A National Geographic kiderítette, hogy a függetlenséget talán nem is a "jó" napon ünneplik, mert a nyilatkozat – bár a papír tetején a július 4-i dátum szerepel – valójában július 2-án született meg. John Adams későbbi elnök ugyanis ezt írta a hitvesének: "Hajlok arra, hogy azt higgyem, 1776. július másodikát az egymást követő nemzedékek a legnagyobb fesztiválként ünneplik majd". A tekintélyes földrajzi magazin szerint a nyilatkozat aláírása sem júliusban történt meg, hanem csak augusztus elején: John Hancock kereskedő, a Kongresszus elnöke valóban elsőként látta el kézjegyével a dokumentumot, de csak augusztus 2-án. A hazafiak, a közhiedelemmel ellentétben, nem "rohantak" fegyvert ragadni a függetlenségi háborúban. Mikor világossá vált, hogy a küzdelem a szabadságért és a függetlenségért hosszadalmas és bonyodalmas lesz, sok amerikai harcos lelkesedése meglappadt, és szép lassan el is tűnt. A fegyveresek hazatértek, hogy farmjaikkal és állataikkal foglalatoskodjanak. A hazafiak, a közhiedelemmel ellentétben, nem "rohantak" fegyvert ragadni a függetlenségi háborúban.
Jefferson 1826. július 4-én halt meg, ugyanazon napon, amelyen John Adams is eltávozott az élők sorából. Éppen aznap emlékeztek meg a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 50. évfordulójáról is. Jefferson utolsó kívánsága az volt, hogy sírkövére azt jegyezzék föl, amit a népnek adott, így a Függetlenségi Nyilatkozat írójaként és az egyetem alapító atyjaként helyezték örök nyugalomra. Elnöki dollárok Ha Ön érdeklődik az amerikai történelem iránt, szeretnénk a szíves figyelmébe ajánlani az Elnöki dollárok érmegyűjteményt, mely hűen őrzi az amerikai történelem legmeghatározóbb személyeinek emlékét. A sorozat gyűjtése során megismerheti az USA államfőinek izgalmas életét, miközben átfogó tudást szerez az amerikai történelem legfontosabb mérföldköveiről. Váljon az amerikai történelem szakértőjévé a színarany bevonatú érmék megrendelésével! A gyűjtemény minden érméjét egy elnök portréja díszíti, így a kollekció gyűjtése során megszerezheti a Függetlenségi Nyilatkozat és az USA Alkotmányának szerzőjének, Thomas Jefferson elnök színarannyal bevont hivatalos amerikai dollárját, továbbá számos más ajándékot küldünk Önnek a gyűjtés során!
Július 4. : elfogadják a Függetlenségi Nyilatkozatot (1776) - Helsinki Figyelő "Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, hogy az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartoznak a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvéshez. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítettek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje és új kormányzatot hozzon létre, amelyik olyan alapokon nyugszik és hatalmát oly módon szervezi meg, ahogy a legmegfelelőbbnek tűnik, hogy biztonságot és boldogságot teremtsen. " Egy sokat idézett részlet az Egyesült Államok alapítólevelének számító és az amerikai alkotmányt megelőlegező Függetlenségi Nyilatkozatból.
1776. július 4. Szerző: Tarján M. Tamás 1776. július 4-én fogadta el a Második Kontinentális Kongresszus a 13 amerikai gyarmat Függetlenségi Nyilatkozatát, melyben azok kinyilvánították önállóságukat a Brit Birodalommal szemben. A Thomas Jefferson által szerkesztett dokumentum radikális szakítást hozott III. György brit király (ur. 1760-1820) és újvilági alattvalói között, és jelezte egy új állam, az Amerikai Egyesült Államok születését, mely az 1783-as párizsi békével nyerte el teljes függetlenségét. Az eltérő fejlődésből, és érdekellentétekből származó brit–amerikai feszültség kiéleződése az 1765-ös illetéktörvény – Stamp Act – amerikai elutasítása után vált nyilvánvalóvá. Ekkor fogalmazódott meg az Újvilágban az az elv, miszerint a telepesek nem hajlandóak képviselet nélkül adózni. Az elégedetlenek tehát kezdetben nem törekedtek az elszakadásra, sőt, az amerikai kolóniák lakói egészen 1775-ig bizalommal tekintettek III. Györgyre. A hat évtizeden át uralkodó király azonban kényszerhelyzetben volt, mivel a brit államkasszát a folyamatos háborúk végzetesen kimerítették, tehát jobban rászorult alattvalói anyagi támogatására, mint szimpátiájára: így aztán a sikertelen illetéktörvényt idővel követte a Kelet-indiai Társaság számára kedvező 1773-as teatörvény kísérlete.
