A képzelet labirintusában ugyanaz a szituáció bontakozik ki, csak mindig más köntösben: az újratalálkozásunk. Forrás: Shutterstock Az álomnak vége. Zaklatottan kelek, hevesen dobogó szívvel és hirtelen nem értem, hol vagyok, mi történt velem. Annyira megtéveszt, hogy elveszítem az érzékelést a valóság és a tudatalatti között. Néha ijesztő. Mindig bennem elsa triolet. Ilyenkor néhány napig még csak nem is tudok úgy nézni a páromra, ahogy azt ő megérdemli. Szégyen van bennem, amiért veled álmodom. Mégsem tudok erre befolyással lenni. Miután eltelnek a napok, elkönyvelem magamban, hogy: oké, ezek csak álmok a fel nem dolgozott traumák oltárán. Azonban, az én tanítóm teljesen mást mond és szerinte ez jóval többről szól. Sétáltunk egy csodás, erdős tájékon, ahol a levegő és a természet közelsége képes az ember lelkét megnyugtatni. A tanítóm – így fogom hívni a továbbiakban is – által egy érdekes felismerést tettem magammal kapcsolatban. A sétánk vége felé közeledtünk, amikor már átbeszéltük aktuális párkapcsolati kihívásaimat és megemlítettem neki a készülő könyvem történetét.
Mikor kinyitottam a szememet, korom sötétség volt körülöttem. A fejem lüktetett, nem tudtam megmozdulni a testembe nyilaló fájdalomtól. Minden egyes pillanattal rosszabb lett. A számban fémes ízt éreztem, amitől felfordult a gyomrom. Ekkor jutott eszembe. Daniel -Daniel- szólítgattam a fiút olyan hangosan, ahogy csak tudtam, azonban ez maximum csak suttogásnak felelt meg. Mikor végre hozzászokott a szemem a sötétséghez, ki tudtam venni a formákat és fel tudtam fogni, hogy mi történt. A látvány elborzasztott. Mindenhol törött alkatrészek hevertek és vér folyt. Az egyik nagy tócsát a szememmel követtem, ami a mi kocsinkig nyúlott. Mindig a szívemben élsz! – Emlékezés öreg barátnőmre - WMN. -Úristen- kiáltottam fel, meglátva Daniel testét, ami félig a kocsiban, félig pedig az úton hevert -Daniel- szólongattam hisztérikusan. A fiú nem válaszolt-Daniel. Kérlek- üvöltöztem úgy, hogy majdnem meghaltam a fájdalomtól -Ne... nem halhatsz meg- indultak útnak a könnyeim. Minden erőmet összeszedve elkezdtem magam a fiú teste felé húzni. Borzalmasan fájt. Égett, szúrt, bizsergett és minden létező dolgot csinált.
Egy másik könyve, amit korábban kezdett el, megjelent még életében. Médi néni keze Amikor Médi néni már nem tudta ellátni magát, a család az Amerikai úti zsidó szeretetotthonban helyezte el őt. Oda is sokszor mentem hozzá, de az a lét már nem volt olyan vidám, mint a műteremben. Etettem, itattam, mosdattam, igyekeztem neki fizikailag is segíteni, mert előfordult, hogy este hatkor mentem hozzá, és az ebédje még érintetlenül állt a szekrényén. Ő már nem volt képes arra, hogy egyedül egyen… Már csak a hangomról ismert meg, arról sem mindig. Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben- Juhász Gyula és Sárvári Anna szerelme. Ekkor szoktunk rá arra, hogy fogtam a kezét, hosszan simogattam a gyönyörű, pergamenszerűen vékony és ráncos bőrt, és hallgattunk. Néha azt dörmögte jellegzetes hangján, hogy "olyan csúnya a kezem, ne simogasd! ", aztán persze hagyta, és néha visszasimogatott. Az a helyzet, hogy azóta sem láttam olyan gyönyörű kezet, mint amilyen az övé volt. Készültem épp a születésnapjára, amikor felhívott az egyik családtag, hogy már nem lesz kit meglátogatnom, mert a kilencvennyolcadik születésnapja előtt néhány órával megállt a szíve.
Még ha csak fél órára is. Ha szerencsésnek érzik magukat általam, jól érzik magukat, vagy mosolyt csalok egy szomorú arcra számomra ez megfizethetetlen. 2014-ben amikor meghalt az anyukám, teljesen elveszettnek éreztem magam. Óriási űrt hagyott maga után. Ő tartott életben engem. Amellett, hogy iszonyú fájdalmat éltem át, tudom, hogy már semmi sem lesz olyan, mint azelőtt. A szüleim mindketten ott voltak a ballagásomon, vagy amikor megkaptam a jogosítványom. Mindig bennem elsa gary. Amikor belém hasított a felismerés, hogy nincs többé anyukám vagy apukám, olyan érzések kavarogtak bennem, melyeket korábban sosem tapasztaltam. Mára már az érzéseim csillapodtak, mert beletörődtem abba hogy nincsenek már többé velem. De ez nem jelenti azt, hogy elfelejtettem őket. A fájdalmaim hullámokban tőrnek rám. Az érzéseim egyszer alábbhagynak, de sokszor felerősödnek, időnként pedig teljesen váratlanul törnek rám. Olyankor nem folyton magamba a sírást olykor zokogok. Nem szoktam megnyílni az érzéseimről mert magamban tartogatom igaz jóval nehezebb a dolgom ezzel, de én így gyászolom az anyukámat és apukámat napról napra.
