A Deák Erika Galériában négy fiatal alkotó művei láthatók. Az elveszett és újrateremtett Éden, nem evilági növények, a pusztuló természettel együtt hanyatló, változó test, és hasonló jelenségek foglalkoztatják mindannyiukat. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE. Ha a budapesti Mozsár utca elején található Deák Erika Galéria üvegablaka előtt megáll az ember, akkor benn egy zöld oázist lát – egy színes és vonzó, mű- és valódi növényekből álló installációt –, ami mögött a hátsó falon marsbeli tájat idéző festmények sejlenek fel. Ha még a nap is süt, akkor a természetes fényből jut a kiállítótérbe is, és jól látszik, hogy nem csak a már említett munkák várják a látogatókat, hanem továbbiak is. Két festő, egy fotográfus és egy grafikusként indult, de egyre inkább három dimenzióban alkotó képzőművész, négy fiatal nő csoportos kiállítása ez. A kurátorok – a galéria tulajdonosa és közvetlen munkatársai – olyan közös pontokat láttak meg a munkáikban, amelyek nemcsak egymás mellé sorolják őket, hanem fel is erősítik a kilencvenes évek elején született generáció tagjait foglalkoztató gondolatokat és érzéseket, nyilván nem kizárólagosan, de érzékelhetően.
A kiállítók különböző aspektusokból, sokszor személyes történeteken keresztül vizsgálják az emberi tárgykultúra társadalmi, pszichológiai vetületeit. " A kiállítás 2022. őszén valósul majd meg. A pályázat kiírásakor Deák Erika az artportal kérdésére egyebek mellett ezt mondta az elképzelésük hátteréről: "Ma nincsenek nonprofit kiállítóterek, a független kurátorok többsége légüres térben lebeg, és azt látom, hogy fiatalok egyre gyorsabban vesztik el az illúzióikat. Sokszor érzem azt mostanában, hogy a művészet valódi motivációi helyett csak a praktikumokról, a pénzről diskurálunk. Az is szempont volt a díj létrehozásánál, hogy ne intézményi rendszereken keresztül, hanem közvetlenül tudjak támogatni tehetséges embereket. " Kérdésünkre a díjazott fiatal kurátor így kommentált: "A művészekkel együtt hálásak vagyunk a kiállítási lehetőségért. Pályakezdő kurátorként különösen nagy segítséget jelent ez a támogatás, ugyanis az egyes projektek pénzügyi hátterének biztosításán kívül a legnagyobb kihívást a helyszín megtalálása jelenti.
Pedig igazán nincs mit takargatni, legalábbis a most kiállított Eike-videókkal kapcsolatban semmiképp. A Németországból hazánkba szakadt Eike leginkább videoművészként él a köztudatban. Részben az ő nevéhez is köthető az 1999-ben megalapított, fiatal médiaművészeket felkaroló Videospace Budapest, amely 2007-től Ráday utcai galériájában ad helyet magyar és nemzetközi művészek elektronikus installációinak. A videós kötődés mellett Eike szívesen alkalmaz más fényformáló, fényterelő, vetítő és elektronikus eszközöket is. Munkái nem egyszerű mozgóképek, hanem mozgásba lendített síkok, videó és fények által átkomponált terek. A Deák Erika Galériában látható Csapda című kiállítása sem merül ki a falra akasztott monitorok sorában, a mozgó fények nemcsak a falakon kapnak helyet, hanem a térbe is behatolnak, körbeveszik a látogatót. A vetített tér - valós tér közti átjárhatóság érzete így, Avatar-időkben, amikor a közönség minimum 3D-re, de inkább Imax-élményre vágyik, majdnem kötelező. Itt persze nem a gonosz sápadt arcúak és a jó kékbőrűek világába nyerünk mélyebb bepillantást, hanem olyan emberi szituációkba, amelyek életszerűségüket nem csak a térhatású technikának köszönhetik.