Édesapja, Peter Jefferson sikeres földmérő és ültetvényes volt, édesanyja, Jane Randolph pedig Virginia legtehetősebb és legelőkelőbb családjainak egyikéből származott. Thomas Jefferson mindössze 26 éves volt, amikor apjától jelentős földbirtokokat örökölt, így nekikezdhetett Monticello felépítésének. Három évvel később feleségül vette Martha Wayles Skeltont, akivel tíz éven keresztül élt boldog házasságban, egészen a nő haláláig. Kapcsolatukból hat gyermek született, amelyből mindössze ketten élték meg a felnőttkort. Jefferson sosem házasodott újra, élete végéig monticello-i otthonán munkálkodott. Apjától és családja többi részétől rabszolgákat is örökölt, s földjén egy átlagos év alatt több mint kétszázan dolgoztak - felük még nem töltötte be a tizenhatot sem. Élete során az elnök kettő, végrendeletében pedig további öt rabszolgát szabadított fel, akik mindannyian szakképzett kereskedők és a Hemings család tagjai voltak. Tanulmányait egy helyi iskolában kezdte, ahol három nyelvvel is megismerkedett, majd jogot hallgatott a College of William and Mary főiskolán.
Lent az USA születési diagram: Mi van a diagramon? Kezdve a Nagy Hárommal – Nap, Hold és Aszcendens Az Egyesült Államok Napja 12 fokos Rák fokon áll a 8-ban th Ház. Érdekes módon ez olyan tápláló küldetést ad a nemzetnek, amelynek erős igénye van arra, hogy az elveihez érzelmileg legközelebb állókról (szövetségesekről) gondoskodjon. Mindig is úgy tekintettem a rákra, mint a szuperhősre és a kevésbé szerencsések védelmezőjére, sokkal inkább, mint az Oroszlánra, amely minden bizonnyal jól néz ki spandexben, de nem mindig találja meg a megfelelő tenort, hogy miért segít az embereken. A Nap mellett található Hygeia, az egészséggel és a gyógyulással kapcsolatos pont, közvetlenül mögötte pedig a Vulcan (a lefelé mutató nyíl), aminek köze van a termelékenységhez. Az Egyesült Államok akkor lehet a legtermékenyebb, ha segít másokon, akik rászorulnak, akik értéket látnak eszméiben. Így Amerika a bevándorlás országává fejlődött, elősegítve a sokféleség beáramlását, ami segített abban, hogy nagyon rövid idő alatt nagy nemzetté váljon.
Teleki Pál és Adolf Hitler. A háttérben Ciano olasz és Csáky magyar külügyminiszter, valamint a japán nagykövet Másnap a magyar minisztertanács kimondta, hogy amennyiben Románia eleget tesz a szovjet követeléseknek, akkor Magyarország kikényszeríti a Romániával szembeni területi igények teljesítését. Németország attól tartott, hogy egy Románia elleni magyar-szovjet támadás esetén leáll a Ploieştiből érkező kőolajimport, emellett Hitler a Vörös Hadsereg esetleges balkáni megjelenéséért sem lelkesedett. Így történt, hogy a Wilhelmstraße rávette a román vezetést a magyar-román tárgyalások megkezdésére. A román-magyar tárgyalások 1940. A második Bécsi döntés 2. rész | Oktató videók. augusztus 16-án kezdődtek Szörényvárott. Bár a húsz éven át hangoztatott ideológia alapján Magyarország hivatalos politikai célja az 1918-ig Magyarországhoz tartozott területek hiánytalan visszaszerzése volt – azaz az Anschluß után Magyarországnak elvileg területi követelése volt a náci Németországgal szemben is –, a Szörényvárra utazó magyar küldöttség a trianoni békével Romániához csatolt 102 181 négyzetkilométernek csak bő kétharmadát kérte vissza.
Északi szomszédunk nevét innentől kötőjelesen, Cseh-szlovák Köztársaságként írták, ami a néhai Osztrák–Magyar Monarchia mintájára két központú állammá szerveződött át. Pozsony és Prága között ugyanis csak a külügy, a hadügy, illetve a pénzügy maradt közös. Magyarország a lengyelekkel ellentétben békés úton kívánta visszaszerezni a közel két évtizeddel korábban elszakított felvidéki területeit. A két fél 1938. október 9-én ült tárgyalóasztal mellé Komáromban. Elájult a román külügyminiszter a második bécsi döntés határainak kihirdetésekor. A magyar delegációt Kánya Kálmán külügyminiszter vezette – de szakértőként jelen volt Teleki Pál is –, míg a szlovákot Jozef Tiso. Kánya először a teljes magyarlakta határ menti sáv átadását követelte, továbbá népszavazást a szlovákok és rutének lakta vidékeken. A szlovák küldöttek azonban elsőre csak a magyar területek autonómiáját, másodjára pedig a Csallóköz átengedését ajánlották fel. Október 13-ra az egyeztetések holtpontra jutottak, és mindkét állam a hadserege mozgósításába kezdett. Háborúra viszont nem került sor, mivel a magyarok és a szlovákok is főképpen a nagyhatalmak, elsődlegesen Olaszország és Németország nyomásgyakorlásában bíztak.
