Már pedig ebben senki meg nem akadályozhat. " ( Marcus Aurelius) Vélemény? 2009. - 07:51 ( ábrándozás, ítélkezés, gondolatok, jóindulat, Marcus Aurelius) "Ne fecséreld el életed hátralévő részét másokról való képzelgésekben, hacsak valami közhasznú célra nem vonatkoztatod gondolataidat. Bizony mondom, más kötelességed látja kárát. Mert, ha azon töröd a fejed, mit is csinál a másik ember, miért csinálja, mit beszél, mit kíván, min mesterkedik – minden ilyen megzavar és elvon téged saját vezérlő értelmed figyelmes szolgálatától. Zárj ki tehát gondolataid köréből minden ötletszerűt, minden hiábavalóságot, még inkább minden hiúságot és rosszindulatot. " ( Marcus Aurelius) 1 hozzászólás 2009. Marcus Aurelius legújabb idézetek (427 idézet) | Híres emberek idézetei. június 9. - 22:36 ( önfegyelem, önismeret, emberi természet, fájdalom, Marcus Aurelius, szomorúság) "Ha valamilyen külső ok miatt szomorú vagy, a fájdalom nem magának a dolognak a következménye, hanem annak, ahogyan az adott dolgot értékeled; ezt az értékelést pedig hatalmadban áll visszavonni bármely pillanatban. "
[Részletek] - Marcus Aurelius
Márpedig mégiscsak rettenetes volna, ha a tudatlanság és a tetszelgés többre menne, mint a belátás. Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk. Ha a józan ész szabályainak megfelelő módon, buzgón, határozottan, békés lélekkel azt teszed, amit a pillanat kíván, ha sem jobbra, sem balra nem nézel, hanem géniuszodat olyan tisztán igyekszel megőrizni, mintha már vissza kellene adnod; ha még hozzá mit sem vársz és mitől sem remegsz: ha úgy cselekszel, hogy tevékenységed mindig összhangban áll a természettel, és minden szavadban-megnyilatkozásodban beéred a hősi időkre emlékeztető igazsággal, akkor boldogan élsz. Márpedig ebben senki meg nem akadályozhat. Legjobb Marcus Aurelius idézetek - IdézetABC 3. oldal. Semmit se tégy találomra, semmit se tégy másként, mint az élet igaz művészetét tökéletesen betöltő elv szerint. Egymással ellenségeskedni természetellenes: márpedig ellenségeskedésszámba megy, ha bosszankodunk, vagy elfordulunk egymástól. Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra.
Az ember előjoga, hogy szeressen: még azt is, aki szenvedést okoz neki ezzel. Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is. A halál olyan, mint a születés: a természet titokzatos műve. Ugyanazoknak az ősanyagoknak az egyesülése ugyanazokká. Befelé nézz, bensődben fakad fel a jónak forrása, s ha szüntelenül mélyíted, szüntelenül buzog! Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni. Marcus Aurelius - 365 idézet • Idézetek minden témában. Nem teheted boldoggá az embereket a te metódusod szerint, hagynod kell őket boldoggá, vagy boldogtalanokká lenni a maguk módján. Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik, az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel, hogy ami emberileg lehetséges és megszokott, azt te is elérheted. Az ember élete az, amivé gondolatai alakítják. Jusson eszedbe, hogy mennyivel többet szenvedsz a dühtől és bánattól, melyet bizonyos dolgok okoznak, mint maguktól a kiváltó okoktól. Mindenben, ami bánatot okoz neked, jusson eszedbe a következő alapelv: nemcsak hogy nem szerencsétlenség, ami történt, hanem olyasmi, amit derekasan elviselni egyenesen szerencse.
Befelé nézz, bensődben fakad fel a jónak forrása, s ha szüntelenül mélyíted, szüntelenül buzog! Aki vétkezik, maga ellen vétkezik, aki igazságtalan, magával szemben igazságtalan, hiszen önmagát teszi gonosszá. Aki nem tudja, mi a világ, az nem tudja, hol van ő maga. Aki nem tudja, mire született, az nem tudja azt sem, kicsoda ő tulajdonképpen, és azt sem, mi a világ. Aki ezek közül egyet is elhanyagol, az a maga rendeltetését sem tudja megmondani. S most milyen színben tűnik fel előtted az az ember, aki olyanok tapsai elől menekül, vagy töri magát utánuk, akik azt sem tudják, hol vannak és kicsodák? Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról, bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre a még nem létezőt, s ne éleszd újra letűnt bajaidat. Micsoda kis rész jut egy-egy emberre a végtelen és mérhetetlen időből! Milyen gyorsan eltűnik ez is a feneketlen időben! Milyen kis rész az egész anyagból! Milyen kis hányad a világlélekből! S az egész földnek mekkora kis rögén csúszol-mászol!
A házaspár hamvait, egy országos mozgalom keretében hozták haza az eredeti linzi síremlékkel együtt, és temették el 1934. május 10-én a tapolcai temetőben. Segesdi György alkotását, a 26 éves Batsányit ábrázoló bronzszobrot l960. május 8-án leplezték le a tapolcai Malom-tó partján. 1963-ban a Veszprém Megyei Tanács irodalmi és művészeti díjat alapított a költő emlékére és nevével. Halálának 150. évfordulóján, 1995. május 12-én Gelencsér Ferenc által faragott új síremlékét avatták fel. Tapolcán utcát neveztek el róla, a 12. sz. házon tábla őrzi emlékét. Nevét felvette a város középiskolája, ahol az épület falán emléktáblája van. Tábla őrzi emlékét még Tapolcán a Városi Múzeum árkádja alatt (Marton László alkotása), ahova iskolába járt, valamint Veszprémben, a Vár u. 8. épület homlokzatán. Művei Poétai munkái. Buda, 1835. (Hasonmás kiadás: 1980. ) Összes művei. (Kritikai kiadás. Szerk: KERESZTURY Dezső, TARNAI Andor. ) 1-3. köt. Budapest, 1953-1961. Irodalom SZINYEI Ferenc: Batsányi János 1763-1845.
BATSÁNYI János, Bacsányi János (Tapolca, 1763. május 9. - Linz, 1845. május 12. ) költő. Petőfi előtt a felvilágosodás és a francia forradalom eszméinek legerőteljesebb költői kifejezője volt irodalmunkban a tapolcai saruvarga fia. Keszthelyen, Veszprémben és Sopronban járt középiskolába, majd Pesten jogi tanulmányokat végzett. Kassán Kazinczyval közösen, az első irodalmi folyóirattal, a Magyar Múseummal az irodalmi és szellemi élet központját teremtették meg. A Martinovics-mozgalomban való szervezkedés vádjával letartóztatták és Kufstein várából csak 1796. május 23-án szabadult. Az állandó rendőri megfigyelés miatt Bécsben telepedett le. Ekkor, 1796-ban jelentette meg Ányos Pál munkáját. Párizsba történő menekülése, majd linzi száműzetése miatt elveszítette magyarországi irodalmi kapcsolatait. 1800 nyarán nagybeteg édesanyja látogatására hazajött Tapolcára és édesanyja haláláról hosszú levélben számolt be Baumberg Gabriellának, akit 1805-ben feleségül vett. Szülőföldjétől, "Sümeg, Tapolca, Keszthely kies vidékei"-től távol halt meg.
Batsányi János válogatott művei - Batsányi János - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Sorozatcím: Magyar klasszikusok Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás éve: 1956 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Athenaeum Kötés típusa: egészvászon Terjedelem: 359 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 20. 00cm Súly: 0. 40kg Kategória: Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12. ) magyar költő. akár 50% 50% 50%
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető