1918 januárjában, tíz hónappal az I. világháború vége előtt Woodrow Wilson amerikai elnök listát készített a tervezett háborús célokról, amelyet "14 pontnak" nevezett. Nyolc pont kifejezetten az antanthatalmak győzelméhez kapcsolódó területi és politikai megállapodásokkal foglalkozott, ideértve az európai etnikai csoportok nemzeti önrendelkezésének gondolatát. A többi irányelv a további háborúk megelőzésére összpontosított, az utolsó pedig a Nemzetek Szövetségének létrehozását javasolta, a későbbi nemzetközi vitás kérdések rendezésére. Wilson remélte, hogy javaslata igazságos és tartós békeállapotot idéz majd elő, egy "győztesek nélküli békét", amely véget vet "a minden háborúnak véget vető háborúnak". Amikor a német vezetők aláírták a fegyverszünetről szóló egyezményt, sokan azt hitték, hogy a 14 pont lesz a későbbi békeszerződés alapja. Amikor azonban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kormányfői találkoztak Párizsban, hogy megtárgyalják a szerződés feltételeit, a "nagy négyes" európai kontingensének teljesen más terve volt.
A németek haladéktalanul szabadon bocsátják a hadifoglyokat. A német hadsereg 5 ezer ágyút, 25 ezer géppisztolyt és 1700 repülőgépet, illetve 5 ezer mozdonyt, 150 ezer vasúti kocsit és 5 ezer teherautót átad a szövetségeseknek. A német flottát lefegyverzik, de a kikötők blokádját nem oldják fel. A négy éves háború ugyanis olyan hadtechnikai innovációkat hozott magával, amelyek korábban nem tapasztalt mértékű pusztulást és emberáldozatokat hagytak maga után. 1914. és 1918. között a harckocsin és a géppuskán kívül több olyan hadtechnikai újdonság mutatkozott be, amelyek meghatározták az I. világháború nagy csatáinak eredményét, majd a végkimenetelét. A háború utolsó időszakában a szövetséges ezredesek sorsdöntő csatára készültek, korábban nem látott hadi innovációkkal és csapatmunkával akartak véget vetni az éveken át tartó háborúskodásnak. Az úgynevezett " All Arms Warfare" hadviselést a tankok, a gyalogság, a tüzérség, valamint a légierő hadmozdulatainak összehangolása jellemezte. Emellett fontos technikai újítás volt az a hangradar, amely mikrofonok segítségével képes volt meghatározni, honnan érkezik az ellenséges lövedék.
Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket. A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az osztrák-magyar, az orosz és az ottomán birodalom is megszűnt létezni. A Saint-Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött békeszerződés megalapította az Osztrák Köztársaságot, amely főként a megcsonkított Habsburg állam német nyelvű területeiből állt. Az Osztrák-Magyar Birodalom átadta koronabirtokait az újonnan létrejött utódállamoknak, többek között Csehszlovákiának, Lengyelországnak, illetve a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak, amelyet 1929-ben Jugoszláviára neveztek át. Emellett Dél-Tirol, Trieszt, Trentino és Isztria területeiről Olaszország, Bukovináról pedig Románia javára mondott le.
Németország emellett légierővel sem rendelkezhetett. A németeknek eljárást kellett indítaniuk a császár ellen az elkövetett háborús bűnökért, más vezetők ellen pedig az agresszív háború kirobbantásáért. A lipcsei tárgyalások főként felmentésekkel végződtek, anélkül, hogy a császár vagy bármelyik fontos nemzeti vezető jelen lett volna a vádlottak padján, ezért még Németországban is kirakatpereknek tekintették őket. Az újonnan megalakult német demokratikus kormány a versailles-i békeszerződést "békediktátumnak" (Diktat) tekintette. Franciaország, amely a "nagy négyes" többi tagjánál nagyobb anyagi veszteségeket szenvedett, ragaszkodott a szigorú feltételekhez, azonban a békeszerződés összességében nem rendezte az I. világháborút kirobbantó nemzetközi viszályokat. Ellenkezőleg, inkább akadályozta az Európán belüli együttműködést, és elmérgesítette azokat a háborút okozó problémákat. A háború szörnyű áldozatokat és rengeteg emberéletet követelt minden oldalon, és a veszteségek óriási súlyként nehezedtek a legyőzöttekre és a győztesekre is.
,, Csak még egyszer előre! " Ezzel a kiáltással indította harcba katonáit az I. világháború poklában Sipos Gyula ezredes. A legendás parancsnokért katonái tűzbe mentek volna, ma mégis méltatlanul kevesen ismerik a nevét és a Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred történetét. Ezen szeretett volna változtatni a székesfehérvári kötődésű Burján Zsigmond, amikor filmre vitte az ezred küzdelmeit az olasz fronton. Az olasz front. Doberdó. A caporettói áttörés. Dicsőséges harcok. Tragikus emberi sorsok. Az olasz betörés és a közelharcok ábrázolása volt a legnagyobb kihívás a rendező számára (Fotó: Pápai Barna) Történelmi háttér Észak-Olaszországban, az Alpokban húzódó délnyugati fronton hosszas állóháború alakult ki az olasz és az osztrák-magyar csapatok között. Az Isonzó folyónál 12 csatát vívtak a szemben álló felek, váltakozó sikerrel. Az isonzói csaták az első világháborúban tipikus, felőrlő harcok halmazába tartoztak. Viszonylag kis területen, nagy létszámú hadseregek csaptak össze, a csaták területnyereségre nem vezettek, vagy csekély jelentőségűek voltak, ugyanakkor nagyszámú sebesült és halott maradt a harcoló felek mindkét oldalán.
