Épületeink: B épület Az 1911-ben épült két gyárépület átalakításával alakult ki az impozáns B épület, melyben a Nagycsarnok és a Kiscsarnok kiállítóterei rendezvények, oktatások tartására is alkalmasak. D épület A Millenáris legrégibb épülete. A kiállítási terület – nyitva tartási időn túl – kiváló helyszíne lehet különböző rendezvényeknek. Itt kapott helyet a Startup Campus. E épület – Teátrum A Nemzeti Táncszínház a Millenáris Teátrum felújítása és átépítését követően a Nemzeti Táncszínház új játszóhelye lett. A felújítás a Zoboki és Demeter Építésziroda koncepciója alapján valósul meg. G épület – Fogadó A Fogadó a harmincas években épült és 2001. Index - Belföld - Veszélyben a Zöld Péter játszótér. február 1-jén nyitotta meg kapuit a Millenáris első elkészült épületeként. Három szinten működtethető, így igen sokféle produkciót képes befogadni. Jelenleg a Millipop Mosolygyárnak ad otthont, mely egy Európában is egyedülálló játszóház kicsiknek és nagyoknak. Millenáris Park Az épületkomplexum füves területekkel és tavakkal tarkított zöldövezeti parkban fekszik.
Nézzük meg az épület együttes rövid történetét, és jelenlegi érdekességeit! A jelenlegi Millenáris Park az egykori Ganz Villamos Művek telepén kapott helyet Ganz Ábrahám 1844-ben alapította meg öntőműhelyét Budán, II. kerületben, mai az Öntödei Múzeum 1 helyén. A gyár Ganz halála után a kiemelkedő tudású gépészmérnök, Mechwart András fejlesztő tevékenysége révén emelkedett a hazai üzemek élére, aki 1878-ban hozta létre a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. keretein belül az erősáramú villamosipar alapjait megteremtő villamossági osztályt. A kis műhely előbb a második kerületi Kacsa utca egyik udvari épületében, majd a volt Király-malom Fő utcai épületében fejlődött igazi üzemmé, a kontinens egyik legjelentősebb villamossági gyárává. A kezdeti sikereket az 1884–85-ben Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz és Déri Miksa által kidolgozott transzformátorrendszer, és 1885-ben az első transzformátor megalkotása (amely először tette lehetővé a villamos energia nagyobb távolságra történő szállítását) koronázta meg.
A Millenáris régi területe korábban szintén megújult, a most átadott parkba azonban az első látogatók augusztus 20-án 15 órától léphettek be, egy órával később pedig már a park kivitelezéséért felelős cég képviselői maguk kalauzolták őket a felfedezésre érdemes területen. A bevásárlóközpont felől az épületet részben örökzöldekkel takaró függőkert épült, ahonnan a panoráma is látványos, a tetőre lifttel és gyalog is fel lehet jutni. Az előnevelés után telepített kúszónövények különösen hatékonyak a szálló por megkötésében. A területet sétálásra és pihenésre is alkalmas dombok tagolják. A növényzetet fákból, cserjékből és évelő fajokból alakították ki. A parkban és közvetlen környékén összesen 355 előnevelt fát telepítettek, hogy már kiültetéskor jelentős zöldfelületet képezzenek a mintegy 17 ezer négyzetméteren. Nagyobb összefüggő faállományt ad a százötven díszcseresznyefa, amelyek virágzás idején lesznek igazán látványosak. A parkot rengeteg díszfű, 25 ezer cserje és 120 ezer lágyszárú növény színesíti.
