Azt pedig magyarázni sem kell, mennyire különleges helyzetet teremtett a járvány. A 2020-as és a 2021-es GDP-változásról szóló, leginkább pesszimista és a legoptimistább előrejelzések között nagyjából 10 százalékpontos eltérés van, azt pedig lehetetlen előrejelezni, hogy lesz-e második hulláma a járványnak, és ha igen, akkor az milyen gazdasági hatással jár. Vagyis most a szokásosnál is óvatosabban érdemes bánni a júliusban megszavazott számokkal. Sőt, az is nehezíti a tisztán látást, hogy egymásnak ellentmondó számok kerültek be a költségvetés tervezetébe és a mellékleteibe. © MTI / Koszticsák Szilárd Az nem kérdés, hogy 2021 egyik legfontosabb feladata az idei válság után következő talpra állás lesz. Várható infláció 2011 edition. A kormány ahol csak tud, büszkélkedik is azzal, hogy milyen hatalmas összeget fordítanak a helyzet kezelésére. De kicsit mélyebben a számok mögé nézve kiderül: nem annyira nagy a válságkezelő keret, mint amilyennek első ránézésre tűnik. A Járvány Elleni Védekezési Alap körülbelül 3000 milliárd forintos lesz, a Gazdaságvédelmi Alap pedig 1345-ről 2555 milliárd forintra nő.
A gázárak elszállása beláthatatlan következményekkel járhat" – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. "Az idei év egészét nézve a korábban vártnál magasabb, 4, 9 százalékos átlagos inflációval számolunk, mivel novemberben ismét tovább nőhet az infláció, elérve akár a 6, 3-6, 5 százalékot is. Nagy kérdés, hogy az egyre erősödő inflációra miként reagál majd a jegybank a novemberi ülésén. A beérkező inflációs adatok ugyanis egyértelműen meghaladják az MNB szeptemberben közzétett várakozását. Mindez végül magával hozhatja a változást a kamatemelési ciklus ütemében is, már akár novemberben. Index - Gazdaság - MNB: 5-7 százalék között zsugorodhat a GDP. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a jegybanknak nem a jelenlegi inflációs folyamatokra kell reagálnia, hanem az elkövetkező egy-két évre" – összegezte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese elmondta: az októberi inflációs várakozásukat tekintve a külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás egyre erősebb.
Húsz százalék felett drágult a napraforgó étolaj (+29%), a konyhaasztal (+28%), a tejes margarin (+25%), az akácméz (+23%), a kései burgonya (+23%), a finomliszt (+21%) és a női szandál (+21%). Mint a felsorolásból látható, az üzemanyagok után legjobban dráguló hét termék közül öt élelmiszer. Volt még ezen kívül 38 vizsgált áru, illetve szolgáltatás, amely 10 és 20 százalék között drágult, és 99 olyan, amely 10 százalék alatti drágulást mutatott. Táblázatunkban az a húsz termék látható, amelyeknek 15 százalék felett emelkedett az ára. A KSH listájából három terméket hagytunk ki (mert nem voltak összehasonlíthatóak a tavaly novemberi és az idén novemberi árak), így összesen 173 áru, illetve szolgáltatás szerepelt fogyasztóiár-listánkon, és közülük 146-nak emelkedett az ára. Vagyis a KSH által vizsgált termékek és szolgáltatások több mint nyolcvan százaléka drágult az elmúlt egy évben. Várható infláció 2012 relatif. A Magyar Nemzeti Bank idei inflációs prognózisát 5, 1 százalékra emelte december 15-én. Megnéztük, az MNB-s előrejelzéshez képest hogyan állunk eddig.
