Ha a mérgezés tüneteit észleli magán vagy családtagjain, azonnal hívjon mentőt! Fontos, hogy az orvost tájékoztassa róla, hogy gombát fogyasztott(ak), mivel a tünetek könnyen összetéveszthetőek az ételmérgezések és más gyomor- bélrendszeri betegségek tüneteivel. Ha gomba fogyasztása után rosszul van és hányt, ajánlott a hányásból mintát eltenni, hogy az orvos illetve a laborvizsgálat kimutathassa belőle, hogy milyen méreg okozta a panaszokat. A legjobb lenne, ha magát a gombát is meg tudnák mutatni az orvosnak, akinek mindkettő nagy segítséget jelent. Az orvosi kezelés kifejezetten a gombaméreg kiürülését célozza. Heves szívdobogás ellen van. Néhány esetben elegendő csak a beteg orvosi ellenőrzése, a légzésének, vérnyomásának és pulzusának a figyelése, máskor viszont gyomormosásra és aktív szén adására van szükség, hogy a gombamérget eltávolítsák a szervezetből. Néhány gombaméregnek ellenmérge is létezik, amivel a beteg gyógyítható. Az enyhébb mérgezések következmények nélkül gyógyíthatók. Ám a gombamérgezés minden esetben orvosi kezelést igényel!
– Rendben van, asszonyom – nyögte Kisztunov, – meg fogom vizsgálni… intézkedni fogok… csak menjen… majd később… – Hát mikor kapom meg, kegyelmes uram? A pénzre még ma van szükségem. Kisztunov reszkető kézzel simította végig homlokát, sóhajtott és újra magyarázatba fogott. – Hiszen már mondtam önnek, nagyságos asszonyom. Ez itten bank, egy magán-, kereskedelmi intézet… Hát mit akar tőlünk? És nem látja be, hogy zavar bennünket? Scsukinné végighallgatta és hallgatott. – Persze, persze… – mondotta helyeslőn. – De legyen jó kegyelmes uram, legyen jó hozzám, mint egy apa gyermekéhez, vegyen védelmébe, hogy míg élek, imádkozhassam önért a jó Istenhez. Ha az orvosi bizonyítvány nem elég, akkor rendőrségi igazolványt is mutathatok! Kisztunov előtt elhomályosult a világ. Tüdejének egész levegőkészletét kilehelte és erőtlenül rogyott egy karosszékbe. – Mennyit akar? – kérdezte gyönge hangon. Egy védtelen asszony – Wikiforrás. – Huszonnégy rubelt és harminchat kopejkát. Kisztunov elővette pénzestárcáját, kikeresett belőle egy huszonötrubelest és átnyújtotta Scsukinnénak.
Íme, itt van! Tessék megnézni! – Jó, jó, hiszen én elhiszem önnek – mondotta Kisztunov ingerülten, – de ismétlem, hogy semmi közünk a dologhoz. Hihetetlen! Ez igazán komikus! Hát a férje valóban nem tudja, hogy hová kell fordulnia? – Férjem egyáltalában semmit sem tud, kegyelmes uram. Mindig ugyanazt darálja: Ez nem a te dolgod! Hagyj békében! … Hát kinek a dolga, ha nem az enyém? Cardiopalmo – Wikiszótár. Hisz az én nyakamon ül! Az enyémen… Kisztunov újra Scsukinné felé fordult és magyarázni kezdte neki, hogy mi a különbség a hadügyminisztérium egészségügyi osztálya és egy magánbank között. Az asszony figyelmesen hallgatta végig, helyeslőleg bólintott és így szólt: – Igenis, igenis, igenis… Értem. Hát akkor legalább tizenöt rubelt kegyeskedjék nekem kifizettetni! Nem bánom, hogy ne egyszerre… – Ó – sóhajtotta Kisztunov, hátravetve fejét. – Nem lehet önnel boldogulni. De értse meg végül, hogy ha hozzánk ilyen kérvénnyel fordul, az éppen olyan komikus, mintha egy valópörrel valamely patikához vagy mértékhitelesítő hivatalhoz fordulna.
Emellett a szerkesztők kifejezetten szovjetellenesnek minősítették a teljes tartalmat, különösen, ami a kollektivizálás megjelenítését, a sztálini tisztogatások és a GULAG-rendszer ábrázolását illette. Paszternak ragaszkodott volna a regény megjelenéséhez, de az elutasítás után szinte biztos volt benne, hogy sosem láthatja majd viszont nyomtatásban, holott ez volt élete főműve. Tulajdonképpen a véletlen sietett a segítségére, bár a történtek utóhatásait figyelembe véve kétséges, hogy szerencsének vagy balszerencsének nevezzük az eseményeket. Történt ugyanis, hogy a megrögzötten kommunista beállítottságú olasz könyv és lapkiadó, Giangiacomo Feltrinelli elküldte a Szovjetunióba kollégáját, Sergio D'Angelo-t annak érdekében, hogy új, a nyugat számára érdekes orosz hangokat kutasson fel. Vajda Mihály: A ki(nem)végzett Szókratész | Magyar Narancs. Mindkét férfi tagja volt az Olasz Kommunista Pártnak, emiatt nagyobb mozgásteret kaphattak többek közt a Novy Mir folyóirathoz beérkező kéziratok áttekintésében is. Itt került D'Angelo kezébe a mindössze néhány héttel korábban Paszternaknak címzett elutasító levél.
Ebből pedig könnyen az lehet. Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető. Z világháború teljes film sur imdb imdb. Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
Az irodalmi Nobel-díj nem mentes a botrányoktól, noha azok leginkább a 2000-es évek utáni díjazottakat érintik, különös tekintettel Bob Dylan látszólag indokolatlan kitüntetésére, vagy épp Peter Handke a díj mentalitásával összeegyeztethetetlen korábbi nyilatkozataival. A korábbi évtizedekben a leghangosabb kritikákat Winston Churchill 1953-as díjazása miatt kapta a Svéd Akadémia, aztán viszont elérkezett 1958, amikor olyasmire került sor, amire soha korábban a díj akkor már közel hatvanéves története során: a kitüntetendő személy visszautasította az elismerést, igaz, szó nem volt róla, hogy azt saját akaratából tegye. 1946. március 23-án lépett hatályba a hóhértörvény. Borisz Paszternak mindössze egyetlen regényt írt élete során, abban ugyanakkor ott volt minden élettapasztalata, és a Szovjetunió közel negyvenéves történelme is. A korábban költőként nevet szerzett Paszternak már műve publikálása előtt tisztában volt azzal, hogy sorai komoly visszhangot váltanak majd ki, hiába a Sztálin halála után Hruscsov első titkár regnálása idején tapasztalt látszólagos enyhülés, arra azonban vélhetően ő sem számított, mit indít majd el a regény, és mennyiben olajozza meg az utat később olyanok előtt, mint például Alexandr Szolzsenyicin.
Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján érhető el. Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)