Hat évvel ezelőtt nemigen gondoltam, hogy A majmok bolygója rehabilitációja sikeres lehet, főleg azután, amit Tim Burton művelt a sorozattal. Ehhez képest az akkor útjára indított, majd trilógiává bővült előzmény üde színfoltja volt a nyári blockbuster-kínálatnak. És nem azért, mert már akkor is elképesztően jól néztek ki a majmok, hanem mert a készítők a látványorgia helyett egy érzelmes történetre, az emberek és a majmok sorsára, vagyis a drámára fűzték fel a mondanivalót. A népéért bármire képes Cézár jellemfejlődése például hihetetlen és jól felépített ívet jár be a három rész alatt, aminek egyértelmű csúcspontja a trilógia záróakkordja. A majmok bolygója: Háború ennek ellenére közel sem hozza el azt a katarzist, amit az előző két epizód tudatos építkezése során belengettek a készítők. Ugyan az utolsó felvonás megtartotta a mély és érzelmes drámai irányt, miközben az egészet akciófilmnek álcázták, de az a fajta következetesség, ami a Forradalmat jellemezte, sajnos ezúttal hiányzik.
Cézár tekintete roppant zord, Woody Harrelsont viszont a szemünk láttára nyeli el az őrület. Technikailag minden tökéletes az új Majmok bolygójában. Valamit be kell vallanom: ahogy egyre több előzmény film jelenik meg mostanában, s ahogy a filmstúdiók elképesztő energiákat és összegeket ölelnek abba, hogy egy bevált sorozatot folytassanak, nekem pont így megy el a kedvem az egésztől. Egész egyszerűen az ez ember érzése, hogy amennyiben egyetlen részt sem látott, ám egy unalmas nyáreste mégiscsak kíváncsi lenne például a Majmok bolygója legújabb epizódjára, hát bizony a klubon kívül rekedt. Ahhoz pedig, hogy felvegye a fonalat, bizony kevés az idő. Így zuhan ki a Star Warsból, ezért nem érti feltétlen a Pókember vonatkozásait, meg a Bosszúállókét sem. Persze állíthatjuk, hogy a részek önmagukban is megállják a helyüket, de jól tudjuk, milyen volt az, amikor a '90-es években a Dallas kultikus sorozatának megtekintése közben valaki feltette azt a kérdést, hogy ki is az a Jockey… Fájó pillanat, hiába.
Kritika A háborúnak vége: kisebb sérülésekkel, de átvészeltük. Ennyi. Bevezető Befejező részéhez érkezett A majmok bolygója-történetek alaposan átdolgozott, új trilógiája: a remek indulás és a még jobb folytatás után vajon elég ütős lett a lezárás? A majmok bolygója: Háború - Legutóbbi US tartalom KRITIKA: A majmok bolygója - Háború Majmok. Együtt. Erősek. Még közel két hónap van hátra A majmok bolygója: Háború premierjéig, de már gőzerővel pörög a film reklámkampánya, ezúttal egy új előzetest kaptunk.
Az Avatar persze már 2009-ben is tökéletes volt ebből a szempontból, de annak nem voltak olyan erős karakterei, mint ennek a reboot sorozatnak. Ott a CGI csak azt akarta elérni, hogy a látványtól elakadjon a lélegzetünk, a Majmok Bolygójánál viszont már sokkal többről van szó. Egyszerűen elhisszük, hogy a majmok élnek, lélegeznek, ami nagyon fontos ahhoz, hogy kellően átjöjjön a film dramaturgiája. Ez egy olyan dolog volt, amit a Forradalom tökéletesen csinált és a Háború sikeresen továbbvitte ezt a vonalat. A rebootok tehát többek, mint látványfilmek. Valójában a drámai oldaluk sokkal erősebb ezeknek a filmeknek, mint az akciófilm mivoltuk. Mielőtt belemennék a Háború kivesézésébe beszélek egy kicsit a történetről. Az előző rész végén Koba alaposan belekavart az eseményekbe. Agresszív cselekedetei okán az emberek háborúba kezdtek a majmok ellen, Cézár pedig próbál mindent megtenni azért, hogy békét kössenek. Az emberek vezére, az Ezredes, azonban hajthatatlan és szemei előtt csakis a majmok teljes kiirtása lebeg.
Hidrosztatikai nyomás a folyadékokban és gázokban a folyadék vagy gáz súlyából származó nyomás. Gravitációs térben a folyadékrétegek nyomják az alattuk levő rétegeket, ennek következtében a folyadékban feszültség, nyomás ébred. Hidrosztatikai nyomás a nyugvó folyadék belsejében [ szerkesztés] Könnyen belátható, hogy a folyadék belsejében a hidrosztatikai nyomás a mélységgel lineárisan nő. A folyadékkal teli edényben a felszíntől mélységben lévő keresztmetszetű felületelem felett lévő folyadékoszlop súlya:, ahol a földi nehézségi gyorsulás, azaz a nehézségi erőtér térerőssége. A kiszemelt felületelemre ható nyomás – a definíciója szerint – egyenlő az erő és a felület hányadosával: A folyadékoszlop súlyából származó nyomás:. Hidrosztatikai nyomás a vízben [ szerkesztés] A vízben egyre mélyebbre merülő búvár egyre nagyobb hidrosztatikai nyomást érez. 10 méter mélyen a vízben ugyanakkora a hidrosztatikai nyomás értéke, mint a nagyjából Pa nagyságú külső légköri nyomás. A víz sűrűsége:. A nehézségi gyorsulás értéke becsléssel:.
