Méliusz Juhász Péter (Horhi Juhász Péter vagy Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter) (Horhi [Somogy megye, a törökök elpusztították], 1532. – Debrecen, 1572. december 25. ) református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
A Krisztus közbenjárásáról való prédikációk - Melius Juhász Péter - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Mikoron a Sátán az ő csalárdságának tévelgésével mind ez világot elhitette volna és a rettenetes bálvány imádásban pórázon viselné, könyörüle rajtunk a felséges Atya mindenható Isten és az ő szent Fia által kijelentett akaratját a szent Evangéliomnak világosságát feltámasztá, mely világosság a hamar eljövő ítélet napjának elöljáró jele. A mi nyomorult nemzetünket is részessé tevé azon világosságban Kiadás éve: 1991 Kiadás helye: Debrecen Nyomda: Alföldi Nyomda Rt Kötés típusa: tűzött papír Terjedelem: 47 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13. Melius Juhász Péter | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. 00cm, Magasság: 18. 00cm Kategória: Méliusz Juhász Péter (Horhi Juhász Péter vagy Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter) (Horhi [Somogy megye, a törökök elpusztították], 1532. – Debrecen, 1572. december 25. ) református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
Szerző: Pocsai István | Közzétéve: 2022. 03. 28. 12:55 | Frissítve: 2022. 18:32 Debrecen - A berendezést a tócóskerti piac bejárata mellett állították fel. A mai átadón elhangzott, hogy az olvasók az innovatív megoldás eredményeként ezentúl éjjel-nappal vehetnek ki, illetve hozhatnak vissza könyveket. Délelőtt be is mutatták az új könyvkölcsönző automata működését. Használata egyszerű és nagy előnye, hogy a nap 24 órájában folyamatosan a könyvbarátok rendelkezésére áll. - Ez az eszköz kifejezetten arra van kitalálva, hogy érintésmentesen, bármikor igénybe lehessen venni. Kezdőlap - Méliusz Juhász Péter Könyvtár. Ehhez két dologra van szükség: vagy olvasójegyre, vagy egy olyan kódra, amit megkapnak interneten keresztül, amin keresztül kivehetik az automatából a kért dokumentumokat – magyarázta Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója. Ezzel együtt Debrecenben már három ilyen könyvkölcsönző automatát állított üzembe a Méliusz Juhász Péter Könyvtár. A magyar innováció eredményeként létrehozott berendezés ötletét részben a pandémia miatt átalakult könyvtári szolgáltatások és a változó olvasói szokások indokolták.
Az első itteni kiadvány éppen az ő prédikációs kötete volt. E műhely az évszázadok folyamán a magyar művelődés kiemelkedő központja volt: a magyar irodalom és tudományosság számos kiváló alkotása került ki innen, rengeteg tankönyvet és egyházi művet nyomtattak. Valószínű, hogy Méliusz Juhász Péter, mint a református egyház itteni feje, közreműködött a Református Kollégium könyvtárának létrejöttében is. Méliusz Juhász Péter rövid ideig élt, ám tevékenysége mindmáig tartó hatást gyakorolt Debrecen és tágabb környéke közgondolkodására, mentalitására, szellemiségére; az általa képviselt értékrendszernek jó néhány eleme jellemző része a város kulturális életének.
Az eszmei hányad mértéke legtöbbször a külön tulajdonban álló ingatlan alapterületéhez igazodik. Végül, az alapító okirat tartalmazhat arról is rendelkezést, hogy egy külön tulajdonban álló ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén megilleti-e a többi tulajdonostársat elővásárlási vagy előbérleti jog. Ha ilyen jogokat a többi tulajdonostárs javára kikötöttek, akkor az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötését megelőzően ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, különben a sérelmet szenvedett tulajdonostárs jogosult lehet a megkötött szerződést megtámadni, amely alapvetően fel tudja borítani a megtámadott szerződés alapján kialakult helyzetet. A fentiekből is látható, hogy nemcsak az ingatlan tulajdoni lapja, hanem a társasház alapító okirata is tartalmazhat lényeges rendelkezéseket a külön tulajdonban álló ingatlannal kapcsolatban, így azt is feltétlenül szükséges beszerezni egy ingatlan adásvételi vagy bérleti szerződés megkötését megelőzően. Cikk írója: Ingatlanjog Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás Dr. Bagócsi Károly a BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás ügyvédje.
Figyelemmel azonban arra, hogy a társasház alapiratai közül (alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, és utóbbi részeként a Házirend) kizárólag az alapító okirat a szerződés, ezért az alapító okiratba felvett rendelkezések is kötelmi, szerződéses jelleget nyernek, ebből következően a törvényi kivételektől eltekintve csak valamennyi tulajdonostárs egybehangzó nyilatkozatával módosíthatók, a közgyűlés határozatával nem. Ennek oka, hogy a tulajdonostársak kétféle minőségben vesznek részt a társasházi döntéshozatalban. Egyfelől a részleges jogképességgel rendelkező nagyobb egység, a társasházközösség tagjaként a közgyűlésen leadott szavazattal, amelynek eredménye a valamennyi tulajdonosra kötelező közgyűlési határozat, másfelől a tulajdonostársak "saját jogon", az őket természetes – vagy jogi – személyként megillető jogképesség keretei között is döntéshozók: szerződhetnek egymással és a társasházzal is, amely megállapodások csak az érintett feleket kötik. A legfontosabb szerződés a társasház alapszerződése, a valamennyi tulajdonos egybehangzó akaratnyilatkozatát rögzítő alapító okirat.
