Korhatár 12 Kronológia Előző Star Trek IV: A hazatérés Következő Star Trek VI: A nem ismert tartomány További információk weboldal IMDb A Star Trek V: A végső határ (Star Trek V: The Final Frontier; Paramount Pictures, 1989) az ötödik a Star Trek című tudományos-fantasztikus tévésorozatra épülő filmek közül. A filmet William Shatner rendezte. A végső határ az univerzum végét jelenti, "ahová még senki sem merészkedett azelőtt". A szereplők Színész Szerep Magyar hang William Shatner James T. Kirk kapitány Szersén Gyula Leonard Nimoy Spock kapitány Perlaki István DeForest Kelley (Dr. ) Leonard McCoy orvosi tiszt Dobránszky Zoltán James Doohan Montgomery Scott kapitány Csurka László George Takei Hikaru Sulu parancsnok Lippai László Walter Koenig Pavel Chekov parancsnok Cs. Németh Lajos Nichelle Nichols Uhura parancsnok Prókai Annamária David Warner St. John Talbot Laurence Luckinbill Sybok Szélyes Imre Todd Bryant Klaa kapitány Papp János Harve Bennett Robert Bennett admirális Velenczey István Charles Cooper Korrd tábornok Simon György Spice Williams Vixis Kiss Erika Cynthia Gouw Caithlin Dar Szerencsi Éva George Murdock " Isten " Huszár László A történet A Star Trek IV: A hazatérés ben történtek után az Enterprise legénysége megérdemelt pihenését tölti, miközben az űrhajót éppen javítják.
Nem vagyunk képesek önző módon tovább fejlődni. Önzőségünk hirtelen ellenségünkké vált. Csodálkozhatunk: "Hogyan lehetséges mindez? Folytassuk tovább fejlődésünket a technológiában, kultúrában és tudományban, utazzunk más bolygókra. A végső határok keresése végtelenül lehetséges". A probléma az, hogy a végcél, a szándék, a Teremtés alapgondolata az valami más. A Természet úgy működik, hogy azok után, hogy elértük végső egoisztikus állapotunkat, mi elkezdünk kimondhatatlan módon szenvedni önzőségünktől, és nem akarjuk azt már tovább fejleszteni többé. Más szóval mi eljutottunk egy bizonyos válsághoz, mely azt mondja nekünk, hogy az önzőség az véges. Ez a mi végünk, semmi mást nem tehetünk. Nem leszünk képesek tovább fejlődni azon belül, és nem leszünk képesek kielégíteni magunkat többé, nem leszünk képesek azon keresztül egy kényelmes állapotot elérni. Csak üresnek, végesnek és átmenetinek érezzük magunkat. Ez egy kihívás annak érdekében, hogy felemelkedjünk a következő szintre – a Teremtő szintjére, a Felső Természet szintjére.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. okt 26. 6:12 Illusztráció: Northfoto Bagdad - Az iraki hadsereg támadást indított csütörtök hajnalban, hogy visszafoglalja az Iszlám Állam terrorszervezettől a szíriai határ mentén fekvő Rava és al-Kaim városokat - jelentette az al-Arabíja televízió. A híradás szerint a kormányerők három irányból támadnak, s a műveletekben közreműködnek a nemzetközi koalíció alakulatai, valamint a szunnita törzsek is. Előzőleg, szerdán az iraki hadsereg azt közölte, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni végső ütközetre készül a szíriai határ közelében, s hogy a légierő által a térségben leszórt röplapokon megadásra szólították fel az ott lévő szélsőségeseket. Bár a dzsihadisták a határ másik, szíriai oldalát még ellenőrzik, területeik egyre szűkülnek, ahogy a Washington és szövetségesei által támogatott felkelők, valamint a Moszkva és Teherán pártfogását élvező damaszkuszi kormányerők kiszorítják őket az egykor fennhatóságuk alatt álló térségekből.
A Kállay-féle "hintapolitika" 1943 végére zsákutcába jutott, a német válaszcsapástól való félelem megbénította a magyar politikai elit cselekvőképességét. Hitler titokban Budapestre küldte bizalmasát A magyar vezetés lépései nem maradtak titokban Hitler előtt. A Führer az olasz kiugráson okulva 1943 szeptemberére kidolgoztatta Magyarország és Románia megszállásának tervét, ezek a Margarethe I és Margarethe II fedőnevet kapták. II. világháború, miért nem tudtunk kiugrani a háborúból, Kállay Miklós kormánya beiktatása napján, 1942. március 10-én Forrás: Wikipedia Novemberben Hitler titokban Budapestre küldte bizalmasát, Edmund Veesenmayert, aki jelentésében azt írta: Magyarországon - részben a nagyszámú zsidó lakosság miatt - szinte szabotázsközpont alakult ki Németországgal szemben. Javaslata szerint a magyar államot - önállóságának megszüntetésével - minél előbb be kell illeszteni a birodalom hadigazdálkodásába, s "ütött az óra, hogy a zsidókérdéshez alaposan hozzányúljunk". A határ közelében kezdődtek a német csapatmozgások Hitler 1944. február 28-án adott utasítást a Margarethe I terv végső változatának kidolgozására, azzal a kiegészítéssel, hogy a megszállás az országon átvonuló csapatok álcája alatt történjék, az akció ezért kapta a "trójai faló" fedőnevet; a megszállásra vonatkozó hadparancsot március 12-én írta alá.