Mussolinit megbuktatták. Hitler nem bízott a magyar kormányban. A magyarországi megszállást előkészítő Margaréta terv kidolgozása 1943. Az első bécsi döntés 80 éve született | Vajdaság MA. szeptember 30-án volt. -Kiugrási kísérlet: 1944. október 15-én tett sikertelen kísérletet a második világháborúból való kiugrásra Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A román mintára eltervezett akció a Magyar Királyi Honvédség egyes tisztjeinek ellenállása, a szervezés hibái és a náci titkosszolgálat megelőző akciói miatt végül kudarcba fulladt, ennek következtében Horthy lemondásra kényszerült, a németek pedig zsarolás útján azt is elérték, hogy a kormányzó legitimálja az ország élére állított Szálasi Ferenc uralmát. Módosítva: 1 éve 0
A nyolcnapos konferencia végül "a süketek és némák párbeszédének" bizonyult, így a határvitában az utolsó szó Németországot és Olaszországot illette meg. A Magyar revízió Hitler kiegyensúlyozott döntést akart, mert el akarta kerülni, hogy szövetségesei háborúba keveredjenek egymással, hiszen egy ilyen konfliktus komolyan veszélyeztette volna az Anglia elleni küzdelem sikerét. Románia tengelyben tartása elsősorban a havasalföldi olajmezők miatt volt fontos, míg Magyarország földrajzi helyzetének köszönhette kedvező alkupozícióját. Ciano gróf olasz külügyminiszter naplójából mindenesetre kitűnik, hogy a kérdés mind neki, mind Ribbentropnak elsősorban a román olaj zavartalan szállítása és a nyugalom miatt volt érdekes. 2 becsi dontes den. II. Károly román király (ur. 1930-1940) és kormánya bízott is a tengelyhatalmak kedvező döntésében, miközben Horthy és Teleki szembe kellett hogy nézzen a német–olasz bíráskodás számos negatív következményével. Budapesten úgy vélték, akár még a háború is kedvezőbb lett volna a nagyhatalmak döntésénél, hiszen ezzel Magyarország még inkább elkötelezi magát Hitler irányában.
Ezért azonban nagy árat kellett fizetni. Többek között engedményeket a szélsőjobb erőknek; csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez; zsidótörvényeket és számunkra kedvezőtlen gazdasági kapcsolatokat kell megemlíteni. Az 1940-es év utolsó meghatározó eseménye a magyar–jugoszláv szerződés aláírása volt, amely a német politika szerint is kitűnően szolgálta a nyugodt, németbarát, Balkáni stabilitást.
Az egyezmény erre három hónapot adott, azzal a kikötéssel, hogy ha ezen idő alatt nem születik döntés, az érdekelt felek ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik. A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek a határ szlovákiai oldalán, az akkor még színmagyar Komáromban. A prágai, csak szlovák politikusokból álló delegációt Jozef Tiso, a szlovák autonóm kormány csak két nappal korábban kinevezett elnöke, a magyart Kánya Kálmán külügyminiszter vezette. A magyar fél az etnikai elvet figyelembe véve tette meg javaslatát, amelyben az 1910-es népszámlálásra támaszkodva 12 940 négyzetkilométernyi terület és 1 030 794 lakos szerepelt, hozzátéve: a Felvidék további területein népszavazással dönthetnének a hovatartozásról. A csehszlovák fél vitatta az 1910-es adatokat, és teljesen elutasító álláspontra helyezkedett. Az álláspontok nem közeledtek, végül a mindaddig halogató csehszlovák delegáció október 12-én terjesztette be ellenjavaslatát. Ebben csak területi autonómiát helyeztek kilátásba, amit később a Csallóköz átengedésére módosítottak, és felvetették a lakosságcsere gondolatát.
1940. augusztus 30. Szerző: Tarján M. Tamás 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt. Amellett, hogy hazánk jelentős revíziós sikert ért el, a döntés számos negatív következménnyel is járt, elsősorban abból a szempontból, hogy Magyarország szorosabbra fűzte viszonyát a Berlin-Róma tengellyel. Románia számára az 1940-es esztendő súlyos kríziseket hozott, ugyanis Jugoszlávia kivételével valamennyi szomszédja területi követeléseket fogalmazott meg vele szemben: a Szovjetunió Besszarábiára – a mai Moldáviára –, Bulgária Dél-Dobrudzsára, Magyarország pedig Erdély lehető legnagyobb részére pályázott. Bukarest a három oldalról várható fegyveres konfliktus elkerülése érdekében kénytelen volt engedni a nyomásnak, így például a Szovjetunió – a Molotov-Ribbentrop-paktum záradékában foglaltak nyomán – 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát. A szovjet sikereken felbátorodva a Teleki-kormány is agresszívabban lépett fel Romániával szemben, és elérte, hogy augusztus 16-án Szörényváron – Hory András és Valeriu Pop vezetésével – a két állam delegációi tárgyalóasztalhoz üljenek.