A békeszerződés egyik fontos kitétele megtiltotta Ausztria számára, hogy veszélyeztesse újonnan szerzett függetlenségét. A korlátozás megtiltotta az egyesülést Németországgal, ami a pángermanisták régi vágya és valamint az Ausztriában született Adolf Hitler az általa vezetett nemzetiszocialista (náci) párt aktív célja is volt. A dualista monarchia másik fele, Magyarország szintén önálló állam lett: a trianoni békeszerződés (1920. november) értelmében Magyarországnak le kellett mondania Erdélyről Románia javára, Szlovákiát és Kárpátalját az újonnan alakult Csehszlovákia kapta meg, és a későbbi Jugoszláviának is át kellett adnia más magyar koronabirtokokat. Az Oszmán Birodalom 1920. augusztus 10-én írta alá a sèvres-i békeszerződést, amely véget vetett a háborúnak a szövetséges hatalmakkal, azonban nem sokkal ezután kitört a török függetlenségi háború. Az így megalakult új Török Köztársaság 1923-ban írta alá a lausanne-i békét, amely felülírta a korábbi szerződést, és feldarabolta az egykori Oszmán Birodalmat.
A nyarak melegek és szárazak, a tél enyhe, havazás általában csak a hegyekben fordul elő, zivatarok azonban egész évben előfordulhatnak. A Dalmácia időjárását befolyásoló, jelentősebb szelek a sirokkó, a bóra és a misztrál, mely utóbbi a nyári forróságot teszi kellemesebbé. Körutazások Zalakaros busszal. Közlekedés: A magyar turisták leggyakrabban autóval érkeznek Horvátországba, még akkor is, ha úti céljuk Dalmácia, ami a legtávolabbi horvát régió (jelenleg Makarskáig tudunk autópályán haladni). Amennyiben Dubrovnikba, vagy környékére mennénk, Bosznia-Hercegovina egy kis része is útba esik, de a határátkeléshez itt is tudjuk használni személyi igazolványunkat, ezért nincs szükség külön útlevélre. Vonattal Dalmácia könnyen megközelíthető, mivel a MÁV nyaranta menetrendszerinti járatot közlekedtet Splitbe (keddenként és péntekenként oda, szerdánként és szombatonként vissza), ahonnan busszal, hajóval bármelyik másik dalmát városba továbbutazhatunk. Amennyiben nem ezt a vonatot (vagy napot) választanánk, zágrábi átszállással is eljuthatunk Dalmáciába, akár vasúttal, akár autóbusszal.
Hová szeretnél utazni? Szűrők pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb... Indulás ideje: Utazás hossza Árkategória Kiutazás egyénileg repülővel busszal nyaralás körutazás városlátogatás Last Minute Akciók, kedvezmények, last minute Vada Vada térkép Vada cikkek
Alghero városában katalánul, Carlofortéban és Calasettában pedig egy ligúr dialektust beszélnek, míg néhány kisebb településen az idősek venetói és isztriai-dalmát dialektust. Természetesen a turizmusban dolgozók az olasz mellett az angolt is beszélik. A szállodákban és éttermekben a szervízdíj benne van a számlában, így nem kötelező borravalót adni, de nyilván örülnek neki. Szardínia lakossága jellemzően katolikus vallású, elvárják a templomokba látogató turistáktól is az illendő öltözködést: a hölgyeknek felkart és térdet eltakaró viselet kötelező, de még a férfiak sem léphetnek be rövidnadrágban vallási komplexumokba. Az olasz közterületeken, így Szardínián is 2005 óta korlátozzák a dohányzók füstöléseinek lehetőségeit: irodák, kávézók, éttermek és pályaudvarok csarnokai, peronok, 12 éven aluli gyermekek és terhes nők közelében tilos dohányozni. Csoportos körutazás busszal, tengerparti csobbanás, buszos kitándulás, 1 napos utak, csoportos városlátogatás, európai utak 2022, adventi utak 2022, szervezett utazások, akciós utak, buszos utak 2022 | Körutazások 2022 - Adutours. Az új szabályokat minden nagyvárosban bevezették, megszegőit súlyos pénzbírsággal büntetik. Egy érdekesség, a szárd independentizmus jegyében egy önjelölt szárd szeparatista, Salvatore Meloni 2008-ban egy apró kopár szigeten saját köztársaságot kiáltott ki (Mal di Ventre-i Köztársaság).
Szálláskategória: Program szerint Utazás módja: Busz Típus: Körutazás, Városlátogatás A keresési feltételeknek megfelelően nincs találat!
Tájékoztató belépőjegyárak: Dubrovnik 90 HRK Split 80 HRK Korcula, Marco Polo szülőháza: 12 HRK