Tisztelt Építész tervező! Keressük azon felelős építész tervezőket, akik 1936-2008 közötti időszakban jelentős, egyedi építésztervezést végeztek a volt BM Korvin Ottó Kórház, Budapest, VII. kerület Városligeti fasor 9-13. (volt Gorkij fasor) jelenlegi Hrsz. 33505 területén. Kérjük a tervezők jelentkezését Eltér Istvánnál, a MÉK alelnökénél 2014. május 15. napjáig. Urbexesekkel hatoltunk be a Budapest közepén álló kísérteties kórházkomplexumba. Email:, mobil: +36 30 941 67 50 Felhívjuk a figyelmet, hogy nem elegendő a Magyar Építész Kamara honlapján, vagy egyéb írott és elektronikus sajtótermékben a tervező felkutatására hirdetményt feladni, hogy az adott építészeti alkotás árva mű legyen. Amennyiben egy építészeti alkotás árva művé válik, nem azt jelenti, hogy a továbbiakban az alkotás vagy annak terve szabadon felhasználható. Felhasználási engedélyt – a tervező helyett – a fent leírtak szerint csak a SzTNH adhat. Tészletes tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide Létrehozás időpontja: 2014-03-04 20:19:59 Utolsó módosítás időpontja: 2014-05-07 11:12:00 Megtekintések száma: 11493 Rövid link:
BM Központi Kórház és Intézményei Alapítva 1949 Elhelyezkedése é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 04′ 30″ Koordináták: é. 19° 04′ 30″ A BM Központi Kórház és Intézményei weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz BM Központi Kórház és Intézményei témájú médiaállományokat. VI. kerület - Terézváros | korvin ottó kórház. A budapesti Korvin Ottó Kórház vagy BM Központi Kórház és Intézményei 1949 és 2007 között, Városligeti fasor 9-13. központban működő kórház volt. Az 1989-ben még a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását biztosító intézmény a rendszerváltás után közkórházként működött. Fénykorában a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi és Fogorvos-tudományi karának oktató kórháza volt, mely részt vesz az orvostanhallgatók, rezidens orvosok, szakorvosok, valamint a nővérek, asszisztensek oktatásában, képzésében és továbbképzésében is. Története [ szerkesztés] A Korvin Ottóról elnevezett kórházat a Quittner Zsigmond által 1887-ben épített régi Fasor Szanatóriumból alakították ki. 80 ággyal kezdte meg működését 1949-ben. 1951-re belgyógyászattal, sebészettel és nőgyógyászattal rendelkező, 200 ágyas intézménnyé fejlesztették.
Tisztelt Építész tervező! Keressük azon felelős építész tervezőket, akik 1936-2008 közötti időszakban jelentős, egyedi építésztervezést végeztek a volt BM Korvin Ottó Kórház, Budapest, VII. kerület Városligeti fasor 9-13. (volt Gorkij fasor) jelenlegi Hrsz. Korvin ottó kórház - hírek, cikkek az Indexen. 33505 területén. Kérjük a tervezők jelentkezését Eltér Istvánnál, a MÉK alelnökénél 2014. május 15. napjáig. Email:, mobil: +36 30 941 67 50 Felhívjuk a figyelmet, hogy nem elegendő a Magyar Építész Kamara honlapján, vagy egyéb írott és elektronikus sajtótermékben a tervező felkutatására hirdetményt feladni, hogy az adott építészeti alkotás árva mű legyen. Amennyiben egy építészeti alkotás árva művé válik, nem azt jelenti, hogy a továbbiakban az alkotás vagy annak terve szabadon felhasználható. Felhasználási engedélyt – a tervező helyett – a fent leírtak szerint csak a SzTNH adhat. Tészletes tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide Létrehozás időpontja: 2014-03-04 20:19:59 Utolsó módosítás időpontja: 2014-05-07 11:12:00 Megtekintések száma: 11492 Rövid link:
De a beruházás még el sem indult. A fotókat itt tekintheti meg.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
Így számos természetes gyógytényezőt alkalmazunk a gyógyítás céljára. A balneoterápia... Hány barátod is van? Könnyű a hálózatok tudományában egy elvont matematikai elméletet látni. Pléh Csaba, Unoka Zsolt és munkatársaik könyve gyökereiben megváltoztatja... Fukushima [3. 11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Háromharmad+: Nem kétharmadot, annál sokkal többet nyert a Fidesz Háború, jóléti juttatások, rossz ellenzéki kampány, a vidék nem ismerete - milyen okok vezettek a Fidesz hatalmas győzelméhez, az ellenzék óriási vereségéhez? Honnan jött a Mi Hazánk, és mi vezetett a bejutásához? A választás tanulságairól a Háromharmad+ című műsorban Bita Dániel, Gulyás Márton, Pap Szilárd István és Pető Péter beszélgetett.