§-ában foglaltak mellett egyéb megállapítást is tartalmazzon. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint a törvény ugyan a Házirendre tartozóként szabályozza a közös terültek használatát, nincs azonban jogszabályi akadálya annak, hogy a tulajdonostársak szerződésben, adott esetben az alapító okiratban rögzítsenek ilyen tartalmú megállapodást. A 9. §-ból csupán az következik, hogy az abban foglalt dologi jellegű rendelkezéseket az alapító okiratnak feltétlenül tartalmaznia kell, nem tilalmazza azonban egyéb, kötelmi jellegű megállapodások felvételét. A közös területek használatának tulajdoni hányadtól eltérő szabályozása nem tilos, a szerződési szabadság körébe tartozó kérdés. A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet. Utalt arra, hogy a törvény szabályai alapvetően eltérést nem engedő, imperatív rendelkezések. Mivel a 9. §-ához a törvény nem kapcsolja az eltérés lehetőségét, az ott felsoroltakon kívül egyéb tartalom nem foglalható alapító okiratba.
A törvény azt is felsorolja, miket kell tartalmaznia egy alapító okiratnak. A legfontosabb és kihagyhatatlan eleme, a felsorolása azon lakásoknak és egyéb helyiségeknek, amik az egyes lakók tulajdonában vannak. További lényeges eleme az okiratnak, a közös tulajdonú helyiségek és azoknak a tulajdoni hányadok szerinti megosztása, vagyis, hogy kit mekkora rész illet meg a nagy közösből. Ezeken felül olyan adatok, amik az ingatlan-nyilvántartás miatt elengedhetetlenek, úgymint helyrajziszámok vagy az ingatlan terhei (lzálogjog, haszonélvezet) Végül pedig fontos, hogy legyen egy elnevezése a társasháznak, valamint címe. Az okiratot mindezek miatt is, érdemes ügyvéddel, közjegyzővel, vagy jogtanácsossal elkészíttetni, hiszen ellen is kell jegyeztetni. A földhivatal ugyanis csak ellenjegyzett okirat alapján jegyez be bármit is a nyilvántartásába. Felmerülhet olyan eset is, hogy módosítani kell az alapító okiratot. Ezt csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával együtt lehet megtenni. Az alapító okirat aláírása után alakuló ülést kell tartani, mégpedig két hónapon belül, mert meg kell állapodni a közös képviselő személyéről, valamint egyéb járulékos kérdésekről is, úgymint társasházi számlanyitás, amire a különböző költségbefizetéseket lehet utalni, valamint egyéb befizetéseket kezelni.
Sajnálatos módon sem a társasházi törvény, sem az ingatlannyilvántartási jogszabályok nem adnak egyértelmű és kellően részletes útmutatást a társasházi alapító okirat módosítás végrehajtására, és a szabályozási hiányosságokat a bírói gyakorlat sem pótolta. Társasházi alapító okirat módosításához főszabályként valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okirat ugyanakkor felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többség ével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többség e egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
Ez azért is fontos, mert jogokat szerezhet a társasház a közös tulajdonra vonatkozólag, de kötelezettségeket is vállalhat, sőt pert is indíthat, és be is perelhető egy társasház. Ha viszont perben áll, akkor a közös képviselő fogja képviselni a társasházközösséget a bírósági eljárás alatt is. A lakók a közösség kötelezettségeiért akként felel, amilyen tulajdoni hányaddal rendelkeznek a társasházban. Egyszerű, sortartásos kezesség szabályi lesznek az irányadóak ezekre az esetekre. Ez azt jelenti, hogy míg az adósságot nem rendezésig az érintett társasháznak kell a tartozásokat rendeznie a közös vagyonból, vagy pedig megelőlegeznie. A lakók egy még meg nem épített házra is alapíthatnak társasházat. Az eljárás menetének lényege az, ha még meg sem épült a ház, hogy engedélyezési záradékkal kell ellátni a tervrajzot, és annak a földnek a tulajdonosa, amelyre épülni fog a ház, alapító okiratot hoz létre, melyet benyújt a földhivatalhoz. A földhivatal az alapítást feljegyzi az ingatlan tulajdoni lapjára, majd pedig, ha már megvan a használatba vételi engedély, akkor lehet társasházként bejegyezni.
Ennek megváltoztatására csak a közgyűlés jogosult. A tulajdonostársak egymás közötti viszonyát a Polgári Törvénykönyv rendezi. Az Ön igénye szerinti megoldást -csak a tulajdonosok közössége által együttesen meghozott -vonatkozó közgyűlési határozat eredményezhet. Ha Önre nézve a közgyűlés nem megfelelő határozatot hozna, 60 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Ingatlanvásárlás előtt állok, találtam egy lakást egy 20 éve épült a házban, de a tulajdoni lapon "beépítetlen terület"-ként szerepel az egész telek. A szóban forgó lakást 8 éve lakja az eladó (annak első lakójaként), a többi is mind lakott egy kivételével, az utolsó befejezése folyamatban van, és annak befejezésekor társasházzá szándékoznak alakulni. (Rendezett a környezet, közös költség nincs, összeadják a szükséges pénzt. ) Én még ilyenről nem hallottam, de nem vagyok járatos ilyen ügyekben. Kérdéseim: Gyakran előfordul ilyen helyzet (beépítetlen területen hosszú idő óta lakott lakóingatlan áll)? A "lakástulajdonosok" jogilag csak telekrész-tulajdonosok most?