6/7 anonim válasza: 2010. 14:58 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 anonim válasza: Felszállsz a 3-as metróra KöKi felé, mész 2 megállót a Deákig, ott átszállsz a 2-esre, és mész koppanásig (Déli). És valóban 1 jegy elég, metróról metróra szállásnál nem kell új jegyet érvényesíteni, ha nem mész ki a metróból. 21. 21:51 Hasznos számodra ez a válasz? Hogyan tudok eljutni a Nyugati PU-tól a Déli PU-ra?. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Utrechtben az érdekelt szereplők közösen dolgozták ki az átalakítás programtervét, ami alapján már ki lehetett írni az ötletpályázatot. De nem kell messzire menni az új, színvonalas pályaudvarokért, elég az Ingenhoven iroda légies munkájára gondolni Stuttgartban, illetve a nemrégiben Budapesten járt zseniális Zaha Hadid ugyancsak versenypályázaton kiválasztott, 2008-ban megvalósuló biomorf pályaudvar épületére Nápolyban. Budapest keleti pályaudvarról mennyi ido alatt jutok el a déli pályaudvarra?.... Az ésszerű javaslatok azonban vesztett ügynek tűnnek. Kiderült ugyanis, hogy 2003-ban azzal a megegyezéssel zárult a MÁV, az I. kerület és a fővárosi önkormányzat tárgyalása, hogy amennyiben felmerül a Déli átalakítása, azt közös fejlesztési társaság formájában kezelik – csak erről a MÁV időközben elfeledkezett. Az akkori, olimpiaszervezési lázban szimpatikusnak tűnt az a terv, hogy a Sportkórház magasságában sport- és szabadidős létesítmények számára fedjék le a síneket. A tervező munkája mindazonáltal hasznos volt – hangsúlyozta Schneller István főépítész -, mert azt igazolta, hogy a szabályozási tervet felül kell vizsgálni.
Az opponens véleményével csak egyetérteni lehet, noha éppen Finta a szerzője a Nyugatinál pontosan ugyane forgatókönyv szerint megvalósult városépítészetnek (tán még a fejlesztő is ugyanúgy a TriGránit lesz). Nem újdonság, hogy a fővárosi közlekedésszervezés rendkívül túlbonyolított, és bizonyos zónákban – így a Délinél is – a közlekedés eluralkodik a környezetén. Budapest déli pályaudvar. Molnár László közlekedéstervező szerint elsősorban ezt az uralmat (és nem feltétlenül a vasúti kapcsolatot) kellene megszüntetni, és a területet beleszőni a városszövetbe. Javaslata szerint P+R parkolókkal a Délit a hegyről leérkező autósforgalom utolsó pontjának lehetne kijelölni, és a 4-6-os villamost idáig meghosszabbítani. (Nem elhanyagolható tendencia, hogy a belváros tehermentesítési céljával P+R parkolóknak kijelölt ingatlanok sorban hajoltak meg az ingatlanfejlesztői szándékoknak. Így került a Déli mellé a Krisztina Center, a Moszkva térre a Mammut 1 vagy az Örs vezér térre az Árkád. ) Szintén figyelemreméltó szempontként merült fel az utóbbi évek megváltozott európai pályaudvar-átalakítási tendenciája.
A befektetői pályázatnak és a majdan kiírandó építészeti tervpályázatnak pedig előfeltétele a fent említett terv, ami megjeleníti az adott jogszabályi környezetben született lehetőségeket. Mit tükröznek a tömegek? Megmarad a Déli orrában a gödör. A fejépület homorú üveghomlokzattal irodaépületté avanzsál, gyakorlatilag jelentéktelennek minősítve a pályaudvar funkciót. A fejépület mögött a lefedett sínek átriumos kialakítású bevásárlóközpontnak adnak helyet. Budapest déli public. Az Alkotás út mentén zárt sorban állnak a túloldali épületekkel megegyező magasságú parkolók és irodaépületek egészen az Intransmasig. A Márvány utcai felüljáróval kettévágott zónát lefedik, itt több szinten hasznosítható terület kínálkozik. A tervtanács egyhangúan kimondta, hogy elfogadhatatlan, hogy a MÁV ingatlanfejlesztőként, mi több, várostervezőként működik Budapesten, a Déli átalakításával például meghatározó módon hasítja tovább a sínekkel kettéválasztott Budát. Az elvi kifogások mellett Finta József opponens "cizellálatlan unalomnak" nevezte az egy vonallal meghúzott épületsort, és tévedésnek nyilvánította a környék adottságaival (a budai völgyekkel) szembemenetelő beékelődést, ami bár az Alkotás út felől nem, a Várból viszont exponált nézetben tárul az ember szeme elé.