Kalán Viktória (1993) festményein erőteljes színekkel, expresszív ecsetvonásokkal ábrázolja a női testet. Erős narratívák, a fájdalom, a vágyak, az élet és halál kérdései jelennek meg, ahogy a festéket testté, vágyaink tárgyává változtatja. Erotikával fűtött képei egy folyamatos időbeli flux-ban vannak, hol a múltunk fontos ikonjait látogatja és értelmezi újra, hol a közvetlen környezetéből választ modellt. Az elvágyódó, a világban helyét kereső nő képét fogalmazza meg újra és újra, miközben kísérletet tesz arra is, hogy a táblaképfestészetet kollázstechnikával kombinálja. Rédling Hanna (1993) a fotográfia eszköztárával a valóságból való kiszakadás, a jelen bizonytalanságával kapcsolatos létérzet és az egyre nagyobb teret kapó digitális/virtuális világ különböző dilemmái foglalkoztatják. A klasszikus fotográfia mellett az utóbbi időben 3d-s képalkotói eljárásokat alkalmaz, melynek révén a tér egy izgalmas, puha textúrát kap. A szkennelés során kialakuló fragmentáltság és az eredményként létrejövő elfolyó, zselés-plasztik téregyüttes a múlt és a jövő közötti különbségek eltűnésre utalnak.
Az online kapcsolattartás, amely az egyedüli kapcsolódási pontként tűnt fel a külvilág és a négyzetméterben mérhető pszeudo-létezés között, a privát tér, legalábbis annak egy kiválasztott szeletének nyilvánossá válását idézte elő. Ehhez az új helyzethez az emberek igyekeztek minél jobban adaptálódni; hirtelen megnőtt a kereslet az íróasztalok, a digitális eszközök és ezekkel egyenes arányban az alkohol iránt is. Mindenki próbálta saját életterét a számára legélhetőbb módon át- és kialakítani. "A tárgyakhoz való érzelmi kötődés alapja, hogy az adott dolgot önmagunk részének éljük meg. " A pszichológia átmeneti tárgyaknak nevezi a gyerekek hőn szeretett plüss állatait, játékait, amelyek funkciójukban biztonságérzetet nyújtanak a kicsiknek például az édesanyjuk távollétében. A kiállítók különböző aspektusokból, sokszor személyes történeteken keresztül vizsgálják az emberi tárgykultúra társadalmi, pszichológiai vetületeit.
Kalán Viktória (1993) festményein erőteljes színekkel, expresszív ecsetvonásokkal ábrázolja a női testet. Erős narratívák, a fájdalom, a vágyak, az élet és halál kérdései jelennek meg, ahogy a festéket testté, vágyaink tárgyává változtatja. Erotikával fűtött képei egy folyamatos időbeli flux-ban vannak, hol a múltunk fontos ikonjait látogatja és értelmezi újra, hol a közvetlen környezetéből választ modellt. Az elvágyódó, a világban helyét kereső nő képét fogalmazza meg újra és újra, miközben kísérletet tesz arra is, hogy a táblaképfestészetet kollázstechnikával kombinálja. Kárándi Mónika (1990) munkáiban már évek óta vannak jelen olyan motívumok, amelyek egy utópisztikus táj és természet vízióját tárják elénk. Míg régebbi képein a melankólia, a növények és természeti formák egybekapcsolódásából fakadó szimbiózis volt hangsúlyos, úgy bemutatott munkáin az élő és az élettelen dialektikája, egy sajátos természetfogalom fogalmazódik meg. A sivatagos, olykor antropomorfnak tűnő tájak egységét indák, burjánzó levelek és a kép belső terét átható biomorf kapcsolódások törik meg.
Helló! Arra gondoltam hátha vannak itt valakik akik esetleg voltak ilyen döntés előtt és/vagy ezen szakokon vannak. A kérdésem az hogy nem tudom hogy melyik lenne jobb. A nemzetközi tanulmányoknak magasabb a ponthatára, de persze nem jelenti hogy jobb lenne. Szóval ég és föld a kettő vagy azért van hasonlóság. Melyikkel nyílik több alternatíva és a második esetében mennyi matekra lenne szükség? Melyik a szárazabb, tanulósabb? Előre is köszönöm! Jog vs Nemzetközi tanulmányok : hungary. Szép estét! 😊
Észrevettem hogy mennyire manipulatív kérdéseket teszek fel a csoporttársaimnak hogy ne kelljen saját magamnák rájönni megoldásokra. Most a koronavírus helyzet miatt kifejezetten aggaszt a kérdés hogy "ha nem ez akkor mi? " Engem igazán az alkotás érdekel. Főként a rajz és művészet (gondolj a filmiparra meg játékokra a szenvedélyes művész helyett) érdekel, de ha olyan problémáról volt szó a programozás is érdekelt. Viszont tudom hogy ez nem éppen egy biztos állás válság idején. A középsuli olyan könnyen ment és annyira nem hallottam senkitől hogy milyen az egyetem, hogy azt hittem csak könnyen beszerzek egy info képzettséget. Csak pár évet végig ülök és lesz egy B terv bombabiztos állás ami mindig ott lesz. Fudan kérdéskör, pontról pontra : hungary. Most már nagyon elvagyok veszve. Mindkét lehetőség elég szörnyűnek néz ki. Vagy egy bizonytalan állás vagy hosszú 4-5 év amíg (ha képes vagyok megváltozni) átvonszolom magam az egyetemen. Most alkotói munkákat keresek. Nekem nem számít ha más mondja meg mit csináljak. Bár megkell említenem hogy az írás az egyik gyengém és a fűrészgépektől kissé félek.
