"Az ember attól színész, hogy keresi azokat a lehetőségeket, amikor kijátszhatja magából a lelkét. " Pap Vera Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1956. január 27-én látta meg a napvilágot Budapesten Pap János és Richter Mária gyermekeként. Gyermekkorát Kőbányán töltötte. Eredetileg bohóc szeretett volna lenni. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1979-ben (1975-től), és azóta volt a fővárosi Vígszínház társulatának tagja. 1978-ban robbant be a köztudatba, amikor leforgatták az Angi Verát, amelynek címszerepében nemzetközi sikert is aratott; a chicagói filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját. Több filmben is emlékezetes alakítást nyújtott. Láthatjuk a Csapd le csacsi!, Az éjszakám a nappalod, Roncsfilm és más alkotásokban 2002. Az ember tragédiája | Nemzeti Színház. március 15-én az ő főszereplésével nyílt meg az új Nemzeti Színház. "Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni és játszani kell, nincs mese! Olyankor kint kell hagynom az öltözőben az összes nyomoromat, az összes fájdalmamat, és tennem kell a dolgom a színpadon.
Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz? Szegezdi Róbert | Szegedi Nemzeti Színház. című könyv szerzőjével az evési szokások és a kötődési minták kapcsolatát tárják fel. Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Boldog Brenner János vértanú, áldozópap brutális meggyilkolásáról Legyetek szeretettel címmel készül tévésorozat, főszerepben Jámbor Nándorral. Szilágyi Andor rendezi a Brenner János életét feldolgozó hét részes tévésorozatot. A forgatás jelentős részét az eredeti helyszíneken, Szentgotthárdon és környékén tervezik. Brenner film Jámbor Nándor / Pap Eszter Jó néhány szombathelyi és zalaegerszegi színész is közreműködik a produkcióban, Brenner Jánost, társulatunk tagja, Jámbor Nándor alakítja: -Sokat jelent számomra ez a szerep és fontosnak tartom, hogy a jelenlegi helyzetben meghalljuk ennek az élettörténetnek az üzenetét, hogy merjünk bátrak lenni, ne veszítsük el életkedvünket és "legyünk szeretettel". -nyilatkozta a film sajtótájékoztatóján a Weöres Sándor Színház színésze. Az angol nyelven is megjelenő film forgatása február közepén indul és várhatóan május elején ér majd véget, a tévéfilmsorozatot még idén bemutatják.
- Hogy hová nem jutottam el?!... "Humorországba". Persze a humor körül manapság van egy kis gond. Mindent humornak fognak fel az emberek, amin nevetünk. És ez a kultúránkban is elharapózott, hogy ha már röhögünk valamin, akkor az humoros. Pedig nem az! A humorban benne van az elfogadás és a megértés attitűdje is. A humor állapot, életfilozófia, és én olyan helyre mennék szívesen, ahol jó humorú emberek élnek. Én ugyan szeretek bolondozni, de nagyon szívesen hallgatok másokat, hogy ha érdemes, ha úgy alakul a beszélgetés, hogy az ember nem alszik el közben, mert tanul, örül és nevet. - Van olyan könyv, film, amit soha nem unsz meg? - Igen, Bohumil Hrabal a kedvencem. Az őszintesége tetszik, a stílusa, és az, hogy folyamatosan ráismerek a történeteiben a gyerekkoromra. Sokan mondják Magyarországon, hogy Hrabal tulajdonképpen magyar író, mert egyfolytában rólunk szólnak a szövegei. Ez a közép-európai hangulat. És amit ő csinál, az a legszebb humor, mert nála az utolsókból elsők lesznek, az elsőkből pedig utolsók.
Budapest első művésztelepe, amely Bárczy István főpolgármester hivatali ideje alatt épült 1909–11 között. Kiemelkedő művészek sora élt és alkotott itt kezdettől fogva, köztük Csorba Géza, Kallós Ede, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Makrisz Agamemnon, Medgyessy Ferenc, Pásztor János, Somogyi József szobrászok, Czigány Dezső, Kádár Béla, Kurucz D. István festők. Csap Erzsébet: Százados úti művésztelep (Magyar Nemzeti Galéria-Budapesti Történeti Múzeum, 1965) - antikvarium.hu. Az utóbbi években a művésztelepen dolgozik többek között Bikácsi Daniela, Dienes Gábor festőművész, Balás Eszter, Katona Zsuzsa, Péter Ágnes, Szabó Tamás, Várnagy Ildikó szobrászművész. Itt működik a Kék Daru G. és Művészeti Műhely, melyet Jankovich Júlia művészettörténész és Mihály Gábor hozott létre 1999-ben kortárs kiállítások rendezésére. Irod. : Százados úti művésztelep (kat., MNG, 1965). A cikk lejjebb folytatódik.
