Film Német cím Fritz a macska Eredeti cím Gyártó ország USA eredeti nyelv angol Kiadási év 1972 hossz 75 perc Korosztály besorolása FSK 16 Rúd Rendező Ralph Bakshi forgatókönyv Termelés Steve Krantz zene Ed Bogas Ray Shanklin kamera Ted C. Bemiller Gene Borghi vágott Futtassa Reynolds-t Foglalkozása Hinnant kihagyása: Fritz a macska Rosetta LeNoire John McCurry Phil Seuling A Fritz a macska egy 1972-es rajzfilm, amelyet Ralph Bakshi rendezett. Robert Crumb Fritz, a macska című képregényén alapszik. cselekmény A film adaptációja volt szatíra az egyetemi élet a 1960: míg Fritz nem vesz részt előadások, ő is aktívan részt vesz a szexuális forradalom. Több lányt meghív egy szobájában lévő orgiára, drogot fogyaszt és menekül a rendőri razzia elől. Egy zsinagógában bujkál, ahol a jelenlévők jóváhagyják az Egyesült Államok döntését, hogy további fegyvereket küld Jeruzsálembe. Aztán hazatér. Miután úgy döntött, hogy a lakás felgyújtásával elfordul "unalmas" életétől, Harlembe menekül, és elvegyül az afroamerikaiakkal (fekete varjakként látható).
Fritz, a macska poszterek Fritz, a macska nagy felbontású poszterek több nyelven, a posztereket akár ki is nyomtathatod a nagy felbontásnak köszönhetően, a legtöbb esetben a magyar posztert is megtalálod, de felirat nélküli posztereket is találsz.
1998. március 20. (TV: HBO) Eredeti magyar adó HBO Korhatár Kronológia Előző Fritz, a macska További információk IMDb A Fritz, a macska kilenc élete (eredeti cím: The Nine Lives of Fritz the Cat) 1974 -ben bemutatott egész estés amerikai rajzfilm, amely Robert Crumb Fritz, a macska című képregénye alapján, és az 1972 -ben bemutatott Fritz, a macska című mozifilm folytatása. A rajzfilmet Robert Taylor írta és rendezte, a zenéjét Tom Scott szerezte, a producere Steve Krantz volt. A Steve Krantz Productions készítette, az American International Pictures forgalmazta. Amerikában 1974. június 26-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 1998. március 20-án az HBO -n vetítették le a televízióban. Cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Eredeti hang Magyar hang Fritz Kálloy Molnár Péter Fritz felesége Reva Rose Jones tábornok n. a. Kristóf Tibor Many Isten Tolnai Miklós Amerikai elnök Verebély Iván NASA asszisztens Besenczi Árpád Juan Pusztaszeri Kornél Chita, Juan nővére Fazekas Andrea További magyar hangok: Boros Zoltán, Breyer László, Cs.
The Nine Lives of Fritz the Cat Fritz, a macska kilenc élete Fritz munkanélküli, megunt feleségével és haszontalan gyerekével él. A valóság problémái elől kábítószeres lázálmaiba menekül, feltűnik a gazdasági válság sújtotta 1930-as években éppen úgy, mint Hitler pszichiátereként. Szexuális, politikai és szociális extrémitások egy mára kultikussá lett rajzfilmben. 1974 Robert Taylor (III) animáció, exploitation, vígjáték 32 2, 9
A zöld könyv Stúdióalbuma szerint Twiztid Megjelent 2003. július 1 Rögzítve 2002—2003 Műfaj Horrorcore, rap rock Hossz 65: 26 Címke Pszichopatikus iratok Termelő Fritz The Cat, Mike E. Clark, The Soundsquad, Monoxide Child Twiztid kronológia Mirror Mirror (2002) A zöld könyv (2003) Az ember mítosza (1. kötet) (2005) Zöld könyv Külső kartonpapír. Szakmai minősítések Tekintse át a pontszámokat Forrás Értékelés Minden zene A The Green Book a Twiztid harmadik stúdióalbuma. A 2003. július 1 -jén megjelent Jamie Spaniolo a Juggalo kedvencekéntemlegette az albumot. Az albumot a Majik Ninja Entertainment adta ki 2016. augusztus 19-én. CD-n, kazettán és Vinyl- enadták ki, csak a Twiztid-Store-ban. Az albumot sokan a duó legjobbjának tartják. Háttér 2003 -ban Twiztid otthagyta a Psychopathic Records -ot, és létrehozta a Majik Recordz -t. Miután a kiadó a Twiztid alá került, zökkenőmentesen visszatért a Psychopathic Records -hoz, szinte soha nem hagyták el. Hazatérve felvették a "Zöld könyvet". Az album azonnali sikert aratott a Juggalos-nál, és a Billboard 200-as listáján az 52. helyen szerepelt.