A férfiak női ruhában koncepció elcsépelt, olcsó poén, 10 éve nem vicces. 6. Akciójelenetekben még mindig van hová fejlődnie a magyar filmgyártásnak Jó, oké, ez nem egy akciófilm, mégis van benne pár látványosnak szánt jelenet, ahol ezerrel lövöldöznek. Vagyis próbálnak. De ha még egy agyatlan lövöldözést sem tudunk jól megkomponálni (érdekes módon 14 éve az Argóban sikerült), akkor inkább ne erőltessük. Sajnos ezek a jelenetek gagyik lettek, a színészek sem tudják mit és hogyan kéne csinálniuk. Kár a vaktöltényért. 7. Nehézkes a lezárás Úgy érzem, hogy Herendi Gábor nem igazán tudta hogyan érjen véget a film, ezért az utolsó-utolsóelőtti jelenet és a megoldás kicsit nyögvenyelős lett és a csattanó is sejthető volt, de azért megállja a helyét. Ami viszont zseniális, az a Valami Amerika-filmek védjegyévé vált filmvégi jelenetbejátszós reklámok. Bárcsak a tévében is így menne. 8. A ballib médiától ismét jött a szokásos lehúzás Na vajon miért? Mert Filmalap és mert "nemzeti". Csak a szokásos, rosszindulatú sivalkodás.
Valami Amerika 3. (2018) - Kritikus Tömeg főoldal képek (14) díjak cikkek (7) vélemények (15) idézetek érdekességek (2) kulcsszavak (10) Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése 2021-04-05 20:49:52 hhgygy (1) #15 Nem elég, hogy szar, most láttam benne Gődény György pofáját, csekkoltam a stáblistát az IMDB-n és tényleg. Nagyon vegyes a kép a filmmel kapcsolatban. Inkább az előző részek iránti tiszteletből adtam 3-ast. 2019-02-12 02:13:16 gerbence (2) #13 Egész sokáig azzal a mantrával tartottam magamban a lelket, hogy még mindig jobb, mint egy Irigy Hónaljmirigy "show", de aztán a végefőcím alatti "vicces" reklámoknál ez is megdőlt. Kínosan gagyi már a forgatókönyv is, de legalább arcpirítóan igénytelenül kivitilezeték is. Mekkora büszkeség lesz ezt visszanézni a szereplőknek, amikor a lóvé már a múlté... Vannak olyan színészek, akik egy ilyen filmben is jòl szerepelnek. Ilyen Nagy Ervin vagy Stohl. Viszont vannak olyan szereplôk akiknek ez a szerep màr marhàra nem àllt jòl.
És persze hogy meggondolatlanul cselekednek, mikor Alex (Szervét Tibor), a nemzetközi szélhámos harmadszor is megjelenik az életükben. Meggondolatlanságuk pedig nem csupán két egymással rivalizáló maffiózó (Csuja Imre és László Zsolt) célpontjává teszi őket, de még le is csukatják magukat. A Valami Amerika 3. február 15-től látható a hazai mozik műsorán. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunk ban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítő nkre kattintva böngészhetitek. Pozitívum Túl sűrű ahhoz, hogy itt-ott ne rezegtesse meg a nevetőizmokat Nagy Ervin és Stohl András Negatívum Szürreálisan idióta fordulatok Jó néhány arcpirítóan rossz poén Végszó A Valami Amerika 3. elképesztő iramot diktálva hólapáttal pakolja egymásra a sztárokat, a vicces(? ) helyzeteket, a hol debil, hol kínos, hol már-már bámulatosan szürreális poénokat. És ugyan a végeredmény meghökkentően tömény, már ami az alkotói és emberi hülyeség ábrázolását illeti, de még annál is meghökkentőbb, hogy a maga felfokozott és explicit módján a Valami Amerika 3. működik.
Sokak szerint Nagy Ervin menti a dolgot (és maga a színész ugyan tényleg kiváló), de szerepét konkrétan nehéz szekunder szégyen nélkül nézni. Stohl Buci önironikus szerepe az, ami tényleg megmosolyogtató, de az nem a film érdeme, hanem az aktualitásáé. (Ha valaki nem ismeri, őt sem fogja értékelni. ) És még egy megjegyzés: Szerintem, a színészek (de főleg a nők) kiöregedtek a szerepből, amit játszanak. Másképp fogalmazva a karaktereik azok, amik nem változtak... pedig közben eltelt 16 év, amiről ez a film nem hajlandó tudomást venni. Szórakoztató egyszernézős vígjáték. A főszereplők gyengén muzsikálnak, a párbeszédek unalmasak. Nagy Ervin játéka hozza fel közepesre. 2018-02-20 06:13:39 dittike (5) #3 László Zsolt alakítása szerintem sokat dob a filmen mármint a színvonalán 2018-02-18 20:17:35 bruce (4) #2 Egész tűrhető kis magyar filmecske, pedig nem sok minden maradt meg az előző részek szellemiségéből maximum a szereplők. Az "akció" jelenetek viszont irtó gázak és azért a forgatókönyvekben is hatalmas lyukak tátonganak de egyszer mindenféleképp nézős.
Természetesen ez is egy, a filmen kívülálló dolog, de mégis zavaró tényező, hogy nem tették rendbe ezt a részét. Visszakanyarodva a lényeghez, nálam nagyon feküdt a harmadik rész poénkészlete, főleg azért, mert ténylegesen naprakész humort tálaltak némi társadalomkritikával vegyítve. A 7/10 -ke megvan, teljesen jó így harmadik próbálkozásra.