Székesfehérvár Turizmus "Egy élet e tánc, melyben lélek a dal" – Pesovár Ferenc (1930–1983) emlékezete 2021. november 13. - 2022. április 30. Kiállítás Pesovár Ferenc népzene- és néptánckutató, az István Király Múzeum néprajzi osztályvezetője tiszteletére. Az elsők között volt, aki felfigyelt a néptánc területén az egyéniségkutatás fontosságára. 1 istván székesfehérvár nyitvatartás. A székesfehérvári István Király Múzeumban 1957 májusától 1983-ban bekövetkezett haláláig, 26 éven át dolgozott néprajzos muzeológusként, a néprajzi osztály vezetőjeként. N agyjelentőségű kiállításokat rendezett a csákvári fazekasságról, a késes mesterségről, a dunántúli pásztorművészetről. Fejér megye néprajzának számos területével foglalkozott, például a Velencei-tó halászatával és a nádvágással, Székesfehérvár-Felsőváros és Palotaváros népszokásaival, a rácvárosi szerb búcsúval, a pázmándi sibálással. Ő hívta fel először a figyelmet a mohai tikverőzésre az 1960-as évek elején. Szakmai tanácsaival, rendszeres jelenlétével kulcsszerepe volt abban, hogy a szokás máig fennmaradt Mohán.
2022 nyárig a székesegyház felújítás miatt zárva tart! A város ősi történelmi magva, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai székesegyház dombja. A középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál-bazilika alapjain részben közadakozásból épült fel 1758-1768 között. Az építkezéshez jelentős támogatást nyújtott maga a királynő, Mária Terézia is. A Szent István király tiszteletére szentelt templom - amely korábban plébániatemplom feladatait látta el - 1777-ben, a székesfehérvári püspökség megalapításakor emelkedett székesegyházi rangra. Tornyait 1805-1815 között magasították meg, az épület középkori eredetét bizonyító, a tornyok közepén látható gótikus ablakok viszont csak az 1936-37-es restauráláskor kerültek elő. Az altemplomban látható III. 1 istván székesfehérvár tégla lakás. Béla és felesége, Antiochiai Anna kőkoporsója az uralkodó pár testének halotti lenyomatával. A főhomlokzaton nyíló kapuzat kosáríves kerete fölött a városcímer, puttók és kővázák díszelegnek. A párkány fölött, a tornyok közötti teraszt kőrács zárja, ennek három posztamensén Szent István, Szent László és Szent Imre szobra áll.
századból. A patika a ház földszinti részét foglalja el. Rác-templom A Rác-templom egyszerű barokk homlokzatát egyetlen szép sisakú torony díszíti. A torony alatt egyenes záródású, kőkeretes kapu van, 1772-es évszámmal. Csitáry-víz A Rózsaligetben található, Fehérvár egyik legkedveltebb alkotása, a savanyú íze és magas ásványanyag tartalma miatt nagy népszerűségnek örvendő vizet adó Csitáry kút. Bánya tó A Székesfehérvár Bányatavát más néven az öngyilkosok tavának is nevezik. Szent István - Székesfehérvár! - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A Bányató 1917-ben váratlanul jött létre, mikor is a magas sziklafalak között működő kőbányát egyetlen éjszaka alatt elárasztot... Sóstó természetvédelmi terület Sóstó és környéke kedvelt üdülő-pihenő terület. Módszeres fejlesztése a XIX. században kezdődött. 1900-as éves első felében a gyógyhatású tó mellett élénk üdülőkultúra kezdett kifejlődni. Többféle túra... További látnivalók Cseles Kelepce szabadulós játék Egyszerű az egész. Vagyunk mi és vagytok Ti... Ti, A csapat. Mi kitaláltuk, Nektek meg kell oldani és ha ügyesek vagytok, akkor a szabadulás élményével gazdagodni.
A vártól délre fekvő pihenőhelynél több út is találkozik, a legkézenfekvőbb megközelítés Drégelypalánk, illetve Nagyoroszi felől kínálkozik.