Sárközi Erzsébet rendezésében kiállítás nyílik január 19-én a FUGA-ban, a Százados úti Művésztelep másképp címen. Felicides Ildikó és Szabó Judit képei, dokumentumai a művésztelep archívumát gazdagítják. A Százados úti Művésztelep másképp Felicides Ildikó és Szabó Judit Kiállítás 2016. január 19. A Százados úti Művésztelep másképp | Fuga. 18:00 A kiállítást rendezte: Sárközi Erzsébet Megnyitja: Nagy T. Katalin (művészettörténész), Kincses Károly (fotómuzeológus) Sokszor és sokan fotózták a Százados úti művésztelep házait, műtermeit, épületeit. Mára pusztulóban, eltűnőben mindaz, ami alkotó szellemiségének megfelelően leginkább megmaradásra érdemes. Nincs pénz… …átmenteni, amit még lehet a mára már a negyedik művészgenerációt is kiszolgáló művésztelep miliőjéből; archívumok fotódokumentációit felkutatni, a művésztelep jelenét, múltját fotó-, hang- és videófelvételek segítségével rögzíteni, be- és megmutatni; a telep művészlakásainak, műtermeinek személyes felkeresése, fotóriport készítése. Támogatókra is leltünk a telep kiemelkedő értékmentő művészei személyében: Gádor Magda, Várnagy Ildikó és Szabó Gábor szobrászművészek – utóbbi a Százados úti Művésztelep Egyesület elnöke is egyben – vállalták kalauzolásunkat a telepen.
Temető, vasút és laktanyák választották el a voltaképpeni várostól. Kertészetek övezték, és szomszédságában épült fel a Fővárosi Kenyérgyár. Feljegyzések szerint ideiglenesnek építették a telepet; végleges helyéül Zugliget volt kijelölve, de az első világháború elsöpörte a terveket. A telep 1923-ban kapott villanyvilágítást. 1949 óta a Józsefváros része, korábban Kőbányához tartozott. A Százados úti Művésztelep másképp. Alkotók a múltban (válogatás) [ szerkesztés] Alkotók napjainkban [ szerkesztés] További alkotók [ szerkesztés] Akik időszakosan a művésztelepen éltek és alkottak: Balla Margit festő, grafikus Bencsik András író, újságíró Bencsik Gábor író, újságíró Bereményi Géza író, dramaturg, filmrendező Szabados Árpád festő, grafikus Szlávics Alexa képzőművész Források [ szerkesztés] Százados úti művésztelep: Budapesti Magyar Nemzeti Galéria – Budapesti Történeti Múzeum, 1965 / [rend., a katalógust összeáll. Csap Erzsébet, Elischer Brigitta]. Budapest: Révai Ny., 1965. 69 o. 24 t. A Százados Úti Művésztelep / [közread.
Figyelmessy Fülöp élete tele van hihetetlen és szórakoztató történetekkel. Kecskeméthy Aurél, a bécsi cenzorból lett szatirikus 1824-ben született. A pesti Pilvax-ifjúság köréből indult, a Bach-korszak alatt rendőrtanácsos lett belőle, később pedig megteremtette a magyar szatírát. A kiegyezés utáni baloldal szemében a "züllött sajtóerkölcsöket" s a reakciós hazafiatlanságot testesítette meg. De mit árul el naplója Kecskeméthy Aurélról? Az ügynökakták nyilvánosak, ezt kategorikusan ki lehet jelenteni Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára minden magyar állampolgárnak ingyenesen elérhetővé teszi a róla, családjáról és a közszereplőkről készült, 1990 előtti titkosszolgálati dokumentumokat. Cseh Gergő Bendegúz főigazgatóval a dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos tévhitekről beszélgettünk.
A telep általános tervét Wossala Sándor készítette el. A házakat több vállalkozó építette, és nem végeztek egyforma minőségű munkát. Az épületek egy részén nem sikerült megfelelő módon kialakítani a tetőszerkezeteket, mert 1912 májusában a lakók arról panaszkodtak, hogy hat háznál a cserepek a legkisebb széltől is leestek, egy-egy nagyobb szélvihar egész tetőket söpört le. A hibát természetesen orvosolták, így a művészek – akiknek kétharmada szobrász, egyharmada festő volt – a Pesti Napló 1912. július 3-i száma szerint jó szívvel köszönhették meg a telep létesítését: "Azok a művészek, akik a főváros által létesített Százados-uti müvész- telepen laknak, ma küldöttségileg tisztelegtek Bárczy István polgármesternél, hogy neki hálájukat fejezzék ki a müvésztelep létesítéséért. A küldöttség vezetője Kallós Ede szobrászművész volt, aki üdvözlő beszéde után átadta a polgármesternek a művészek emléktárgyát, egy márványlapon elhelyezett ezüst plakettet, amelyen a polgármester reliefarcképe, két oldalt pedig a müvészházak képe látható.