TL;DR: Művészlélek vagyok aki nem szeretne kenyérpusztítóvá válni. Milyen munkát végezhetnék? EDIT: Köszönöm a sok választ főleg így az éjszaka közepén. Annyit lehet pontosítanék hogy a rajzolás már jó rég az életem része. Az hogy nem fejtettem ki konkrét terveket azért volt hogy minél rövidebb legyen a post. Főként a digitális concept art ami érdekel. Viszont elég gyorsan fejlődök 3D modellezés terén, részben az egyetemi tanulmányok miatt is. Azért van benne némi mágikus hogy tudod micsoda mátrix transzformációk vannak a háttérben hogy te valamit a képernyődön láss. Az biztos hogy kell egy komoly intenzív időszak amikor csak ezt csinálom. Még nemtudom hogy milyen könnyen égek ki (bár artist block gyakori, de konkrét feladatot bármikor megcsinálok). Lehet most passzíváltatom a következő félévet. Nemzetközi tanulmányok atlas géographique. Ha kiábrándulnék az ötletből ott az idő korrepetálásra.
000-404. 000 Ft/hó jármű kapcsolások elvégzése, vonatok összerakása (kocsiösszeállítás szerint) a tolatás részére a helyszíni állítású váltó állítása a tolatásvezető rendelkezése szerint tolatás kö… APT Vezetési Tanácsadó Budapest XII. ker Amerikai székhelyű, relokációs szolgáltatásokat nyújtó Partnerünk elkötelezett csapatába keresünk talpraesett és kiváló angol nyelvtudással rendelkező Global Vendor Coordinator mun… Global Mobility Coordinator Amerikai székhelyű, relokációs szolgáltatásokat nyújtó Partnerünk elkötelezett csapatába keresünk talpraesett és kiváló angol nyelvtudással rendelkező Mobility Coordinator munkatár… Következő oldal Állásértesítés a legfrissebb állásokról Állás - Magyarország5 Legutóbbi kereséseim Keresések törlése nemzetkozi tanulmanyok vegzettseg Magyarország
Szóval ez egy kommentnek indult egy másik poszt alatt, de egy kicsit megszaladt a szavak száma, így inkább csináltam belőle posztot. Nyílván elég kényes téma a dolog, de nem nagyon láttam még leírva csak nagyon végletes véleményeket és azt hiszem azért érdemes lenne megpróbálni higgadtan objektíven megvizsgálni. Nemzetközi tanulmányok állás ajánlata. Nyílván az alábbiak az én véleményemet tükrözik, de nagyon szívesen olvasnék más nézőpontokat is. Mert vegyük sorra az állításokat és tényeket, hogy miért jó vagy nem jó nekünk a Fudan: - Külföldi egyetem minőségi oktatással versenyt alakít ki itthon, javítja a színvonalat: Ebben alapvetően szerintem van igazság. A Fudan valószínűleg nem sparos hűségpontokból vette a megítélését, ha jön és hozza magával ezt a színvonalat, akkor azzal direkt és indirekt is fejlődésre/versenyre kényszeríti a hazai egyetemeket, hogy megtarthassák a hallgatóikat és az oktatóikat ez pedig a magyar felsőoktatásnak elméletben csak jó. Gyakorlatban nem vagyok benne biztos, hogy a magyar felsőoktatásnak van-e kapacitása versenyezni a Fudannal.