Szenes Iván a kép tanúsága szerint nemcsak zseniális dalszövegíró, hanem ellenállhatatlan férfi is volt. Karády Katalin azt mondta róla, ő Budapest legszebb fiúja. Az alábbi képet látva ezzel csak egyetérthetünk. A népszerű művésznők nemcsak azért keresték a társaságát, mert a Szenes Iván által írt slágereknek borítékolható volt a sikere, hanem, mert megjelenésével megdobogtatta a női szíveket. A nyolc éve elhunyt Szenes Iván és lánya, Andrea kapcsolata legendásan szoros volt. Ma az egykori tévéelnök fontos küldetése édesapja szellemi hagyatékának ápolása. Koncerteket szervez, CD-ket ad ki, rendkívüli tévés tehetségével zenei műsorokat készít. Évről évre rendezi meg édesapja emlékére a Szenes Iván Emlékkoncertet. Csütörtökön este ennek a fantasztikus zenei utazásnak a negyedik részét tűzi műsorra a Duna Word televízió, melyen Szenes Iván utolsó szerelmes dala, a Régimódi zene is hallható lesz. Halála előtt egy szál zongorával énekelte apu ezt a dalt, amelyet 87 évesen írt meg. - árulta el Andrea, aki kamaszlányként a kitűnően zongorázó dalszövegírótól folyton azt kérdezte, hogy miért nem énekel.
Zsóka a színpadon esténként a legendás dívát megidézve tolmácsolja Karády Katalin slágereit. Olyankor Ő Karády Katalin, a két személyiség eggyé forrva bűvöli el a nézőket. Bár nem adatott meg neki, hogy a Művésznővel egy korban éljen, hogy saját bőrén tapasztalhassa meg érzéseit, mégis – szemünket lehunyva – egy időutazásban lehet részünk. Olyan fantasztikusan hiteles előadást hallunk, hogy felmerülhet bennünk a kérdés: egy misztikus lélekvándorlás ez vagy egy szerencsés véletlen csupán? Az esztétikumként is elismert énekesnő 21 dal segítségével szemünk elé varázsolja a már-már elfeledett vagy sosem tapasztalt '40-es éveket. Az előadás sikerén felbuzdulva úgy döntött, hogy a dalok közül 16 egy, az előadások hangulatát teljes mértékben átélhető lemezen is meg kell, hogy jelenjen. A CD-t hallgatva Kapócs Zsóka bársonyos, mély, fűtött erotikával telt hangja valóban megigéz bennünket. Ezek a dalok egyszerre szólnak a mának, és tisztelik a múltat. A Karády-dalok mellett található egy, a kor és a lemez hangulatának megfelelő vadonatúj felvétel, amely Gyarmati István tehetségét dicséri, és kifejezetten Zsóka számára készült.
Egy korszak ünnepelt sztárja volt, mégis kevés embernek jutott olyan sanyarú sors, mint neki. Karády Katalin – hiszen róla szól az Ópiumkeringő – mégsem tört meg soha, mert egy elsöprő szerelem mindenen átsegítette. Lengyel Ferenc színdarabja egy döbbenetes erejű Rómeó és Júlia történet sikerről, hűségről, emberségről, hazáról és mindenek fölött szerelemről – röviden: az életünkről. Az előadásban a leghíresebb Karády-slágereket az európai hírű Modern Art Orchestra zenéjével, Pataki Szilvia előadásában hallhatjuk úgy, mint soha korábban Magyarországon! Vezényel FEKETE-KOVÁCS KORNÉL Látvány LENGYEL FERENC KOVÁCS YVETTE ALIDA Szcenikus BALÁZS ANDRÁS Dramaturg DERES PÉTER Korrepetitor MAGONY ENIKŐ Rendezőasszisztens-ügyelő-súgó JUHÁSZ ANDREA Rendező Az előadás képei Kritika az előadásról: "Hiába menekülsz. Ez lett a vesztünk. Gyűlölöm a vadvirágos rétet. Holnap ki tudja látsz-e még. Mindig az a perc. Aki az előbbi Karády-dalok jóleső nosztalgiájára vágyik, csalódni fog. A Subicz Gábor által újrahangszerelt számok nem simogatnak, és nem ringatják el a hallgatóikat.
