ÚJ NÉVEN VÁLTOZATLAN TARTALOMMAL2013 októberétől változatlanul igényes tartalommal, a megszokott színvonalas műsorokkal és kiváló zenékkel, megújult névvel és még nagyobb lendülettel szól a 90 MHz-en! Ha mindig friss és aktuális szeretnél maradni a Debreceni Egyetem és a város életével kapcsolatban akkor válassz bennü FM90 CAMPUS RÁDIÓ médiaszolgáltatási tevékenységét és műszaki fejlesztését Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.
A grémium megállapította, hogy a kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek elvi használatára szóló, 2019. július 18-án a Médiatanács által kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis a pályázható Miskolc, Szentendre, Gyomaendrőd telephelyek közül a szentendreire beérkező egyetlen ajánlat a Budakalászi Média Kft. -től alakilag érvénytelen volt. RADIOSITE
09. A tehetséggondozásról beszélgettek az Aranybikában 2022. 08. Ennyibe kerül a húsvéti bevásárlás Debrecenben Pontokat hozna haza a Fradi otthonából is a Loki Egy hónap múlva minden kampányanyagnak el kell tűnnie a közterületekről 2022. 07.
Ezúttal is érdemes lesz ebédidőben az FM90-re hangolni: ezúttal Okos Csanád lesz Marosi Zoltán vendége Ha kedd, akkor Tempóban. Az ínséges időszakba sem maradunk a DEAC-os magazin nélkül. Marosi Zoltán ezúttal Okos Csanádot kapta mikrofonvége: támadónkkal nem csak a floorball, hanem a jégkorong csapat szereplése is szóba került. Az adás Debrecen vételkörzetében a 90 Mhz-en, míg online a Föld minden pontján elérhető. Ha kedd, akkor Tempóban! Fm90 campus rádió radio uconn advance. Ma ismét jelentkezik az FM 90 Campus Rádió DEAC-os magazinja, a Tempóban. Az adásban ezúttal is szó esik floorballról: Füzesi Csaba nyilatkozik a szombati mérkőzésről, valamint a csapat aktuális híreiről. Szokás szerint az adás elérhető a 90 Mhz-en, valamint online a világ bármely pontján. Érdemes lesz követni Marosi Zoltán műsorát további DEAC-os hírekért is! Az FM 90 Camus Rádióban ezúttal Praznovszky Pált szólította meg Marosi Zoltán Vasárnap az ARES ellen is begyűjtöttük a pontokat: erről is szó lesz a Tempóban című magazinban, amelyre kedden délben kerül sor.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Értem, ok Nem
Ennek különösen bizalmi munkakörökben, illetve akkor lehet nagy jelentősége, ha a felek a jogcím ellenére valójában nem barátságban váltak meg egymástól. A munkaviszony fennállása ugyanis hivatkozási alap lehet a munkavállaló részéről a munkahelyre való belépésre, a munkaeszközök használatára és ekként adatokhoz való hozzáférésre, amely a munkáltató számára komoly kockázatokat hordozhat. A közös megegyezések tipikus eleme a munkaviszonnyal, illetve annak lezárásával összefüggő jogokról, illetve igényérvényesítésről szóló kölcsönös lemondás. Ez egyrészt mindkét fél részére garancia arra, hogy a másik fél a jövőben jogi eljárást, munkaügyi pert nem kezdeményez vele szemben. Másfelől azonban a felek saját magukat is elzárják a későbbi – a munkaviszony megszüntetésekor esetleg nem kellően végiggondolt – igények érvényesítésétől. Számos alkalommal előfordul például, hogy valamely alkalmazott távozása után "kihullik a csontváz a szekrényből", a munkáltató hibákat fedez fel, amely miatt esetleg anyagi kár is érte.
Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73. §). Egyéb kikötések – szabad a gazda? Munkaügyi szakemberektől is gyakran hallhatjuk azt – a kissé általánosító – kijelentést, hogy a közös megegyezésbe a felek akármit beleírhatnak. Ha akármi azért nem is írható bele, az azonban kétségtelenül igaz, hogy a közös megegyezés a munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés, igény rendezésére lehetőséget, keretet ad. Amennyiben például a felek rendelkezése alapján a munkaviszony a megállapodás megkötéséhez képest egy későbbi időpontban zárul le, azon kérdéseken túl, hogy a fennmaradó időre a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli-e, illetve milyen díjazás illeti meg, fontos lehet annak a rögzítése is, hogy a munkaköréből folyó jogosítványait, hatáskörét mennyiben gyakorolhatja.