Fritz munkanélküli, megunt feleségével és haszontalan gyerekével él. A valóság problémái elől kábítószeres lázálmaiba menekül, feltűnik a gazdasági válság sújtotta 1930-as években éppen úgy, mint Hitler pszichiátereként. Szexuális, politikai és szociális extrémitások egy mára kultikussá lett rajzfilmben... A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Egy filmet évekig készítenek elő, hónapokig forgatnak, hetekig vágnak, de mégis micsoda időzítés, hogy pont akkor jön Az utolsó bűntény, eredeti címén The Last Days Of American Crime (szó szerint: Az amerikai bűnözés végnapjai), amikor az Egyesült Államokban az utóbbi évek legkeményebb tüntetései zajlanak a brutális rendőri túlkapások miatt. És akkor itt van egy tulajdonképpen sci-fi a Netflixen, ami arról szól, hogy 2025-ben az amerikai rendfenntartást meg fogják oldani annyival, hogy kieresztenek az emberek közé egy rádiójelet, ami azonnal megakadályozza, hogy bárki bármi illegálisat elkövessen. Sőt, gondolni sem lesz szabad rá, ha jól értettem. A lényeg, hogy ha éppen azt tervezzük, hogy bankot rabolunk, akkor elkezd sípolni valami az agyunkban, a látásunk elhomályosodik, izzadunk, szédülünk, és olyan arcot vágunk, mint a főszereplő Edgar Ramírez, aki rájött, hogy Az utolsó bűntény című film főszereplője, ez a film két és fél óra hosszú, és hogy miért nem inkább egy olyan jelet engednek a nagyvilágba, amitől az embereknek elmegy a kedve a rossz filmek készítésétől.
Tán még nem késő helyrehozni a kritika tévedését, miszerint Az utolsó bűntény egy film, s így számonkérhető rajta, hogy eleget tesz-e bizonyos nézői igényeknek. Pedig az első jelenettől világos, hogy erről szó sincs: Edgar Ramírez elmélázva mered egy kádban térdeplő, rosszarcú gonosztevőre, akit az imént locsolt le benzinnel. Edgar kissé véres ábrázattal, néhány homlokába lógó tinccsel, de megjelenésére ügyelve merül gondolataiba, majd égő szivarját a kádban tartózkodó delikvens szájába dugja, aki diszkréten csak akkor robban fel, amikor hősünk a földszintre ér. Ha nem esett le, miről van szó, nézzük tovább: Ramírez apokalipszishez illő borostával lép ki a napfényre, és sztoikus arckifejezéssel konstatálja, hogy Amerika a pokolba tart. Nyilván ide tartott már negyedórával korábban is, de morális fölényben és bőrkabátban lépkedő hősünk idegenkedve tekint szét; lám, hogy tombol az utcai erőszak! Igaz, egy fel nem gyújtott tévé képernyőjén a bemondó ígéri, hamarosan nem lesz több bűn, egy fentről kibocsátott, központi jel blokkolni fogja a nép bűnös gondolatait.
A Netflix bűnténye? Publikálva 2020. június 9. 16:30 A Netflix június 5-én mutatta be Az utolsó bűntény című akciófilmet, Olivier Megaton (Elrabolva 2-3. ) legújabb rendezését öt év szünet után. Jelentjük, a kritikusok egyetértenek abban, hogy igen súlyos darabról van szó, hiszen kereken 0%-os Rotten Tomatoes-átlaggal büszkélkedhet az Édgar Ramírez és Michael Pitt nevével fémjelzett produkció. A filmről röviden annyit kell tudni, hogy Rick Remender és Greg Tocchini The Last Days of American Crime című képregényéből készült, meg azt, hogy valaki rábólintott arra, hogy a filmváltozat közel két és fél óra játékidővel debütálhasson. A történet szerint a nem túl távoli jövőben egy rádiójel rövidesen meggátol minden bűncselekményt Amerikában, így hősünknek, a Ramírez által játszott Bricke-nek sincs sok ideje, hogy testvére halálát megbosszulva, no meg részben saját megélhetését biztosítva elkövesse azt a bizonyos utolsó bűntényt, majd a megfújt pénzzel leléceljen az országból újdonsült társai, Kevin Cash (Michael Pitt) és Shelby Dupree (Anna Brewster) oldalán.
