A Családok, történetekben olyan szereplőket mutatunk be, akikké mi is válhatunk: szerencséssé, boldoggá, gyógyulttá, sérültté, lábadozóvá, időssé, széppé vagy lelkileg beteggé. Mind átlagos élethelyzetek, de talán valamit elmond az emberek ingerküszöbéről, hogy rég kaptunk rádiós stábként ennyi hallgatói üzenetet. Segíteni akarók, rokonaik történetét elmesélők jelentkeznek valamennyi üzenetküldő felületen " – osztotta meg gondolatait a jubileumi adás kapcsán Bicsák Eszter a Családok, történetek műsorvezetője, aki úgy véli, műsoruk azon kevesek közé tartozik a magyar médiában, amely nem csak merészebb témákkal képes meglepni, gondolkodásra késztetni a hallgatókat. Családok, történetek – minden vasárnap, 14:05-től a Kossuth Rádión!
Kossuth rádió A rádió felépítésének lényege a kiszámítható műsorszerkezet. Új, hangzásvilágban, mindig ugyanabban az idősávban hallhatjuk a percre kész aktualitásokat, színes, érdekes, hiteles műsorokat. Sokak számára be sem kell mutatni a Kossuth Rádiót, hiszen hazánkban rengetegen ismerik, hallgatják nap mint nap. A weboldal abban lehet a hasznunkra, hogy megtudjuk a csatorna programújságját, azt, hogy mikor éppen milyen műsor megy. A weboldalra felkerülő információk folyamatosan frissülnek, ezért Ön mindig időben fogja tudni majd ha esetleg kimarad egy műsor, vagy változik egy műsor időpontja. Látogasson el Ön is a weboldalra és olvassa a csatornák műsorújságát akár nap mint nap, hogy ne maradjon le semmi fontosról.
A rádió már nagyon régóta része a világunknak és szinte nincs olyan hely a világon, ahol ne hallgatnák az emberek a különféle rádiós csatornákat. Régebben, amikor még nem volt televízió, akkor a fontos információkat a rádióból tudta meg mindenki. [wp_ad_camp_1] – Kossuth Rádió műsora olvasható a weboldalon. A Kossuth Rádió azért olyan különleges, mert ez volt a Magyar Rádió első számú csatornája. A második világháború kezdetén felállítottak egy magyar nyelvű rádiót Moszkvában Kossuth Rádió néven. A német csapatok előtörése miatt azonban hamarosan át kellett települniük Baskíriűba. Ez a műsor akkor a moszkvai rádió magyar nyelvű adásától függetlenül működött. Az adás, melynek felelős szerkesztője Révai József volt, 1945-ben szűnt meg. Ez az előzmény nagy szerepet játszott abban, hogy később a kommunista kormányzat a nemzeti fő-adót Kossuth Lajosról nevezte el. Egy olyan rádióról van szó, ahol híreket, tudományos, kulturális és közéleti műsorokat hallhatunk. Naponta többször adják a Krónika című műsort, ami a rádió egyik leghallgatottabb műsora is egyben.
Szenzációhajhászás és merész témák helyett átlagos családok történeteit mutatja be hallgatóinak már 200. hete a Kossuth Rádió vasárnap délutáni műsora, a Családok, történetek. Az elmúlt csaknem négy évben felemelő, és olykor megrázó sorsfordulókon keresztül szerették volna átadni azt az igazán fontos üzenetet, hogy családban élni könnyebb! Jubileumi, 200. részéhez érkezett a Kossuth Rádió Családok, történetek című műsora, amely történetein keresztül adásról adásra bebizonyítja: a társadalomnak ma is a család a legfontosabb egysége, ami sok örömömmel és olykor bánattal, de mindenképp komoly felelősséggel is jár. A mintegy négy éve futó műsorban átlagos családok különleges élethelyzeteit dolgozzák fel, láttatva, hogy amikor baj van, a legközelebbi hozzátartozók reagálása, segítsége jelentheti a legtöbbet. A család ereje "megmentheti" a rászorulókat – legyenek azok betegség, függőség vagy egyszerűen csak valamiféle kirekesztettség áldozatai. Az üzenet, hogy biztos háttérrel meg tudjuk oldani a legnehezebb sorsfeladatokat is, megvalósíthatjuk céljainkat és álmainkat, sok százezer hallgatóhoz jutott el az évek alatt. "
9 / 9 A kecses, nyúlánk növény mérgező, hashajtó és hánytató anyagot termel A Soroksári Botanikus Kert, mivel távol esik a város frekventált részeitől, sokkal kevesebb látogatót fogad, mint a Füvészkert vagy a Budai Arborétum. Mi is csak néhány családdal találkoztunk, a napsütéses hétvége dacára is. Persze egy percig sem bántuk, hogy a sok zöld mellett csend és nyugalom vett bennünket körül. Budapest botanikus kart 8. A látogatást azonban nemcsak a növények és a botanika szerelmeseinek ajánlom, különösen az elkövetkező egy-két hétben. A virágzó szibériai nőszirmokkal teli láprét ugyanis tényleg egy csoda. Hasznos információk a Soroksári Botanikus Kert honlapján. A cikk 2019. májusában jelent meg először. Forrás:
Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Melegszik az idő, ki-kisüt a nap, lassan az órát is átállítjuk – minden jel arra mutat, hogy jön a tavasz. Éppen ezért időszerűnek találtunk feltérképezni néhány budapesti arborétumot, ahol már megállíthatatlanul elindult az élet. Nevesítve: a Füvészkertben, a Budai Arborétumban és a Soroksári Botanikus Kertben járunk, ahol most még hóvirágot és hagymás növényeket láthatunk, de elég egy melegebb nap, és jönnek az újdonságok. Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest Az 1771-ben alapított Füvészkertet Józsefvárosban, a Klinikák metrómegállótól 10 percre találjuk. Füvészkert , Budapest. 8000 különféle növényfaj és -változat él itt, közte a dinoszauruszok korából ismert sárkányfenyővel és virágzó varázsmogyoróval, de már illatozik a lonc is. A tavaszi vadvirágok miatt mindenképp érdemes már most tenni egy nagy sétát a 3, 1 hektárnyi területen. Minden ki van táblázva, sőt egy mobilapplikáció (FiloGuide) további információval lát el bennünket. Ha még ezután is hiányérzetünk lenne, vezetett sétát is kérhetünk.
