Ezt a témát járta körbe a nagyszerű 2006-os A királynő ben Helen Mirrennel, és most ugyanez teszi Viktória királynő és Abdul című új munkájában. És, hogy kerek legyen a történet, ezúttal az a Judi Dench főszereplő, aki egyszer már eljátszotta a világ leghosszabb ideig regnáló uralkodóját, Viktóriát a nagyon is hasonló történetet feldolgozó Botrány a birodalomban című életrajzi filmben. Ott egy skót szolga, bizonyos John Brown lett a bizalmasa, itt pedig a jóképű, magas és behízelgő Abdul, aki a királynőnek köszönhetően gyorsan emelkedik az udvari ranglétrán. Egyszerű ajtónállóból lesz lakáj, majd nyelvtanár, végül munsi. Hogy mi az a munsi? Ponton udvar vacation. Muzulmán lelki tanító, a muszlim hitű Abdul pedig nem csak urdura, a mogulok nyelvére tanította a királynőt, akit a Tadzs Mahal történetével bűvölt el, hanem a Korán bölcsességeire, ami, ahogy erre egy udvarnok is rámutat a filmben, azért ironikus, mert a mindenkori uralkodó egyben az anglikán egyház feje is. Vagyis Viktória új kedvence bűvkörébe kerül, akit a rendező nem manipulátorként, hanem némi ambícióval megáldott lelkes szolgaként mutat be, és ezt az udvar egy ponton túl nem tűrheti.
Ez azonban mégsem az udvari intrikál filmje, ha szerepet is kapnak a mesterkedések, hanem újra csak a királynőé. Akinek számtalan gyereke és hadseregnyi unokája van, de ki nem állhatja őket, ahogy az őt körülvevő szolgahadat sem – azok sem őt -, és egy idegen kell ahhoz, hogy végre megbízzon valakiben. És ilyen szempontból szinte mindegy is, ki az az Abdul valójában, és az echte indiai Ali Fazal – értsd nem már Angliában született színész, mint mondjuk a Gettómilliomos főszereplője – nem is lép túl ezen a szerepkörön. Olyan, mint egy kiskutya, hiszen az is, házikedvenc, akire egy magányos, szomorú nő támaszkodhat, egy fenét lelki tanácsadó! Kritika: Viktória királynő és Abdul - Mi az a munsimánia?. Vagy csillogó szemmel mosolyog – és tényleg elbűvölő a mosolya -, vagy végtelen szomorúsággal néz maga elé, és ennyi elég is. Ahogy elég az is, hogy a királyi udvar siserehadát Frears egytől egyig ostoba fajankónak ábrázolja, de nem baj, mert ezek a remek színészek már sokszor betöltötték ezt a feladatkört, Eddie Izzard például tökéletesen hozza a felfuvalkodott, végtelenül korlátolt trónörököst.
Viktória királynő és Abdul – sajnos vagy sem, mindenki döntse el magának – nem különösebben ambiciózus munka, mind egy színes, rendkívül részletgazda és nagy műgonddal készült tabló egy letűnt korról, egy furcsa barátságról, korlátaink átlépéséről és a bizalomról, de nem akar ennél több lenni. A rendező is tudja, hogy ezt a történetet már megcsinálta egy másik korban és egy másik királynővel, jobbat úgysem fog készíteni, ugyanakkor hibázni sem tud. Értékelés: 7/10
Hogyan lett a világ legnagyobb birodalma uralkodójának bizalmasa és lelki tanácsadója egy egyszerű indiai hivatalnok? Hát egy széles mosollyal és egy apró csókkal a királynő cipőjének orrára! Váci Belvárosi Egészség Központ. A brit birodalomban divat volt mindenhol kötelességtudó és fess indiai szolgákat alkalmazni. A shanghai angol kereskedelmi negyedben ezért állt szálfatermetű szikh közlekedési rendőr a kereszteződésekben, ezért dolgoztak hindu hivatalnokok Dél-Afrikában, és ezért került a királynő arany jubileumi ünnepségére egy bizonyos Abdul Karim nevű egyszerű írnok az Uttar Pradesh állambeli Agrából. Abdulnak mindössze annyi dolga volt, hogy egy társával együtt átadjon Viktória királynőnek egy emlékérmet, de megakadt rajta az uralkodó szeme. Ehhez persze kellett egy apró gesztus is: Abdul a ceremóniamester kifejezett tiltása ellenére megcsókolta a királynő cipőjének hegyét. Stephen Frears számára mindig is izgató volt eljátszani a gondolattal, hogyan éli meg az uralkodást egy asszony, miként állja meg a helyét egy férfiak által dominált környezetben és mikor lehet önmaga.
A Vármegye és a mai Semmelweis utcák találkozásánál álló, fák mögé bújó, romos homlokzatú épület egykor környezete legszebbje volt, de némi képzelőerővel még ma is magunk előtt láthatjuk az egykor büszke, szecessziós bérházat. Az egykori Újvilág, ma Semmelweis utcában álló épület helyén a XIX. században egy Hild Károly által tervezett földszintes ház állt, melyet 1864-ben előbb az udvar felé bővítettek, 1891-ben pedig új tulajdonosa, báró Pongrátz Matild (Pogány Károlynak, Krassó-Szörény vármegye főispánjának és Vajdahunyad országgyűlési képviselőjének felesége) újabb szintet emeltetett rá. A házat azonban így is hamar kinőtték, így 1903-ban báró kövesgyüri Freystädtler Flóra (1874-194? ) vásárolta meg. Index - Belföld - Nem jött be a trükk Nagymaroson. Galéria 1833 Ismeretlen Budapest: A magyar szecesszió elfeledett ékköve a Belváros közepén 1867-1872 1878 1895 1908 A név ma ugyan az emberek jó részének már semmit sem mond, saját korában mégis ő volt a századforduló hírhedt nimfománja (sőt, 'a Monarchia egyik legrossabb hírű nőszemélye"), akinek a határtalan étvágyát hosszú időn át senki sem tudta csökkenteni.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A homlokzaton az építés évszáma, és az angyal... aki mára sajnos már elvesztette a fejét... A díszek egy része mára megkopott, mások lehulltak a járdára, sőt, az angyal feje is hiányzik, de az épületet néhány másodpercen át nézve még mindig magunk elé képzelhetjük annak egykori szépségét. A bomló díszek, és a modern autók gyári felnijére emlékeztető erkélydíszek – egészen biztosan nem eredetiek Homlokzatához hasonlóan belső tere is megkopott az építés óta eltelt több, mint száztíz évben: a bejárat szintje alatt fél szinttel fekvő belső udvarból nyíló melléklépcsőház például egyenesen szürreális a korlátokra fűzött műborostyánnal, főlépcsőházának és kapujának kovácsoltvas díszei viszont továbbra is a századforduló idejébe repíthetnek vissza. Ponton udvar vác for sale. A kapu Az épület hátsó udvarában a Múzeum körút bérházainak egy részéhez hasonlóan szintén van egy darabnyi az egykori városfalból, de – a ház Műemlékem-adatlapján talált 2008-as felhasználói komment szerint – a hátsó udvarban lévő városfalat bevakoltatták, hogy "ne látszódjon az udvar végében az a romfal. "
A harmadik kötet, az Aki megszökik és aki marad idén novemberben kerül a könyvesboltokba, a befejező, negyedik kötet pedig Az elveszett gyermek története címmel jövő év végén várható. A Briliáns barátnőm tévés feldolgozása itthon kizárólag az HBO GO -n lesz látható novembertől. Kiemelt kép: HBO/Wildside/Fandango Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Briliáns barátnőm a Nápolyi regények című tetralógiájának első kötete.
Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a tőlük telhető legnagyobb függetlenséget kivívni. A Briliáns barátnőm, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a Nápolyi regények első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat. Elena Ferrante a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket, de kiléte ismeretlen. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak és a Nő a sötétben szerzője. Első két regényét Mario Martone, valamint Roberto Faenza filmesítette meg. La Frantumaglia című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit valamint kiadatlan írásait gyűjtötte össze. 2007-ben La spiaggia di notte (Éjjeli strand) címen egy gyerekkönyve is megjelent.
Ajánlja: Waldinger Dóra Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra. Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is. Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája. Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni. Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent". Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.