Az orosz-ukrán háború ugyanakkor több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat. A hitelezés lassulni fog Az MNB várakozásai szerint a magyar bankrendszer oroszországi és ukrajnai kitettségei kezelhető mértékűek, így az orosz-ukrán háború egyelőre nehezen előrejelezhető gazdasági hatásait követően is arra számít az MNB, hogy a hitelezési kapacitások bőségesek maradnak, és támogatni tudják a hitelezést. Az orosz-ukrán háború reálgazdasági hatásai miatt összességében lassulhat a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme az év második felében, azonban 2024-re visszatérhet a 8 százalék körüli szintre. Márciusban újabb rekordra gyorsult az euróövezeti infláció. Az orosz-ukrán háború reálgazdasági kockázatai miatt a háztartási hiteldinamika növekedése az év második felére 7 százalék körüli szintre lassulhat, azonban a 2023-as év második felétől a növekedés újra két számjegyű ütemet érhet el. Az emelkedő globális hozamok, kamatvárakozások és felárak hatására emelkedtek a régiós állampapírhozamok. A bankközi hozamgörbe szintén felfelé tolódott.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. dec 2. 13:25 Borkai Zsolt /Fotó: MTI/Krizsán Csaba A Győri Ítélőtábla döntésében arra kötelezi a város önkormányzatát, hogy e-mailben adja ki az ősszel szexvideós botránya után lemondó, Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát egy adatigénylőnek- írja a az Átlátszó cikkére hivatkozva. Egy váci aktivista Ferjancsics László, aki azóta már önkormányzati képviselő, nyújtott be a keresetet azért, hogy Borkai vagyonnyilatkozatát e-mailben megszerezhesse. A peres eljárás legfőbb kérdése az volt, hogy ki kell-e adni az igénylőnek a dokumentumot e-mailben, vagy sem. ( A legfrissebb hírek itt) A volt győri polgármester védője azt szerette volna a bírósággal elfogadtatni, hogy rájuk nem vonatkozik az információszabadságról szóló törvény, ami szerint az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának benyújtásáról szóló szabályokat. Ezeket az érveket utasította vissza a bíróság, így jogerősen kimondták, hogy ha valaki e-mailben kéri az adatigénylést akkor azt bizony e-mailben kell kiküldeni - írta meg az Átlátszó.
Ferjancsics László úgy gondolja, csak áthúzódó számlák és az áram díjának csökkenése miatt lettek kisebbek a költségek. Néhány évvel ezelőtt, 2013-ban a váci önkormányzat 421, 9 millió forint uniós támogatást kapott a közvilágítás korszerűsítéséhez. A kivitelezésre nyílt közbeszerzést írtak ki, és miután más nem adott be pályázatot, az Elios lett a nyertes 421, 1 milliós ajánlattal, nem sokkal később pedig a szerződést is aláírták a várossal. A szerződéskötés idején az Eliosban tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István. Az Átlátszó szerint a városvezetés még jóval az uniós pályázat kiírása előtt készíttetett egy műszaki tanulmánytervet a közvilágítás korszerűsítéséről. A dokumentumot a Sistrade tulajdonosa, Hamar Endre írta alá, aki 2013 novemberétől 2014 áprilisáig Tiborcz István tulajdonostársa volt az Eliosban. A dokumentumban azzal számoltak, hogy a korszerűsítés után az energiafogyasztásból 37 százalék, az energiadíjakból és karbantartási költségekből pedig összesen 41 százalék megtakarítása lesz az önkormányzatnak.
A közvilágítás üzemeltetését ellátó Váci Városfejlesztő Zrt. -től kapott tájékoztatás szerint sem az energiafogyasztás, sem a karbantartási költség nem csökkent az Elios-lámpák felszerelése utáni két évben. A kapott adatokból ugyan a város közvilágítási díjkiadásának csökkenése is kiolvasható az Elios-lámpák 2015-ös felszerelése után, de Ferjancsics László erről az Átlátszónak azt mondta, hogy Ez nem releváns adat, mert lehettek áthúzódó számlák, illetve az áram díját és más költségeket is csökkentették a szolgáltatók, így ezek nem a projekt eredményei. Ha már csak homályosan emlékezne az Elios-ügyre - amely az rendőrség szerint nem is ügy - összefoglaló cikkünkkel felfrissítheti a memóriáját.