Befolyásos barátai csak három hónap múlva tudták kiszabadítani. Jacobi Viktor Sybill című nagyoperettjének egyik jelenetében (1945) (MTI Foto) A nyilas rémuralom idején zsidókat bújtatott és mentett, 2004-ben posztumusz adományozták neki a Világ Igaza kitüntetést. Nagyon megviselte, hogy a Gestapo által letartóztatott, majd a szovjeteknek átadott Ujszászynak nyoma veszett, amikor 1948-ban hazahozták és átadták az ÁVH-nak. Karádyt 1945 és 1948 között az Operettszínház foglalkoztatta, több főszerepet osztottak rá. Nem találta a helyét, a kommunista kultúrpolitika "a múlt rendszer" sztárjának bélyegezte. A Magyar Rádió műsorújság címlapján 1951-ben illegális úton hagyta el az országot, itthon a neve sem hangozhatott el. A távozás körülményeiről számtalan mendemonda kering. 1953-ban Brazíliában telepedett le, 1968-ban New Yorkba költözött, és kalapszalont nyitott. Visszavonultan élt, csak néhány hangfelvétel készült vele. Nem látogatott haza, örökre fiatalnak akart megmaradni az emberek emlékezetében.
2014. november 20. 16:24 1. Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye az i. e. 27. században épült meg. A legutolsó piramisépítő az i. 16. században élt I. Jahmesz volt. 2. Egy elmélet szerint a piramisok építésénél használt óriási kőtömbök mozgatása érdekében felvizezték az azokat szállító szán előtt a homokot, a legújabb teória szerint pedig farudak segítségével görgették a köveket. 3. A piramisokat fehér, csiszolt mészkővel fedték be. A kövek többsége az évezredek során leesett vagy elhordták az arabok, akik többek között mecsetépítéshez használták fel. 4. A piramisokat a közhiedelemmel ellentétben nem rabszolgák, hanem fizetett munkások építették. Az egyiptomi piramisok – Egyiptom. 5. Kheopsz fáraó piramisa, a gízai nagy piramis épült a legkorábban az ókori világ hét csodája közül, mégis ez az egyetlen, amely mindmáig fennmaradt. 6. A 2, 3 millió kőtömbből álló Kheopsz-piramis közel 6 millió tonnát nyom. Ha valóban 20 év alatt épült fel, a munkásoknak naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre helyezniük.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe kheopsz a nagy piramis 2011. 04. 12 Kheopsz fáraó piramisa - "A Nagy Piramis" Kheopsz fáraó (Kr. e. 2551 - 2528) egyiptomi uralkodó volt, aki elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építetett magának. Amikor apja, Snofru fáraó meghalt, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésére. Természetesen azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai Nagyfal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott legnagyobb emberi építmény. Nézzük a méreteit! Magassága 146, 6 méter, vagyis akkora, mint egy ötven emeletes felhőkarcoló. A piramis közel kétmillió mészkőtömbből áll. Index - Tech-Tudomány - Új helyre költöztették Kheopsz fáraó napbárkáját. Mivel a kész piramis súlya meghaladja a 6 400 000 tonnát, fontos volt, hogy kemény sziklatalajt válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas építményt. Egy Gíza nevű falucskától két km-re találtak rá a megfelelő helyszínre.
