok más együtt áll össze a lovas kocsivá, egy komplex valamivé. Ez a fajta komplexitás kijelenthető, hogy hiányzik a hazai oktatásban, hiszen a tanulók, a hallgatók még mindig tárgyakat tanulnak, szervezeti egoizmussal megáldott tanszékek és intézetek iránymutatásával. Az, hogy egy oktató kijelenthet olyan blődséget, hogy az ő területe a legfontosabb, legyen az a tengely vagy a kerék; és például a lovak vagy a nyújtó egy humbug, azért az eléggé messze áll a realitás talajától. Végzettség nélkül is vállalkozhat! - Adatgyűjtő. Azt látni kellene oktatónak és hallgatónak egyaránt, hogy egy jól működő vállalatban legalább megmosolyogják, jó eséllyel kiröhögik az ilyen kijelentést. De lehet, ki is akadnak rajta. – Az egyetem nem csak oktatás, hanem a kutatás is a profiljába tartozik, ahol szükség van a mélyebb szakmai irányultságra, nem?
Egy lánnyal, aki teherbe esett, és nem tudja, mit csináljon a babával. Egy kínai munkáslánnyal, aki a Barbie-gyárban dolgozik. Egy kongói lánnyal, aki túlélte a szexrabszolgaságot. A főszöveget most is tények kötik össze, szintén a döbbenet jegyében. (Amerikai tények, teszem hozzá rögtön, amelyek érdekesek számunkra, de sokat nem mondanak. ) A vagina monológok színpadon érdekesebb, mint könyvben. A könyvet talán serdülő lányunk kezébe adhatjuk, hogy mélyedjen bele, és az elolvasása után elbeszélgethetünk vele a kötetben felvázolt problémákról. Eve Ensler: A vagina monológok CD (meghosszabbítva: 3145265729) - Vatera.hu. Hasonló funkciót tölthet be az Érző lelkek is. A Tökéletes testek még erre sem nagyon alkalmas, de azt el kell ismerni, a három kötet jól mutat együtt a polcon. Eve Ensler drámaíró, performer és emberjogi aktivista. 1953. május 25-én New Yorkban született.. Legsikeresebb műve A vagina monológok, melyet több mint 48 nyelvre lefordítottak és 140 országban állítottak színpadra, film is készült belőle. Írt politikai memoárt, szerkesztett a nők elleni erőszakról szóló antológiát, mozgósított sztárokat.
Eve Ensler: A Vagina Monológok (Nyitott Könyvműhely, 2010) - A botránykönyv vágatlan változata Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Nyitott Könyvműhely Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2010 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 227 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 13 cm ISBN: 978-963-86788-8-1 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Ez a könyv a női szexualitás összetettségének és titokzatosságának a himnusza. Megrendítő és vidám utazás a végső határig, a legutolsó tiltott területre. A kötetben, amely már az egész világot felforgatta, Eve Ensler valódi nők történeteit gyűjtötte össze intimitásról, kiszolgáltatottságról és a szexualitás felfedezéséről. Találkozhatunk egy idős asszonnyal, aki az első szexuális élményéről mesél, fiatal lányokkal, akik az első menstruációjukról vallanak, szembesülhetünk a balkáni háborúk során megerőszakolt lányok és asszonyok szenvedéseivel vagy a transzszexuálisok mindennapok során megtapasztalt nehézségeivel.
És érkezett kritika feministáktól is. Betty Dodson, számos, a női szexualitással foglalkozó könyv szerzője szerint a darab nagyon korlátozottan kezelte a szexualitást, és kifogásolta, hogy a darab egészéből mennyire hiányzik a klitorisz/csikló kifejezés. Mások, például Susan E. Bell szociológus és Susan M. Reverby történész azzal érveltek, hogy feministák generációi küzdöttek azért, hogy a nők többek pusztán a testüknél, többek, mint egy vagina - amihez képest a darab a vaginájukkal azonosítja a nőket. Vádolták a darabot férfiellenességgel, és tény, hogy erőszaktevőkön, hűtleneken, önzőkön, perverzeken kívül nem nagyon találunk benne olyan férfit, aki az egyenrangú, megbízható, támogató partner pozíciójában lenne. Az Észak-Texasi Egyetem diákjainak előadása, 2016. Kim Hall filozófus szerint a darabban a kolonialista nézőpont érvényesül azzal, hogy a nemi erőszak a nem-fehér (őslakos) vagy távoli, elmaradottabb tájakon (Bosznia) szerepeltetve tűnik fel. Visszatérve a testfókuszra, a darabot kritizáltak azért is, hogy a nőket azokként határozza meg, akiknek vaginája van.