Legmagasabb szinten, a Kúrián is nyert Ferjancsics László, az Együtt váci önkormányzati képviselője a Magyar Nemzeti Kereskedőház ellen, így utóbbinak 15 napon belül ki kell adnia a 2012-2013 között kötött, 400 ezer és ötmillió forint közti szereződések adatait. A per közel három évig tartott, az ellenzéki párt szerint az ítélet iránymutató lehet a többi önkormányzati és állami szervhez benyújtott adatigénylések elbírálásában is. Ferjancsics a Vácért Lokálpatrióta Egyesület elnökeként indította a pert, miután 2013-as adatkérését nem teljesítette a többségében állami tulajdonú cég. Az eljárás még a Quaestor-botrány előtt indult. A Külügyminisztériumhoz tartozó állami szerv több milliárd forintot tartott a Quaestornál, illetve kiderült, hogy a cégcsoport vezetője, Tarsoly Csaba közeli kapcsolatban állt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. A kereskedőház a Quaestor csődjének napján 3, 8 milliárd forintot kapott vissza. Az Együtt közleménye felidézi, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője szerette volna megtudni, mi valósult meg ebből, ezért kikérte a pontos adatokat. Kiderült, hogy sem a karbantartás, sem az energiafogyasztás költsége nem csökkent az Elios lámpáinak felszerelése utáni két évben. Bár a Váci Városfejlesztő Kft. adataiból a város közvilágítási díjkiadásának csökkenése is kiolvasható lenne az Elios-lámpák 2015-ös felszerelése után, Ferjancsics László erről az Átlátszónak azt mondta: ez nem releváns adat, mivel lehettek áthúzódó számlák, illetve az áram díját és más költségeket is csökkentettek a szolgáltatók, így ezek szerinte nem a projekt eredményei.
Fotó: Koncz György / Népszabadság Négy alapítványtól rendszeres, havi díjra jogosult a Dokumat Kft., összesen bő 2, 1 millió forintra havonta. A fennmaradó két alapítványtól adatkérőként Ferjancsics László, az Együtt és a váci lokálpatrióták önkormányzati képviselője szerezte meg az információt. Az egyiktől (PADS) egyszeri összeget kaphatott a cég (közel 650 ezer forint, még 2014-ben), egy másik alapítványtól pedig két és fél hónapra vonatkozó munkáért cserébe összesen közel 1, 4 millió forintra számíthatott 2015-ben. Pikáns, hogy az a PADI alapítvány bízta meg a két és fél hónapos időszakra munkával a Dokumatot, amelynek a kuratóriumában benne van Vajda Zita. A Dokumat 2015-ben hozzávetőleg 27 millió forintot zsebelhetett be a jegybanki alapítványoktól. A teljes bevételének jelentős részét teszi ez ki: 2015-ben a Dokumat Kft. 62 millió forintos éves forgalmat mutathat fel, ebből 9, 3 millió forint adózott eredményként meg is maradt. A korábbi évekhez képest ez jelentős előrelépés: a megelőző időszakban (a cégadatbázisban 2011-ig néztük vissza a számokat) 3, 4 millió forintos veszteség és kis híján 6 milliós nyereség között ingadozott az eredmény.
A Győri Ítélőtábla arra kötelezte a város önkormányzatát, hogy e-mailben elküldje egy adatigénylőnek a nemrégiben lemondott Borkai Zsolt volt polgármester 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatát - olvasható a portálon. Győr még az átlagnál is jobban titkolta a polgármesteri vagyonnyilatkozatot. Egy váci aktivista Ferjancsics László - aki egyébként azóta önkormányzati képviselő és alpolgármester - perre is ment, hogy Borkai nyilatkozatát megszerezze. A per fő kérdése az volt, hogy a dokumentumot ki kell-e adni e-mailben a kérelmezőnek, vagy sem. Borkai jogi képviselője azt kívánta elfogadtatni a bíróságokkal, hogy nem vonatkozik rájuk az információszabadságról szóló törvény. Érvelése szerint az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának benyújtásáról szóló szabályokat. A helyhatóságnak működési szabályzatot kell alkotnia, amelyben meghatározzák, mely bizottság tárolja a leadott vagyonnyilatkozatokat. A Győri Ítélőtábla azonban az érveket nem fogadta el és immár jogerősen kimondta, hogy ha valaki e-mailben kéri az önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatát, akkor azt e-mailben kell kiadni.