700-800 finnugor eredet sz van a magyarban. A nyelvrokonsg bizonytkaiaz alapszkincs kzs jellegea rokon szavak jelentskrnek hasonlsgaa nyelvtani (alaktani, mondattani) sajtossgok a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajtossgok Az urli nyelvek mindegyike agglutinl (toldalkol). szemly birtokost -m toldalkkal fejezik ki. : fejem; cseremisz-attam (atym); mordvin-kudom (hzam) nvszi lltmny meglte egyes szm hasznlata szmnevek, pros testrszek, ruhadarabok utn A nyelvrokonsg bizonytkaiaz alapszkincs kzs jellegea rokon szavak jelentskrnek hasonlsgaa nyelvtani (alaktani, mondattani) sajtossgok hangszerkezeti, hangvltozsi trvnyszersgek hangszerkezeti, hangvltozsi trvnyszersgek A nyelvek hangkszlete vltozik, ezrt a vltozs utn a rokon nyelvek megfelel szavaihoz kpest szablyos hangeltrst kell mutatnia az adott szavaknak:k-h mly mgh. eltt --- kolme hrom; kala - hal k-h elmaradsa magas mgh. A nyelvrokonság jóval bonyolultabb, mint ahogy azt korábban vélték. Ez persze azon nem változtat, hogy például a magyar, a mari, a manysi, az észt nyelvrokon, a magyar és az etruszk pedig nem.
• ásványok: kő; keu; kű; ki; kő; kjëv; kive- • elemi cselekvések: men- (=megy); mën; mun; myn; mene-; mij- • Az alapszókincshez tartozó szavaink egy-két szótagosak • Kb. 700-800 finnugor eredetű szó van a magyarban. A nyelvrokonság bizonyítékai • az alapszókincs közös jellege • a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága • a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok • Az uráli nyelvek mindegyike agglutináló (toldalékoló). • E/1. személyű birtokost "-m" toldalékkal fejezik ki. (pl. : fejem; cseremisz-attam (atyám); mordvin-kudom (házam) • névszói állítmány megléte • egyes szám használata számnevek, páros testrészek, ruhadarabok után A nyelvrokonság bizonyítékai • az alapszókincs közös jellege • a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága • a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok • hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek A nyelvek hangkészlete változik, ezért a változás után a rokon nyelvek megfelelő szavaihoz képest szabályos hangeltérést kell mutatnia az adott szavaknak: k-h – mély mgh.
A finnugor rokonságkutatás története: Sajnovics János (1770) – magyar és lapp nyelv összehasonlítása Gyarmathy Sámuel (XIX. sz. eleje) – több finnugor nyelv elemzése Reguly Antal – külföldi tanulmányút, anyaggyűjtés (reformkor) Budenz József – Vámbéry Ármin az 1870 körüli "ugor-török háború" élharcosai 5. A nyelvrokonság bizonyítékai; őshazakutatás módszerei – szótan: alapszókincs (kb. ezer szó) hasonlósága – összehasonlító nyelvészet – növényföldrajz – nyelvtörténet – régészet – néprajz – szabályos hangmegfeleltetések: az ősi örökség szavaiban az azonos helyzetben levő hangok egy-egy nyelvben azonos módon viselkednek: vagy megmaradnak, vagy azonos módon változnak meg – nyelvtani eszközkészlet: birtokosnak a birtokszóhoz kapcsolt toldalékkal való kifejezése Tudjuk, hogy a nyelvrokonság nem jelent okvetlen faji rokonságot is. Már maga a finnugor alapnyelvet beszélő népcsoport számos faj ötvözete lehetett. Szétvándorlásuk után pedig folyamatosan keveredhettek más, velük érintkező népekkel.
Egyszerűen hallgatnak róla. Mintha nem is létezett volna. De lehet, hogy jobb is így. Mert így legalább nem járt úgy, mint a nyelvtanunk. Amit már nagyon sok újkori nyelvész szerint is, most már másfél évszázada egy elhibázott német minta alapján felépített rendszer szerint tanítanak. Ráadásul egy fáradságos munkával felépített, nagyon bonyolult rendszer szerint. Erre tanú minden kisiskolás és persze nagy is. Hogy persze van másik nyelvtani koncepció is, ami szerint hihetetlen kuszának látszó nyelvtanunk csak egyszerű szó-rak-o-zás, és amit magyarok készítettek, arról sajnos kevesen tudnak. "Tévedni emberi dolog" – mondja egy nagyon bölcs és toleráns régi mondás. De akkor már inkább a csönd és a remény, hogy: "Ami késik, az nem múlik". A modern embernek ugyanis van egy nagyon tiszteletreméltó tulajdonsága! Mégpedig az: hogy előbb érteni akar, s csak azután hisz! Így nagyon sok dogmát fel lehet számolni, amit amúgy a hatalomvágy, féltékenység, üzleti érdek, vagy csak az egyszerű tudatlanság hozott létre, vagy ragasztott hozzá az egyébként tiszta forrásból származó információkhoz.