Az öreg király azonban sok területen és stabilan számíthatott Anna nevű lánya támogatására, aki hercegnőtől szokatlan módon itthon maradt – mivel Mihail Vszevolodovics kijevi nagyfejedelem fiához, Rosztyiszlavhoz adták férjhez, aki magyar segítséggel is hiába próbálkozott a halicsi fejedelemség megszerzésével. Mellékszál, de fiuk, Béla macsói herceg maradványait megtalálták, arcrekonstrukcióját nemrégiben mutatták be, és csontjai vizsgálata alapján brutális meggyilkolásáról is részletes képet kaptunk – itt írtunk erről részletesen. A kard Csehországban maradt A második honalapító 1270-es halálát követően Annának menekülnie kellett öccse haragja elől, és miután Kunigunda nevű lánya II. Ottokár feleségeként a cseh trónon ült, úti célja sem lehetett más, mint Prága. Nem távozott üres kézzel: Koronákat, kelyheket, kupákat, számos drágaságot vitt magával, mondjuk ki nyíltan: kirabolta a királyi kincstárat. A Prágába vitt értékek között lehetett nagy valószínűséggel Szent István kardja is – emeli ki Zsoldos Attila.
Látható továbbá, hogy István a boszorkányok átnevelésére is komoly hangsúlyt fektetett: "A boszorkányt vigyék az egyházhoz és adják át a papnak, ki megbőjtölteti és a hitben oktatja. István első törvényei Úgy tűnik István bizonyos törvényeiben a büntetés és az átnevelés koncepciója szorosan összekapcsolódott egymással, így elképzelhető, hogy – István idejében alkalmazott – a változás elérését célzó vallási jellegű büntetéseknek nagyobb átnevelő, illetve elrettentő ereje lehetett, mint önmagában a fogva tartásnak lett volna. Erdélyi Károly Forrás Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Vol. 10. 1898. Budapest Dezső István: Szent István király és lelki világa, Rákospalota 1937. I. István magyar király: I. István magyar király törvényei - Az I. törvénykönyv. Ezer év törvényei: I. (Szent) István, 1000-1038 Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon. 1975. ISBN 963-09-2218-5 Biblia, Máté evangéliuma, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat fordítása, 2014. Heussi, K., & István, M. Egyháztörténeti kézikönyv.
A Szent István-kardhoz hasonlóak a Kárpát-medencében nagy számban fordulnak elő (Nyíregyháza-Felsőpázsit, Gégény, Szob, Vác-Csörög, Kecel stb. ). A honfoglaló magyarság, amely már etelközi hazájában ugyanúgy jól ismerte a nyugati, illetve az északi kardtípust, mint a varégek útján az Etelközbe érkezett skandinávok a magyar szablyákat (amelyekkel tele vannak a skandináv múzeumok). A Szent István-kard tehát nem egyéb, mint ennek a jól ismert északi-európai kardtípusnak egy finomabb, markolatának csontrészei miatt könnyebb példánya. A magyar államalapítás 1005. évfordulójára elkészítették a Szent István-kard fémhű, valamint ötvöshű másolatát. A Pestszentlőrinci Kaszinó Baráti Köre, a Monarchia Lovas Központ és az Együtt Pestszentimréért Egyesület lovas zarándokutat szervezett a prágai Szent Vid-székesegyházba, ahol a másolatot hozzáérintették az eredeti ereklyéhez, és szimbolikusan hazahozták – ha már egyetlen kormány sem próbálkozott a kard hivatalos visszaszerzésével. A zarándokút a Szent István tanítása szerinti összefogás példájára szerveződött az államalapítás idején a Kárpát-medencében együtt élő és Szent Istvánt pártoló, a vele egy államban élni vágyó népcsoportok képviselőinek részvételével, a határoktól független kulturális és nemzetiségi összetartozást, az összefogáskészséget hivatott példázni.
Épp ezért a legtöbbször a mese felnőtt tartalmakkal gazdagszik. Kezdetben Vitéz László a morális rendtevő funkcióját csak a Faust történetből megörökölt ördögök elagyabugyálásával töltötte be. Később azonban az aktuális hatalomgyakorlók is bekerültek a mesébe, sokszor olyan direkt módon, hogy be is tiltották őket. A Kemény-család egyik darabjában Vitéz László még enyhe eszközökkel politizál: a kocsmárost megrövidítő betyár mellé áll, majd miután őt is bezárják ezért, leüti a hóhért az akasztófával. A Hincz-család Katonafogás című, Bach-rendszerben keletkezett darabját viszont már betiltották, mivel arról szólt, hogy Vitéz László először mindenben engedelmeskedik a hatalmat szolgáló őrmesternek, végül azonban eskü helyett elnáspángolja. Az államosítás idején tehát nem véletlenül próbálták ezt a rendszerkritikus műfajt eltörölni a föld színéről. Habár a Kemény család népligeti bódéját ekkor megszüntették, Vitéz László figuráját ifjabb Kemény Henrik jóvoltából a 21. század elején is ismerik a gyerekek.
A Kemény Henrik és Pályi János által is játszott Vitéz László-karakter ízig-vérig magyar népi bábhős, parasztbaka-figura. Furfangos, igazságosztó, egy kicsit hasonlít János vitézre és Lúdas Matyira. Vitéz László igazi vásári báb, s ennek köszönhetően sokkal többet engedhet meg magának, mint a hús-vér hősök. Vitéz Lászlóról még érdemes tudni, hogy figurája nemzetközi. Ez azt jelenti, hogy több ország meséjében előfordul ugyanez a hős, csak másképp hívják. Például: Oroszországban Petruska, Angliában Punch, Franciaországban Guignol, Olaszországban Pulcinella.
Kemény Henrik: Vitéz László - 1. rész (vásári bábjáték, mese gyerekeknek) | MESE TV - YouTube