Az 1849-49-es szabadságharc idején még ép volt, de mihelyt elhagyottá vált, a környékbeli lakók széthordták köveit, gerendáit. Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható. Tömegközlekedéssel Tömegközlekedéssel, a helyközi buszokkal utazva a Pásztó (Hasznos), temető megálló esik a legközelebb. Megközelítés A buszmegállótól a Z jelzést kövessük, majd az elágazásnál váltsunk a Z ▲ jelzésre, ami elvezet a romokig (1, 4 km). Ahonnan az autót letettük (Csenteri utca), 1 km-es sétával a Z, majd a Z ▲ jelzésen érjük el a romokat. Parkolás Autóval Hasznos keleti széléig, a Csenteri utca végéig mehetünk. Koordináták DD 47. 927366, 19. 755808 DMS 47°55'38. Hasznosi vár (Cserteri vár) • Rom » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. 5"N 19°45'20. 9"E UTM 34T 407059 5308976 w3w ///lobogó. jelöpátok Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség közepes nyitva Hossz 17, 7 km Időtartam 5:00 óra Szintemelkedés 560 m Szintcsökkenés 619 m A Zagyva-völgyből hatolunk be a hegység nyugati részébe, majd Ágasvárnál a Mátra-bérc érintése után szintén a folyóhoz ereszkedünk vissza, bár egy... Szerző: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség Mutass mindent
Ezt követően királyi vár lett, egészen 1390-ig, várnagyságát a honti ispán viselte. 1328-ban egy Miklós nevő várnagy székelt Drégelyen, s 1332-ből ismert a község Szent Erzsébetről nevezett egyháza is, melynek papja 6 garas pápai tizedet fizetett. Albert király 1438-ban Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta Drégelyt. Utóda Széchy Dénes megerősítette a helyet. A mohácsi vész után ide menekült Várday Pál érsek, aki már helyőrséget tartott a várban, amit később a király is állandósított. Drégely vára – Wikipédia. Várday érsek nevezte ki Szondi Györgyöt a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Drégely fokozatosan a bányavárosokat védő végvárak előőrse lett. Sajnos, az országgyűlés által is elrendelt (1546) megerősítési munkálatok elmaradása miatt a hely nem tudott ellenállni a török túlerőnek, s hiába védte azt a legbátrabb magyar végvári hősök egyike, rövid időn belül elveszítette stratégiai jelentőségét. "Puszta vagy, ó kiomlott vér szent helye" 1552. július 6-án Ali budai pasa több mint tízezer főnyi haddal indult Drégely felé.
A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték. Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá. Az ingyenes programsorozaton a többi között bemutatót tart Mónus József történelmi cél- és harci távlövő íjász, többszörös világbajnok, Hunyadi Mátyás korának kultúráját és hadtörténetét pedig a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság mutatja be. A Gyulai Végvári Napok részletes programja megtalálható a és a oldalakon. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? ORIGO CÍMKÉK - ostrom. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
A Hasznosi-víztározó feletti meredek sziklakúpon álló várrom néhány megmaradt fala látványos keretet ad az innen nyíló kilátásnak. A páratlan kilátás és a történelem találkozik a Pásztóhoz tartozó Hasznos várának romjainál. Bár az egykori vár csekély maradványait karbantartás hiányában a növények vették birtokba, mégis megéri elsétálni ide. A középkori várból a palotaépület egyes falrészei és egy torony csonkja látszanak csupán, de a két, környezetéből kiemelkedő falmaradvány igazán látványos díszletet teremt az alatta elterülő panorámának. A 333 méter magas kúp csodálatos kilátást kínál a környékre. Alattunk a Kövecses-patak 1970-es évekbeli duzzasztásával készült Hasznosi-víztározó felületét és a betongát előtt a vízmű épületcsoportját látjuk. A Várhegy legmagasabb pontjáról az Ágasvár és az Óvár sűrű erdővel borított kiemelkedéseit szemlélhetjük, jobbra pedig a Nyikom tömbje magasodik, amivel szemben a Gombás-tető lapos tetőszintje húzódik. A hegy déli, napsütötte oldala egy természetes sziklakert, ahol tavasszal virágok sokasága illatozik.
Nagy Szulejmán megharagudott, s ez nem tűnt jó jelnek az ország számára. A büntetőexpedíciót azonban Lippa és Temesvár között nagyon megverte Fréter György, samire a szultán még jobban megharagudott. Közben Ferdinánd is megorrolt rá, hiába tartotta a kor legkiválóbb politikusának, de ő nem bízta a véletlenre és meggyilkoltatta György barátot. A török sereg A szultán dzsihádot hirdetett a gyaurok ellen, de a szent háborút nem maga a szultán vezette, hanem Kara Ahmed pasa, aki szerdár, vagyis teljhatalmú szultáni vezír volt. Az Isztambulból induló csapatok Drinápolynál csatlakoztak Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég erőihez. Az egyesített sereg Eger ellen fordult, amellyel szétválaszthatták Erdélyt és a Felvidéket. A hatalmas török sereg szinte ellenállás nélkül vagy csekély ellenállással vette be Karánsebes, Lippa, Temesvár, Veszprém, Szécsény, Drégely, Hollókő és Buják várát is többek között. Ahmed szerdár erői és Hamid Ali budai beglerbég csapatai augusztus végén egyesültek Szolnoknál, amelyet másfél hét alatt szintén bevettek.
A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek... Véres mészárlással ért véget Budapest 52 napig tartó ostroma A második világháború egyik legjobban elhúzódó és legpusztítóbb helységharcát, Budapest ostromát nem véletlenül szokták második Sztálingrádként emlegetni a hadtörténeti irodalomban. A magyar főváros 52 napig tartó ostromának záró epizódjaként a rommá lőtt budai vár területére visszaszorult, reménytelen helyzetbe került német Wehrmacht illetve Waffen-SS egységek parancsnoka, Karl von Pfeffer- Wildenbruch SS-Obergruppenführer, Hitler utolsó töltényig való kitartást elrendelő ostoba parancsát figyelmen kívül hagyva elhatározta, hogy megmaradt csapataival megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből. Az 1945. február 11-én este nyolc órakor... Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?