Felnőtt korában 10-15 méteres magasságot elérő lombhullató fa, melynek gyümölcsét előszeretettel fogyasztják szerte a világon. Ez az önmagában is mutatós díszfa Kelet-Ázsiából származik, s általában véve kétlaki, így hím- és nőivarú példányok egyaránt léteznek, s szükségesek a magérleléshez. Ugyanakkor magnélküli terméseket a nőivarú példányok rendszerint megtermékenyítéstől függetlenül is hoznak. Az ázsiai datolyaszilva a késő tavasz, illetve a kora nyár folyamán hozza illatos, ugyanakkor jelentéktelen megjelenésű virágait, melyeket az ősz folyamán paradicsomra emlékeztető narancssárga termések követnek a nőivarú egyedeken. Az érett, már-már túlérett, megpuhult termések igen ízletesek, s nyersen és aszalva egyaránt fogyaszthatók. Ázsiai Datolyaszilva (Diospyros kaki) gondozása, szaporítása (Hurma, