A falu legényei között ügyességi versenyt rendeztek, s aki megnyerte, az tudhatta magáénak a pünkösdi király címet Forrás: MTI/Balázs Attila A tisztség nem tartott sokáig, maximum 1 évig, innét is ered, hogy a múlandó sikereket ma is pünkösdi királyságnak emlegetik. Pünkösdi királynéjárás A pünkösdi pár megválasztása az ősi tavaszünnepeken még a jó idő eljövetelét, a termést és a termékenységet szimbolizálta, amelyhez különféle szertartásokat is kapcsoltak. A kereszténység előretörésével ezeket a hagyományokat kiirtani ugyan nem tudták, de némiképp módosították a tartalmukat. Így a pünkösdi királynéjárás ugyan megtartotta a termékenységgel kapcsolatos jelentését, ám sokkal finomabb formában. A szokás szerint négy lány énekelve körbevitt a faluban egy ötödiket. Az udvarokban megálltak, hogy körbejárják a királynét és termékenységgel kapcsolatos mondókákat szavaljanak, a végén pedig ajándékot kapjanak. A szokás szerint négy lány énekelve körbevitt a faluban egy ötödiket Forrás: MTI/Balázs Attila Pünkösdölés A pünkösdölés során a pünkösdi király és királyné menyasszonyként és vőlegényként jelent meg és kíséretüktől körülölelve, énekelve és táncolva végigjárták a falut, hogy adományt gyűjtsenek.
Milyen jó volna, ha ma is rá tudnánk bízni magunkat a Szentlélek erejére, amikor nemcsak nyelvileg, de vallásilag, kulturálisan, szociálisan is minduntalan azt tapasztaljuk: egyáltalán nem egy nyelvet beszélünk… S milyen jó volna, ha ma is rá tudnánk bízni magunkat a Szentlélek erejére, amikor minduntalan abba botlunk, hogy noha Jézus Örömhírét, Isten szeretetét küldetésünk volna hirdetni, de sokszor élünk bezárva, bezárkózva, félve, elbizonytalanodva. S noha a Szentlélek kiáradása, a pünkösd lehet, hogy a legnehezebben megfogható, megérthető ünnepünk, fontos lenne a jelenség, az évről évre felolvasott és ismertként hangzó leírások mögött a lényeget, a Szentlélek erejét, a félelmek feloldását és az egység, a közösség keresését középpontba állítani. Ezt akarja, ezt várja és éppen ebben is segít a Lélek – s nem csak pünkösd ünnepén! Szöveg: Kondé Lajos / Magyar Kurír Kép: Sípos (S) Gyula - Ő jön!
Ezért pünkösd a megújuló közösségek ünnepe is, ahogyan emberi közösségek képesek viszonyaikban új szeretet-erőket megélni. Hiszen a közösen, közösségben átélt lelki tartalmak sokkal intenzívebbek, és sokkal erősebben maradnak meg lelkünkben. Közösség – mi a közös bennünk? Nincs sürgősebb feladatunk, mint leásni a pünkösdi esemény külső tüneményei alá és megkeresni pünkösd lényegét. Pünkösd: a közösség megszületése. A közösségé, melyben lehull a válaszfal ember és ember között. Ezt a közösséget a Szent Szellem teremti meg. Pünkösdkor a tanítványok megtalálták Istent mint élő tapasztalati tényt. Pünkösd tapasztalatában Krisztus közvetlenül, valóságosan jelen van, benső felszabadulás egész lényünkben. Pünkösdben megismerjük Istent, megismerjük Krisztust a szellem által szellemben. Isten lényének fogalma Krisztus által új fogalmat nyert, Krisztus-szerű isten lett. Az önmagát feláldozó végtelen szeretet. A Szent Szellem tűz alakjában szállt a tanítványokra. A tűz a tisztító és megemésztő erő jelképe, mindkettőre szükség van.
Egyes vidékeken nem választottak a menet élére királyt és királynét, csak felvonultak a fiatal lányok és legények, ilyenkor általában közös táncmulatsággal ért véget a menet. Májusfa Egyes területeken nem május 1-re virradó éjszaka állították fel a májusfát, hanem a pünkösdi időszakban, ahol viszont ilyenkor már álltak, ott pünkösdre esett a kidöntésük. A májusfát állíthatta az egész falu a tavasz megünneplésére, de a lányos házak elé is gyakran került, az udvarló szerelmi ajándékaként. A májusfát állíthatta az egész falu a tavasz megünneplésére, de a lányos házak elé is gyakran került Forrás: Shutterstock Párválasztás A pünkösdhöz számos szerelemmel és párválasztással kapcsolatos szokás is fűződik. A legények például pünkösd reggelén pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, aki tetszett nekik, máshol pedig mátkatálat küldtek a kiválasztottnak. A lányok, ha viszonozták az érzelmeket, akkor szintén küldtek a legénynek egy borral és/vagy kaláccsal megrakott tálat, de koszorút is fonhattak a nekik szimpatikus fiúnak.