Egy igazi titkos kert Budapest déli részén, amelynek létezéséről talán sokan nem is tudnak. Pedig megéri ide eljönni, különösen május végén, június elején amikor virágzó szibériai nőszirmok tengere fogadja a látogatót. Szebb napokat látott külvárosi utcák, szürke panelek, logisztikai központok az út szélén. Dél-Pesten járunk, közel a város határához, ahol már leginkább arra vágyunk, hogy kiérjünk Budapestről, és kezdődjön valami más. És ha ezt akarjuk, akkor a legjobb helyen járunk, mert a Soroksári Botanikus Kertben megkapjuk azt a valami mást, sőt annál sokkal többet is. Budapest botanikus kent mackay. Ehhez azonban az kell, hogy a kertet övező telepet látva ne bizonytalanodjunk el abban, hogy jó helyen járunk-e. Mint ahogy azt mi tettük. Még szerencse, hogy egy ott dolgozó úr megnyugtatott bennünket, nem tévedtünk el. És valóban, néhány száz méter múlva tényleg megpillantottuk a botanikus kert igazi bejáratát, amely mellett még egy kis parkolót is kialakítottak. 1 / 9 A kertben tanösvénytáblák segítik a tájékozódást A szerény fakapun túl aztán már tényleg a növényeké a főszerep, mielőtt azonban belevetnénk magunkat a nézelődésbe, még megvesszük a belépőjegyet, ami felnőtteknek is mindössze 800 forint, megtesszük a kullancsok elleni védekezés szükséges intézkedéseit, mert szezon van, és egy térképet is kérünk, mert szeretnénk tudni, botanikai szempontból hol járunk éppen, a Kaukázusban, a Kárpátokban vagy épp egy hazánkban is előforduló karsztbokorerdőben.
Lévén vezetőnk elejtette, hogy róka, őz, mezei nyúl, de még teknős is bóklászik néha a terepen, minden zajra izgatottan figyeltünk fel, de egyedül madarakat és szerelmes nyünyükéket csíptünk el. A róka jelenlétére azért egy odú, az őzére pedig egy alul megdézsmált oszlopos tuja utalt. A kiépített tanösvény alaposan bejárja a többnyire tájegységenként felosztott terepet, mellé 20 állomáson merülhetünk el hasznos információkban. Megnyílt a Mőcsényi Mihály botanikus kert a Városligetben.. A túrához térkép is jár, biztos, ami biztos, de aki nem szívesen barangol egyedül, másfél-egyórás túravezetést is kérhet (előre bejelentve). Az arborétumban egy tavat is találhatunk, mellette padokkal és egy füves placcal, ahol nemsokára elkészül a tűzrakóhely. Lehet jönni tehát szalonnát sütni is, csak előre jeleznünk kell. Most még nagyon tavasz eleje van, de ennek ellenére el lehet csípni nyíló virágokat: talajszinten tőzike, téltemető, kis téli zöld, hóvirág, csillagvirág bújik meg, szolidan virágzik a Dávid mandula és a kikeleti bangita, és illatozik a hunyor meg a lonc.
1817-től Haberle Károly professzor vette át a kert vezetését, és állhatatos munkájának köszönhetően a kert flórája 10 000 fajra bővült. 1847-ben az Egyetem József nádor anyagi hozzájárulásával megvásárolhatta a Festetics család józsefvárosi 10 hektáros birtokát. A parkban már a vásárlás idején is állt egy 18. századi barokk stílusú épület, melyet még 1802-ben Polláck Mihály tervei alapján építettek át vadászkastéllyá. Ez az épület a mai napig is szolgálja a Botanikus Kert tevékenységeit. A 1864 és 65 között Linzbauer Ferenc igazgatása alatt épült fel a ma is csodálható hatalmas méretű pálmaház. Ez időtájban állították kertben a Magyar Füvészkönyv szerzőinek emlékére, Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak az emlékoszlopot. Továbbá a támogató József nádor emlékére is készült egy emlékoszlop. A 19. Csodarét a város szélén – Soroksári Botanikus Kert. század végén Jurányi Lajos igazgató és Fekete József főkertész szorgalmának köszönhetően a kert gyűjteménye már 12 000 fajt számlált és elérte a nemzetközi hírnevet. 1893-an épült fel a Victoria-ház, amely kifejezetten a ritkaságnak számító és csodálatos amazonasi tündérrózsának (Victoria Cruziana) és Paraguayból származó rokonának épült.