Ezen $P_3$ pont felett (első blikkre) egyáltalán nincs is víz, így felületesen szemlélve azt gondolhatnánk, hogy itt nem jelentkezik (a "felette lévő víz súlyából származó") hidrosztatikai nyomás. Csakhogy nyugvó folyadékban vízszintesen elmozdulva a nyomás mindenütt azonos, márpedig a $P_4$-ba innen vízszintes elmozdulással juthatunk le: így a \(P_4\) pontban a nyomásnak meg kell egyeznie a vele azonos magasságban lévő \(P_3\) pont nyomásával. Ugyanakkor a \(P_4\) pont a folyadékfelszín alatt \(h_1\) mélységben van, így ott a víz súlyából származó hidrosztatikai nyomás biztosan: \[p_{\mathrm{hidr}}=\varrho \cdot g\cdot h_1\] (amihez még hozzájön a vízfelszínre ránehezedő légkör súlya miatt keletkező \(p_0\) légnyomás, vagyis a teljes nyomás \(p=p_{\mathrm{hidr}}+p_0\) értékű, de most mi csak a víz hidrosztatikai nyomásával foglalkozunk). Tehát a \(P_3\) pontban is Ha a $P_3$ pontban is \(p_{\mathrm{hidr}}=\varrho \cdot g\cdot h_1\) hidrosztatikai nyomás van a víz miatt. Mivel nyugvó folyadékban vízszintes irányban elmozdulva a nyomás mindenhol azonos, ezért a \(P_3\) pont mellett (vízszintes irányban) mindenhol ekkora nyomás uralkodik, ezért a \(P_3\) pont felett közvetlenül található (pirossal jelölt) \(A\) felületű vízszintes üveglapra a víz \[F=\varrho \cdot g\cdot h_1\cdot A\] nagyságú nyomóerőt fejt ki.
Mivel a folyadékoknak is van tömegük, így súlyuk is van, tehát az őket tároló edény alját nyomják. A folyadékok súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. A videó segítségével megvizsgálhatjuk, hogy mitól függ a hidrosztatikai nyomás nagysága. Tehát két tulajdonságtól függ: rétegvastagság (h) (azaz a folyadékoszlop magassága): hiszen ha nagyobb a rétegvastagság, az több folyadékot jelent (azonos keresztmetszetű edény esetén), aminek nagyobb a súlya folyadék sűrűsége (ρ): nagyobb sűrűségű folyadéknak nagyobb a tömege, így nagyobb a súlya is (azonos térfogat esetén) Hidrosztatikai nyomás kiszámítása: p = h · ρ · 10 A következő videókban azt nézzük, meg, hogy milyen irányú a hidrosztatikai nyomás. A videók alapján a következőket állapíthatjuk meg: a hidrosztatikai nyomás mindenirányú azonos rétegvastagság esetén minden irányban azonos nagyságú csak a rétegvastagságtól és a folyadék sűrűségétől függ Hidrosztatikai paradoxon: a hidrosztatikai nyomás nem függ a folyadék mennyiségétől és az edény alakjától, csak a folyadékoszlop rétegvastagságától és a sűrűségétől.
A nyomást megkapjuk, ha az ezen szint felett lévő folyadék súlyát elosztjuk az A felülettel:, ahol ρ a folyadék sűrűsége. A végeredményből megállapíthatjuk, hogy egy adott mélységben a hidrosztatikai nyomás egyenesen arányos a folyadékoszlop magasságával, a folyadék sűrűségével és a gravitációs gyorsulás adott helyre jellemző értékével. A fenti összefüggés segítségével meghatározható, hogy egy ρ sűrűségű folyadékban h mélységben mekkora a hidrosztatikai nyomás. Ugyanezt az összefüggést kell használni a h magasságú folyadékoszlop esetén is. Az U-alakú cső Öntsünk egy U alakú cső egyik szárába vizet, s figyeljük meg, hogyan helyezkedik el a víz a csőben az egyensúly beállása, vagyis a folyadékmozgás megszűnése után! Azt tapasztaljuk, hogy a két szárban a vízszint azonos magasságban lesz. Döntsük meg a csöveket, s a folyadékszinteket megint azonos magasságúnak találjuk. Ha a két szárban lévő folyadékoszlopok már nem mozognak, egyensúly jött létre. Bármilyen más folyadékot használva a kísérlet eredménye ugyanez lesz.
A felhajtóerő abszolút értéke változatlan marad (kis kitérések esetén a két háromoldalú hasáb térfogata azonos), de támadáspontja jobbra tolódik és hatásvonala az úszási tengelyt az M metacentrumban metszi. A dx vastagságú réteget eredeti helyzetébe visszaállítani akaró nyomaték: az egész hajó nyomatéka pedig: Ezzel a nyomatékkal a teljes V térfogat felhajtóerejének nyomatéka egyenlő: és így írható: A fenti kifejezés számlálója nem más, mint az úszófelület másodrendű nyomatéka az x tengelyre: így További információk [ szerkesztés] Letölthető interaktív flash szimuláció a felhajtóerő tanulmányozásához magyarul. Elérés: magyarázó oldalon át vagy közvetlenül a PhET-től Letölthető interaktív flash szimuláció a folyadékba merülő testek sűrűségének tanulmányozásához a PhET-től magyarul Források [ szerkesztés] Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. Dr. Gruber József-Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája. Hatodik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965.