Az utolsó bűntényben is egy rendőr, William Sawyer bőrében téblábol, egy dramaturgiailag szinte teljesen felesleges szálban (bár ez nem az ő hibája), és azt sem könnyű eldönteni, hogy a rendszer áldozataként vagy kiszolgálójaként tekintsünk-e rá (ez az eldöntetlenség még akár izgalmas is lehetne, de nem lesz az). Nem alakult túl fényesen Michael Pitt karrierje sem, pedig 2002-ben a Kísérleti gyilkosságban még Ryan Goslinggal szerepelt együtt, és akkoriban még őt tartották tehetségesebbnek, neki jósoltak nagyobb jövőt. Nem kell különösebben magyarázni, hogy mennyire nem jött be a tipp. A jobbnál jobb főszerepek helyett így már csak egy-egy karakteresebb rosszfiú hozhat neki kisebb-nagyobb sikert. Megaton filmjében is mindent elkövet, hogy minél megjegyezhetőbb társa és ellenpontja legyen a főhőst alakító Édgar Ramíreznek, a becsületes bankrablónak. Egy-egy gesztusa, a normalitás és a teljes őrület közötti ingadozása és kitörése kapcsán önkéntelenül is az jár a néző fejében, hogy Heath Ledger posztumusz Oscart érő Joker-alakítása lebeg a szeme előtt.
Az utolsó bűntény / Netflix 2020. 06. 23. A túlzások és a megtorpanások filmje Olivier Megaton új mozija. A francia rendező egyik nyilatkozata szerint nem igazán kedveli az akciófilmeket, ám ez a kritikus távolságtartás nem akadályozza meg abban, hogy egyre-másra szállítsa a műfaj középszerű alkotásait. Most épp a Netflixre. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Már az is némi gyanakvásra adhat okot, hogy sikerült a produkcióhoz csupa olyan színészt összetrombitálni, akinek így vagy úgy, de megtorpant a karrierje, és öles léptekkel masírozik a B-kategóriás filmek sivár világa felé. Ez régebben a videotékák porosodó polcait jelentette, ma viszont a streaming-szolgáltatók kínálatát gazdagítják a sokszínűség reményében, és még a porral sem kell megküzdeniük. Sharlto Copley például annak idején a District 9 -ban futott be, akkor figyelt fel a világ a dél-afrikai színészre, ám elég volt bő tíz év, hogy néhány nagyobb ívű produkció érintésével ( A szupercsapat, Elysium) újra a névtelenség közelébe csússzon vissza.
A két történetszál összefügg, az összetartó kapocs pedig a rég látott Michael Pitt, az egyetlen ember, aki valószínűleg tisztában van azzal, hogy milyen filmben van, ezért a színészi játékát egészen a borzasztóig csavarta. Pitt figurájának van egy ötlete, hogyan lehetne még egy utolsó óriási nagy szakítást kivitelezni, mielőtt megszűnik a bűnözés, úgy, ahogy van. El kell lopni egy csomó pénzt, és átszökni Kanadába. Úgy képzelem, hogy ez sok amerikainak megfordult már a fejében. Szóval egyrészt van az agyi mizéria, ami felvet egy csomó etikai és technikai kérdést (mi van, ha valaki csak fantáziál dolgokról, és nem éppen teszi őket, akkor is aktiválódik a rendszer? ), amit aztán a film egyáltalán nem hajlandó megválaszolni. Ott van a pénzrablásos szál, ami egy időre annyira a háttérbe szorul, hogy meg is lehet róla feledkezni. Ott van a hányaveti környezetrajz, amiben Amerika a napjait folyamatos zavargásokban tölti, illetve valami miatt egy félmeztelen nő táncol egy autó tetején, de már senkinek sem tűnik fel.