Karátson Gábor Kör 2016. szeptember 22. 18:00 A Karátson Gábor Kör zártkörű vitaestjének résztvevői a globális ökológiai válság friss tapasztalatainak fényében egy "harmadik út" hazai lehetőségét és lehetetlenségét mérlegelik. "De hol vannak a tájékozódást szolgáló szellemi műhelyek? " – teszik fel a kérdést felhívásukban az alapítók: BÉRES Tamás, IKOTITY István, KAJNER Péter, KARÁTSON Dávid, KUSLITS Béla, LÁNYI András, TAKÁCS-SÁNTA András és VIDA Gábor. Olyan embereket szeretnének megnyerni, akik hisznek abban, hogy a tennivalók felismerése csak lelkiismeretes és elfogulatlan vizsgálódás eredménye lehet, és úgy gondolják, hogy van mit tanulniuk egymástól. Regisztráció:
Karátson Gábor Kör címkéhez tartozó cikkek
Figyelt kérdés [link] "Ez a Magyarország még mindig összeszedhetné magát, megrázhatná magát, mint a kutya… A valóságos élő emberek, akikkel találkozom, lenyűgözőek, csak mintha el volna átkozva az összefüggés. " (Karátson Gábor) Ennek az átoknak a feloldására teszünk most kísérletet… ELŐSZÓ A környezettudatos politikai nyilatkozatok általában kétfélék: hazugok vagy kétségbeejtők. A hazugok fenntartható fejlődésről beszélnek, elhallgatva, hogy ami ma van, az nem fejlődés, hanem egy civilizáció hanyatlása, amelyet nem fenntartani kellene, hanem új alapokon újjáteremteni. A kétségbeejtők szerint a földi ökoszisztéma összeomlása emberi erővel immár alig fékezhető. Amit a következő évtizedekben még megtehetnénk, az emberiség azt sem fogja megtenni, mert akiknek ez a hatalmában állna, éppen ők az igazi haszonélvezői az erőltetett növekedés – esztelen pazarlás rendszerének. Alattvalóik pedig el sem tudják képzelni, hogy élhetnének másképpen is. Mi ezzel szemben azt állítjuk, hogy azokban az országokban, ahol még nem rekesztették el teljesen a gondolatok szabad áramlásának útját, új eszmék terjednek, és egyre több embert tesz fogékonnyá ezekre létforrásaink végzetes beszűkülése.
Ezek az eszmék a túlélés és a megújulás lehetőségével kapcsolatosak, és alkalmasnak ígérkeznek az előttünk álló súlyos megpróbáltatások enyhítésére. Bölcsességet, erkölcsi bátorságot csakis ezek szolgálata kíván; ha nem cselekszünk, az összeomlás magától is bekövetkezik. Az emberi beavatkozás nyomán kibontakozó természeti katasztrófa új megvilágításba helyezi mindazt, amit az együttélés értelméről, a társadalom rendjéről gondolunk. A ma születő döntések hosszú évszázadokra – vagy örökre – meghatározzák utódaink életlehetőségeit: az ebből fakadó felelősség tudatában kell választ találnunk korunk kihívására. A világ mostani rendje nem azért fenntarthatatlan, mert a természet eltartóképességének korlátaiba ütközik, hanem azért ütközik természeti korlátokba, mert fenntarthatatlan. A várakozás, hogy az emberiség jóléte a termelés fokozásával elérhető, végzetes tévedésnek bizonyult. Hiába állították a tudományt a természet – mindenekelőtt az emberi természet – leigázásával azonosított haladás szolgálatába, az eredmény a tudás beszűkülése, a létbizonytalanság növekedése, az emberhez méltó élet természeti és kulturális feltételeinek romlása lett.
Egyetlen faj robbanásszerű szaporodása és terjeszkedése az összes többi rovására immár a földi ökoszisztéma összeomlásával fenyeget. Az ökológiai katasztrófa enyhítésének egyetlen útját ismerjük: a természeti források kimerítése és tönkretétele helyett megélhetésünket ezentúl az emberi képességek bölcsebb használatára kell alapoznunk. Ha az örömtelen pazarlás helyébe a felelős gondoskodás lép (egymásról, az utánunk jövőkről, az élővilágról - ez a három szorosan összefügg), szebb, értelmesebb élet jut mindenkinek. Szó sincs lemondásról: az ökológiai politika célja a felszabadulás a technológiai-gazdasági kényszerintézmények zsarnoksága alól. Hogy miféle eszközökkel érhetjük el, ezt igyekszünk tisztázni az alábbiakban. Mi nem az álbaloldal és alsójobboldal küzdelme által behatárolt politikai térben keressük a helyünket. A lejárt szavatosságú és megromlott állagú politikai eszmék újrahasznosításába ölt energiák pártjaink mélységes bizonytalanságáról árulkodnak arra nézve, hogy egyáltalán mit is kellene itt és most akarni.