A monumentális sírhelyek közül Kheopsz fáraó piramisa az ókori világ hét csodájának egyike. Gíza a mai Egyiptom fővárosa, Kairó szomszédságában helyezkedik el, és a közhiedelemmel ellentétben a piramisokat nem rabszolgák építették. További cikkek a témában Ki vagy mi az a főkolompos? Egy társaság hangadóját, egy cselszövés vezérét gyakorta illeti a köznyelv a főkolompos szóval. Honnan ered a szó, és milyen jelentésváltozáson ment keresztül? Reklámok a szocializmusból Valaki egyszer azt mondta, hogy a régi reklámokon csak nevetni lehet, az újakon pedig csupán sírni. A szocialista magyar reklámokra nemzetközileg is felkapták a fejüket. Honnan ered a maszek szavunk? Ma már inkább azt mondjuk, hogy király, cool vagy menő, ha egy termék, szolgáltatás minősége felettébb elnyeri a tetszésünket. Az ókori világ 7 csodája - VII. Kheopsz fáraó piramisa | The Explorer Online - Kaland, Kihívás, Utazás, Tudomány, Technológia, Környezetvédelem. Nem is olyan régen azonban még a köznyelv elengedhetetlen szava volt a maszek minőségjelző szó. De mit jelent ez pontosan, és honnan ered? Változnak az idők és vele együtt a nyelv is. Ami pár évvel ezelőtt […] © Retró Legendák | 2022 | Impresszum
A sírrablókat és a fosztogatókat elsősorban a rettentő félelem tartotta vissza a rablástól. Az egyiptomiak hite szerint ugyanis szörnyűséges szellemek őrzik a sírhelyet, és a szörnyetegek könyörület nélkül megölnek mindenkit, aki háborgatni meri a piramis békéjét! Először Harun al Rasid, a hatalmas muszlim uralkodó fia, Abd Allah al Ma'mun kalifa (Kr. 813 - 833) hatolt be Kheopsz piramisába. Keserűen csalódnia kellett, hiszen a kamra nem rejtett semmit, csupán a denevérek ürülékének 28 cm vastag szőnyegét. Ettől kezdve a fosztogatók és a sírrablók elkerülték a számukra érdektelenné vált, üres piramis. 1168-ban a keresztes lovagok elől menekülő muszlimok felgyújtották Kairó nagy részét, mert nem akarták, hogy a város az európaiak kezére kerüljön. A háború után visszatérő egyiptomiak szétverték a Kheopsz-piramis hófehér mészkőburkolatát, és ezekből építették újjá házaikat. A piramis gyönyörű záróköve, a pyramidon is a nyersanyag-éhség áldozatává vált. Kheopsz síremléke napjainkban csupán 137, 20 m magas, jóllehet valamikor a 144, 6 méteres magasságot is elérte.
A valaha talált legrégibb és legnagyobb, fából készült hajót az épülő Egyiptomi Nagymúzeumba költöztették. A cédrusfából épült, 4600 éves, 42 méteres és 20 tonnás napbárkát nagy gondossággal 48 óra alatt szállították el egy hatalmas fémketrecben külön e célra importált, távirányítású speciális járművel régi helyéről, a Gízai-fennsíkon külön neki emelt múzeumból. A gízai nagy piramis déli sarkánál 1954-ben felfedezett napbárka évtizedek óta a piramis melletti Napbárka Múzeumban volt látható. A nem sokkal odébb 17 éve épülő gigantikus, új régészeti múzeumot, amelynek egyik ékessége lesz a hajó, várhatóan még az idén átadják. Egyiptom idegenforgalmi és régészeti minisztériumának közleménye szerint az átszállítás célja az volt, hogy megvédjék és a jövő nemzedékek számára is megőrizzék az emberiség történetének legnagyobb és legrégibb műtárgyát. A napbárka úton a múzeumba Fotó: AFP A hajót az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója, a Kr. e. XXVII–XXVI. században uralkodó Kheopsz (Hufu) számára építették, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel.
A napbárka Ré egyiptomi napisten égi közlekedési eszköze. Az ókori egyiptomiak hite szerint Ré a napszakoknak megfelelően két bárkával közlekedett napi útja során. A Mandzset nevű nappali bárkájával az égi Níluson, a Meszektet nevű éjszakaival pedig a túlvilági Níluson hajózott. A Gízai-fennsíkon felfedezett két napbárkát valószínűleg azért készítették, hogy a halott uralkodó Ré isten társaságában utazhasson a túlvilágon. A szakértők szerint a 4500 éves bárkák a legidősebb fennmaradt ókori hajók. A Kheopsz-piramis mellett 1954 fedezték fel az első nagyméretű fahajót, amelyet kiemeltek, restauráltak, s jelenleg a Gízai-fennsíkon megépült napbárka-múzeumban látható. A feltárásokkal egy időben fedeztek fel a talajban egy azonos struktúrát, amely valószínűleg kisebb, mint 43 méter hosszú "nővére". A második bárkát nem bolygatták több mint három évtizeden át, míg 1987-ben a National Geographic kutatócsoportja le nem engedett egy parányi kamerát az üregbe, s fel nem fedezte a napbárkát. A környéken felfedezett többi üreg üresnek bizonyult.
A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!