Halála után az Úr negyven napon át megjelent tanítványainak. Egyik alkalommal meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére, mert János vízzel keresztelt, ti azonban Szent Szellemmel fogtok megkereszteltetni. Veszitek majd a rátok lejövő Szent Szellem erejét. (, 5-8. ) A Pünkösd lényege, hogy befogadjuk a Szentlélek erejét. Pünkösd ünnepe az, amikor az ember a leginkább, a legkönnyebben tudja felvenni a Szentszellem erőit. Pünkösd napján arról emlékezünk meg, hogy Krisztus első tanítványaira kiáradt a Szent Szellem. A Földdel eggyé vált Krisztus fénye kisugárzik a Földből. A Föld körül kialakult éteri gyűrű visszaveri ezt az asztrális fényt. Az ezoterikusok ezt a Földből kiáradó és az éteri gyűrűről visszaverődő krisztusi fényt hívják Szent Szellemnek. Ezt az erőt kell tudatosan befogadni a hetes csakrán keresztül, és fokozatosan levezetni az egyes csakrához. "A pünkösdi élmény a Szűz Szófia, azaz a megtisztított asztrális test egyesülése a Szent Szellemmel! "
De az Igazság, hogy csak benne csendesül el a szíved! "Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura. "
2017 -ben a franciaországi Briançonban rendezett falmászó versenyen 1. helyezést ért el. 2018 -ban újból második helyen végzett az ausztriai Innsbruckban. Ugyanebben az évben, a karlsruhei Deutscher Paraclimbing Wettkampf -on már az első helyet érte el. Az ezt követő években Vigh igyekezett történetét és személyes tapasztalatait minél szélesebb nyilvánosság előtt megosztani. Ennek céljából rendezvényeket szervezett, ahol lehetőség volt mozgáskorlátozottak számára, hogy kipróbálják a mászást, és egyúttal a már tapasztalt mozgáskorlátozott mászók találkozzanak egymással. Berlinben a 2017. márciusában szervezett rendezvényen már majdnem 60 mozgáskorlátozott résztvevő próbálta ki a falmászást. Gyakran járt Norvégiába vadkempingezni és érdeklődött a norvég gasztronómia után. Amszterdamban a fejlődő országok gazdaságtanával foglalkozott. Vigh melinda hegymászó e. Halála [ szerkesztés] Vigh Melinda 2021. augusztusában a bajorországi Berchtesgadenben tartózkodott. A Watzman-csúcs megmászása során lezuhant a hegygerincről, közel 200 méteres magaságból és életét vesztette.
Budapesten nőttem fel, majd 24 évesen Amszterdamba költöztem tanulni és dolgozni. Miután betöltöttem a 30-at, itt, a Mély-Alföldön kezdtem el falat mászni. Így elképzelhetitek, hogy leginkább műfalon, színes műanyag fogásokon űztem a sportot egy barátságos hangulatú maszóteremben. Leszámítva egy-egy sziklamászó kiruccanást (amiből bár csak sokkal több lett volna! ORIGO CÍMKÉK - hegymászás. ), ez azután sem változott, hogy Berlinbe költöztem 2015-ben. A falmászásban azt szeretem a leginkább, hogy kihívást jelent, de egyúttal meg is tanít arra, hogy a legjobbat hozzam ki magamból mind probléma megoldásban, fizikai készségekben és mentális jelenlétben is. Némi kreativitással és edzéssel, egyre nehezebb utakon is fel tudok jutni a topra, anélkül hogy a bal kezemen az ujjaim hiányai ebben megakadályoznának. Így igazából büszke vagyok a "kis kezemre". Négy évnyi mászás után, 2016-ban elhatároztam, hogy kipróbálom magam nemzetközi paramászó versenyeken (tekintve, hogy országos verseny nincsen), hogy így próbáljam népszerűsíteni a falmászást mozgáskorlátozottak számára a születési és választott hazáimban (Hollandiában, Magyarországon és Németországban).
Legutóbbi nemzetközi versenyén, a 2021 júniusában rendezett IFSC Paramászó Világkupán Innsbruckban második lett. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.