A vita műfaja ennek a kérdéskörnek a felfejtéséhez különösen jó alapot biztosít, az előadók témafelvetésein túl a moderátorok bevonása szintén a közös gondolkodást segíti a félév során. A Tanácstalan Köztársaság péntekenként megrendezésre kerülő beszélgetései szeptember 27-én kezdődnek, a vendégek között egyetemi oktatók, politikusok, kutatók és gyakorlati szakemberek is ott lesznek. Az első három alkalom a politikai szféra különböző szintjein vizsgálja a környezeti aktivisták lehetőségeit. Szeptember 27-én Lányi András filozófus, nyugalmazott egyetemi docens és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő osztja meg gondolatait arról, hogy napjainkban milyen politikai erők mögé lehet felsorakozni zöldként. Összefér-e a kapitalizmus, a szocializmus, a neoliberalizmus vagy épp konzervatív beállítódás az általuk képviselt ökológiai nézetekkel? Október 11-én (a választások előtt két nappal) az önkormányzatiságé lesz a főszerep. A pódiumvita a települések környezeti koncepcióinak vagy azok hiányának tárgyalása mellett az aktuális kampány tanulságait is összegezni kívánja.
A Gerecse kilátópontokban bővelkedő, igen változatos vidékén kalauzol végig az Országos Kéktúra 11. szakasza. Mészkőgöröngyös ösvények, vadban bővelkedő erdők, sziklakilátók és barátságos, rendezett települések gyors váltakozása teszi színessé a gerecsei vándorlást. A Gerecse neve az egyik elmélet szerint a szláv "grics", azaz meredély szóból eredeztethető. Valóban igen mozgalmas felszínű, kilátásokban bővelkedő terület: változatos méretű, szigetszerűen elkülönülő rögök, bércsorok jellemzik a tájat. Köztük árkok, hullámos felszínű medencék terülnek el. A mészkőszirtek pereméről pazar kilátások nyílnak a falvakkal pettyezett vidékre. Mi rejtőzik a felszín alatt? Túratippek barlangok körül a barlangok hónapjában. Külön kiemelendő az északi bércek dunai panorámája, melyben a Börzsöny valódi óriásként emelkedik környezete fölé. Bebarangolni a Gerecsét bármely évszakban szép élményeket tartogat - a legideálisabb viszont mégis a tavasz, amikor a hegyoldalakban nyílik és illatozik a medvehagyma-szőnyeg, elvegyülve a rügyező fák és a szántóföldek friss zöldjével. A Gerecse híres a "vörös márványnak" titulált jura ammoniteszes mészkövéről, a Megalodus-kagylókat tartalmazó és barlangokat rejtő triász dachsteini mészkövéről.
Nem volt ideális a vérkeringésnek, hogy a szükséges oxigén, az energiák, ami a nagyon meredek, sok helyen csúszós, sziklás ösvény leküzdéséhez annyira kellettek volna, mindenkinek a gyomortáján telejsítettek éppen szolgálatot. De aztán csak felértünk. A kilátóba már nem is nagyon akaródzott felmennünk, néhányan mégis megmászták, köztük gyerekek is... Az alatta lévõ réten viszont újabb félórás pihenõ következett, itt már annyira fáradtak voltunk, hogy csak feküdtünk és még beszélni is alig volt erõnk. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. Egy 8-9 km-es túra is kitehet egy egész napot, kiszívhatja meglett emberek erejét is. Nem így a négy kicsiét, akik szinte végigrohanták az egész napot, és kisebb nyûglõdéseket leszámatva, felnõtteket megszégyenítõ lendülettel, végig jókedvûen, énekelve teljesítették idáig a túrát. Sõt: még a Szelim-barlangig tartó negyed órás sétát is. Aztán a barlangba érve még mászni is volt erejük, a nem éppen biztonságos belsõ falakon-szinteken. Mi, nagyobbak már csak szûkebben mozogtunk, pislogva szemléltük az amúgy varázslatosan szép lyukat, ahogy hivatalosan hívják, mivel ez egy olyan barlang, amelynek a tetején hatalmas lyuk tátong.
