08. 19. 18:54 A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg az "Arany János" feltöltésünket! 18. 09. 05. 18:16 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 18. 18:15 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 18. 10. 12:21 Megérintettem az "Arany János" alkotást! 15. 06. 03. 17:29 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 13. 07. 04. 21:38 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 13. 21:34 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 12. 01. 20. 17:29 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 11. 11. 11:07 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 09. 13. 22:19 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 09. 22:15 1 új fotót töltöttem az "Arany János" műlaphoz! 09. 02. 21. 23:06 TundeK62 publikálta "Arany János" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. márc. 2. – Bp., 1882, okt. 22. ): a legnagyobb magyar epikus költő, az MTA tagja (r. 1858., ig. 1879). Hajdúivadék, földművelő házaspár: ~ György és Megyeri Sára kései, 10. gyermekeként született; a 10 testvér közül csak kettő, a legidősebb nővér és a költő érte meg a felnőtt kort. Iskoláit Szalontán kezdte el, kisdiák korától fogva hallatlan szorgalommal olvasott. Szalontai diákéveire esnek első verselési próbálkozásai is. 1833 őszétől a debreceni kollégiumban folytatta tanulmányait, de – főként szűkös anyagi viszonyai miatt – már 1834-ben kénytelen volt egy időre búcsút mondani az iskolának és egy évig Kisújszálláson segédtanítóskodott. Az önművelést tovább folytatta, szakadatlanul olvasott és nyelveket tanult. 1835-ben visszatért Debrecenbe, ahol újult erővel folytatta tanulmányait. Házitanítóság révén anyagi helyzete jobbra fordult, tanárai kezdtek felfigyelni tehetségére, mégis már 1836 tavaszán végleg hátat fordított a kollégiumnak. Színésznek szerződött; rövid ideig Debrecenben lépett fel apró szerepekben, majd néhány hónapos vándorszínészkedés után szakított a színészi pályával is és Máramarosszigetről gyalogszerrel hazatért Nagyszalontára.
Csonkatoronytól - az Arany János Emlékmúzeumig Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában Bihar megyében. Neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik. A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említve volt, ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdú lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyernek adományleveleket. 1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágokkal elmenekülnek. Várából mára csak a Csonka torony maradt fenn, melyben az Arany János Emlékmúzeum található. Megalapítását Arany László tette lehetővé, amikor 1885-ben a szülővárosnak ajándékozta apja bútorait, ruháinak és könyvtárának jelentős részét.
613 [613 HBML IV. A. 1/j. 1. k. 2026. ] A 19. század elején a leszármazottak Erdőgyarak, Csatár és Nagyszalonta bihar megyei helységekben laktak. 614 [614 Reszegi Lajos: Bihar vármegye levéltárának eredeti címeres nemeslevelei. Magyar Családtörténeti Szemle. III. 1937. f. 24. ] [1] Irodalom: Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 118. (PhD értekezés) [2] Külső hivatkozások: Rövidítések Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
Kép forrása: Kép forrása: Tél végén, amikor néhány enyhébb napon már beleízlelhetünk a tavaszba, felélénkülnek a lelkes hobbikertészek is, hogy a hosszú és viszonylag tétlen tél után elkezdjenek tenni-venni a kertben. Ennek az időszaknak az egyik jellemző kérdése, illetve problémája, hogy mikor lehet kivinni a muskátlit, leandert és más teleltetett növényeket. Erre a kérdésre adunk választ összefoglalónkban. Állómuskátli gondozása, teleltetése, szaporítása - Balkonada növények. Szabadba akkor érdemes kitenni a muskátlit, amikor már éjszakánként sem kell fagyoktól tartanunk, így iránymutatóként a tavaszi fagyosszenteket lehet megjelölni. A fagyosszentek elmúltával már szinte biztos, hogy nem kell fagyokra számítanunk. A teleltetés befejezése és a szabadba való kihelyezés közötti időszak a felkészítés jegyében teljen. Ne sokkoljuk azzal növényt, hogy a teleltetés után, azonnal a szabadba visszük! Március közepén már előhozhatjuk az átteleltetett muskátlikat a teleltető helyről. Távolítsuk el róluk a száraz esetleg beteg leveleket és bátran vágjuk vissza őket a fiatal hajtásokat meghagyva.
7. Ha sikeres volt a muskátlik dugványozása, a hajtások 3-4 hét alatt begyökeresednek. Ekkor ültessük át őket nagyobb cserépbe. 8. A tél folyamán tároljuk a dugványokat fagymentes helyen. Sikeres kertészkedést kívánok!
A szúnyogűző növény hosszan lefutó ágaival jó kontrasztot mutat. Ápolás: mérsékelt öntözzük, a virágzás kezdete után szeptemberig hetente tápoldatozzuk, az elnyílt virágokat eltávolítva további virágzásra sarkalljuk Teleltetés: a növényeket az első fagyokig kint tarthatjuk, alaposan tisztítsuk meg az elszáradt levelektől, elnyílt virágoktól, a hajtásokat a felére vágjuk vissza, világos, hűvös helyen (2-5 fok), szárazon tartsuk, februárban 3-4 rügyre vágjuk vissza, évente nem igényel átültetést, elég, ha a föld felső részét leszedjük és új, tápdús földdel pótoljuk. Szaporítás: magvetéssel is szaporítható, december-januárban vessük el a magokat és kétszer tűzdeljük. Muskatli szaporítása tavasszal. Sokkal gyorsabb eredményt érhetünk el dugványozással. Augusztusban érdemes ledugni a binbó nélküli szárakat. A teleltetés után februárban-márciusban, a lemetszett szárdarabok is meggyökeresednek. Kártevői: thripszek, üvegházi molylepkét, amik ellen hatásos védekezés egy-egy illatos tő beszerzése Felhasználás: vágott és szárított virágként nem használható
Ugyanígy reagál a kedvezőtlen téli fényviszonyokra is. Gondoskodjunk tehát elegendő téli megvilágításról, és ekkor csak keveset öntözzük, tápoldatot egyáltalán ne kapjon. Az elfonnyadt leveleket rendszeresen távolítsuk el, mert ellenkező esetben a növény könnyen rothadásnak indul, vagy gombafertőzés kap. Február végén, március elején vágjuk vissza.
Ilyenkor érdemes átültetni a muskátli töveket friss, tápanyagban gazdag talajba. Kezdjük el őket szoktatni a napfényhez, a szabad levegőhöz, világos fagytól védett helyen. Ebben az időszakban megkezdhetjük a muskátli öntözését és tápoldatozását is. Muskátli szaporítása dugványozással - Ajkai Szó. A fentieket betartva dúsan virágzó, egészséges muskátli töveink lesznek! Kép forrása: Források: Bálint Gazda – Március eleje, beköszönt a tavasz Édenkert – Édenkertész