Egy eszelős sorozatgyilkos, Javier (Juanjo Puigcorbé) felhívja a legnépszerűbb, késő esti rádiós talkshow műsorvezetőjét, Elenát (Béatrice Dalle), és közli vele, hogy egy órán belül megöl valakit, akit korábban már foglyul ejtett. María, az ügyvéd (Lydia Bosch) is hallgatja a műsort és azonnal összeállít Elorza (Bud Spencer) vezetésével egy nyomozócsoportot. Nem is sejtik, hogy a csoportnak maga Javier is tagja. Ám María gyanítani kezdi, hogy a férfi a gyilkos, ugyanakkor vonzódik is hozzá. Elorza hamarosan rájön, hogy Maríát szemelte ki a gyilkos következő áldozatának. © Intramovies Thriller
Célja az, hogy ezen áthatolva eljusson a legendákból ismert misztikus planétára, melyet Sha Ka Ree néven ismernek, ahol is egy különös idegen életforma várakozik. Sybock elárulja, hogy víziói voltak, és hajlandó a lény minden parancsát követni. A legnagyobb probléma az, hogy a bolygó a "legvégső végső határon" túl van, ott ahol még sem ember, sem más élőlény nem járt, ugyanis az energia gátat áthatolhatatlannak tartják. Innen a film címe. Az Enterprise végül is sikerrel áthatol a jelenségen, és egy planétára lel az űr eme feltérképezetlen részén. Kirk, Spock, McCoy és Sybock lesugároz a bolygó felszínére, hogy megvizsgálják azt, ami teljesen elhagyatottnak tűnik. Hirtelen kövek emelkednek ki a földből előttük, és megjelenik egy ismeretlen lény. Istenként beállítva magát, megkérdi a legénységet, miképp jutottak el ide. Amikor tudomást szerez az Enterpriseról, kijelenti, hogy azzal kívánja elhagyni a Nagy Gátat. Amikor viszont a szkeptikus Kirk felteszi a kérdést: "Istennek miért kell egy csillaghajó", az idegen megmutatja igazi természetét és energiasugarakat lőve megtámadja őket.
69 Kiindulópont 69 A nettó jelenérték mutató vetélytársai 71 A megtérülési idő 72 Könyv szerinti átlagos hozam 74 A belső megtérülési ráta (IRR) 76 Tőkeköltségvetési döntések az erőforrások korlátossága esetén 86 Összefoglalás 87 Függelék: A tőkeallokációs modell finomítása 89 Ajánlott irodalom 89 Feladatok 89 Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján 93 Mit diszkontáljunk? 93 Példa - az IM&C-projekt 99 Beruházási javaslatok kölcsönhatásai 107 Összefoglalás 114 Ajánlott irodalom 119 Feladatok 122 A kockázat Bevezetés a kockázat, a hozam és a tőke alternatívaköltségének fogalmába 127 A tőkepiac történetének 69 éve 130 A portfólió kockázatának mérése 137 A portfólió kockázatának számítása 141 Hogyan befolyásolják az egyes értékpapírok a portfólió kockázatát?
Ebből az anyagból és az eddig vizsgasorokból alakult ki ez a példatár, amelyet az olvasó a kezében tart.
7 Miről szól a könyv?
Ez a könyv nagy segítségére lehet mindenkinek, aki megalapozni vagy fejleszteni akarja a vállalati pénzügyekre és azok kezelésére vonatkozó ismereteit. Méltán nevezi alapműnek a magyar kiadás szerkesztője, aki a téma-kör kiemelkedő hazai szakembere és oktatója. Magas szakmai értékének bizonysága, hogy ezt használják a nagynevű London Business School MBA1 programjában is. Könyv: Brealey-Myers - Modern vállalati pénzügyek I-II. A kötetben, ezernél több oldalon sűrű elméleti tudás és gyakorlati ismeretanyag található. Sűrű, de mindvégig jól érthető, sőt élvezetesen érdekes, ami az alkotók bravúros teljesítményének köszönhető
GAZDASÁG / Gazdaság vegyes kategória termékei tartalom: ˝Könyvünk a vállalati pénzügyek elméletét és gyakorlatát írja le. Aligha szorul magyarázatra, hogy miért kell a pénzügyi vezetőknek mesterfokon végezniük gyakorlati munkájukat, de az elmélet szerepéről már nem árt egy-két szót ejteni. A vezetők a gyakorlatban megtanulják, hogyan birkózzanak meg a rutinjellegű feladatokkal. A legjobbak azonban a változásokra is képesek racionálisan reagálni. Persze ehhez többre van szükség, mint az idők során széles körben bevált hüvelykujjszabályok mechanikus alkalmazására. Ehhez meg kell értenünk, miért viselkednek a vállalatok vagy a pénzügyi vezetők így vagy úgy, tehát szükségünk van a vállalati pénzügyek elméletére. Könyvünk bemutatja, hogyan használjuk fel a pénzügyi elméletet gyakorlati problémák megoldására, valamint rávilágít azokra a tényekre és tudományos eredményekre, amelyeket a vállalati pénzügyeket tanulóknak el kell sajátítaniuk... Brealey myers modern vállalati pénzügyek paintings. ˝ Állapot: használt, de jó állapot