Közös megegyezés esetén hasonlóképpen nem érvényesülnek a felmondási védelem, illetve korlátozások szabályai sem [Mt. 65. § (3) bek., 68. §. (2) bek. ]. Közös megegyezéssel tehát akár keresőképtelenség vagy terhesség alatt is megszüntethető a munkavállaló munkaviszonya. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről megkezdett tárgyalás esetén a munkavállaló nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha munkavállaló munkavégzési helyéről megfelelő indok nélkül távol marad, illetve munkavégzési kötelezettségét nem teljesíti, a munkáltató jogszerűen élhet a felmondás eszközével. A munkáltató által megszövegezett és aláírt közös megegyezésről szóló megállapodás tervezete nem a munkáltató egyoldalú intézkedésének, hanem szerződési ajánlatnak minősül, melyet a munkavállaló visszautasíthat. Önmagában az ajánlat elfogadásának visszautasítására felmondási jog nem alapítható. Formai előírásként a jogszabály rögzíti, hogy a jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezünk azonban, annál magasabb lehet a nyugdíj összege. Életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának megállapításához szükséges jogosultsági idővel rendelkezik. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásra tekintettel A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt. ) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb. A Kjt. 25. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, áthelyezéssel (meghatározott jogszabályok hatálya alatt álló munkáltatók között), lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel, azonnali hatállyal, valamint rendkívüli felmentéssel. A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából a közös megegyezés, a felmentés, esetleg a lemondás vehető számításba.
A Ptk. fenti rendelkezését az Mt. 31. §-a kifejezetten alkalmazni rendeli. Mindez azt jelenti, hogy a megtámadás jogának lemondásáról rendelkező szerződéses kikötések a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésekben általában érvénytelenek. 5. Lemondás a munkaviszonyból származó követelésekről A megállapodás ugyancsak gyakran tartalmaznak olyan nyilatkozatot, mely szerint "a munkavállalónak a munkáltatóval szemben egyéb igénye nincs, a jövőben sem lép fel semmilyen igénnyel". Ez a kitétel is csak viszonylagosan lehet érvényes. Az eddigi bírói gyakorlat következetesen akalmazta azt a polgári jogi elvet, hogy a joglemondás kiterjesztően nem értelmezhető (LB. Mfv. 10. 686/2000/3). Ezt a jogelvet immár az Mt. is tartalmazza az értelmezési alapelvek között, kimondva, hogy a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni [Mt. 5. § (2) bek. ]. Ide kapcsolódik az is, hogy a lemondás csak annak időpontjában ismert követelésekre vonatkozhat (EBH 2003/889), vagyis például, ha a munkavállaló kára még nem is jelentkezett a nyilatkozat megtételekor, akkor arról érvényesen nem is rendelkezhetett.
A munkavállaló egyoldalú titkos fenntartása pedig a megállapodás érvényességét nem befolyásolta. A munkavállalói megtámadás szempontjai A munkavállalók jellemzően azon indokokkal támadják meg a közös megegyezés létrehozására irányuló jognyilatkozatukat, hogy a vezetők együttes jelenléte fenyegető volt, zárt ajtók mögött tárgyaltak velük, nem volt mód a jogi képviselő felhívására, azonnal kellett döntést hozniuk, váratlanul érte őket a munkaviszony megszüntetésére irányuló javaslat, nem állt érdekükben a munkaviszony megszüntetése, illetve, hogy előre szövegezett megállapodást kellett aláírniuk. A Kúria akként foglalt állást, hogy a megtámadás eredményességéhez több kell, mint hogy a munkavállalót azonnali döntési kötelezettség elé állítsák. Először is, tényleges fenyegetésnek kell fennállnia, mely fenyegetés jogellenes is egyben. Ha a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló magatartása okán azonnali hatállyal is megszüntethetné, nem minősül jogellenes fenyegetésnek, ha ehelyett közös megegyezést kínál fel neki.
A gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása (korábban gyermekelhelyezés): közös szülői felügyeleti jog vagy nem közös? Ha nem közös, akkor kizárólag az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeletet vagy a szülők megosztják egymás között a jogokat és kötelezettségeket? A gyermekekkel való kapcsolattartás: milyen gyakran, milyen módon (telefon, személyes találkozó stb. ) tartható a gyermekkel a kapcsolat? Kinél lesz a gyermek a nyári szünetben, ünnepekkor stb.? A gyermektartás: a különélő szülő mekkora összeggel járul hozzá a gyermek gondozásához? Havonta teljesíti a díjfizetést vagy egyösszegű juttatást (egy nagyobb pénzösszeg, ingatlan tulajdonjogának átruházása stb. ) ad a gyermek részére? A házastársi tartás: jogosult-e valamelyik fél tartásra, ha igen, mekkora összegben és mennyi ideig biztosítja azt a másik fél? Ha megvan az egyezség, akkor a bírósághoz kell fordulni és a feleknek az egyezség jóváhagyását kell kérni. A házasság felbontásához tehát a vagyon megosztásában nem kell megállapodni, ez egy külön megegyezés vagy per tárgya lehet.