A felsőbb, fiatalabb rétegekből több, különböző kultúrához tartozó őskori lelet is előkerült, például olyan tűzkőből készült kaparószerszám, melyhez hasonlók a közeli Jankovich-barlangból is ismertek. A legfelső kitöltési szintből főleg a középkorból származó eszközök és cseréptöredékek voltak, köztük feltűnően sok emberi csontmaradvánnyal. A temérdek emberi csont jelenthette a barlanghoz fűződő mondák gyökerét. OKT-11 - OKT szakasz - Kéktúra. A legismertebb monda szerint a török időkben 7 falu – Környe, Bánhida, Galla, Szőllős, Baj, Agostyán, és Tardos – népe menekült ide és rejtőzött el a környéken dúló és fosztogató seregek elől. A törökök azonban észrevettek egy patakhoz lesurranó nőt, aki ivóvizet akart vinni szomjazó gyermekének. Őt követve bukkantak rá a barlangban rejtőző emberekre, s mivel az eltorlaszolt bejáraton nem tudtak bejutni, áttörték a barlang mennyezetét, és "kénkővel vegyített szalmafüsttel" fojtottak meg mindenkit, aki bent volt. Bár a monda a török időkre teszi az itt talált embercsontok korát, a régészeti kutatások nyomán azok inkább a tatárjárás idejéből származnak.
Ahelyett, hogy az élet segítését és az ősi menedéket szimbolizálná, sajnos az emberi gyarlóság egyik nyomasztó képévé vált. A különféle történetek szerint a helyi faluk lakossága menekült a barlangba a tatárok vagy a törökök elől. A Legtöbb változatban a forráshoz igyekvő embereket kapták el és vallatták ki őket a lakosság hollétéről. Mivel akkoriban csak egy szűk, oldalazva átjárható bejárata volt csak a barlangnak a kéményén kívül, így a barlang felett ásni kezdtek, majd miután beomlott a boltozat, a bent rekedt embereket füsttel megfojtották. Bármelyik változat is volt az igazi, sajnos rányomja bélyegét erre a gyönyörű helyre, ahol egyébként mai napig gyertyákat gyújtanak az arra járók. Mára népszerű turista hely lett könnyű megközelíthetősége és kolosszális mérete által. Környékén már mindenféle büfé, fagyizó, turistaház épült. Végezetül, egy kép erről hihetetlenül öreg helyről ami az idők hajnala óta menedékkel kínálja az embert. Szelim-barlang Legutóbbi kirándulásunk egyik érdekes célpontja a Gerecse és annak környéke volt.
Az emberek hiányát biztosan kárpótolta a pazar kilátás… A Remete-barlangot is érintő túráért irány a Kirándulá oldala Térség: Dunakanyar térsége Időtartam: 1 nap Túratípus: gyalogos Túra besorolása: közepes Táv: 10, 8 km Időigény: 4 óra Vonattal: a Nyugati pályaudvarról 41 perc Autóval: a Nyugati pályaudvartól az M2-es autópályán 52 perc Szelim-barlang: égi fény a föld alatt A Szelim-barlang mennyezetét áttörő világosság valóságos isteni fényként tölti be a barlang gigantikus termét. A napnyugta is igazán fenséges innen. A Turul-szikla díszeként szolgáló barlangból egész Tatabányára rálátsz, igazi térélmény. A kutatások szerint az ősember is csodálta innen ezt a horizontot, bár valószínűleg nem a látvány, hanem a barlang biztonsága fontosabb volt számára. A Szelim-barlangot is érintő túráért irány a Természetjáró oldala Térség: Pilis-Gerecse-Vértes Túra besorolása: könnyű Táv: 7, 7 km Időigény: 2, 25 km Vonattal: Railjettel a Keleti-Pályaudvarról 45 perc Autóval: M1-es autópályán 49 perc Leány- és Legény-barlang: hihetetlen, de összetartoznak Első ránézésre a Klastrompusztához közeli két barlangbejáratról azt gondolnád, hogy két külön üreg, 50 méter választja el őket.
Feltérképezésük során kiderült: a Leány-barlang és a Legény-barlang egymásba ér. Bár a hosszú járatok csak a kutatók számára nyitottak, a két tágas bejárat megéri a túrát. Ha érdekel a hely, az alábbi túraajánlatunk biztos tetszeni fog! A pilisi Ősember-barlang Térség: Pilis Táv: 10 km Időigény: 4 Nyugati pályaudvartól Vonattal: 1 óra 43 perc Autóval: 1 óra GPX letöltés Kő-lyuk: lépcső a magasba Ma már hegy, de évmilliókkal ezelőtt az óceán üledékeként jött létre ez a kőalakzat. A természetesen kimosott üregeket szorgos emberi kezek mélyítették, és lépcsősort is vájtak a sziklaoldal legmeredekebb részébe. Ezen felkapaszkodva kialakított lakrészbe érkezel: nappalit, hálószobát, éléskamrát alakítottak ki őseink a kőzetben. A Kishartyáni Kőlyukat is érintő túránkat itt találod. Egykor izzó vulkánoktól a hűvös tengerfenékig – Kishartyáni-kőlyuk Térség: Budapest és környéke Táv: 11 km Időigény: 3, 5 óra Autóval Salgótarján belvárosából Ipolytarnóc irányába kell fordulni, a város határában található a Baglyaskő Vár Látogatóközpont, amely mellett tágas parkoló található.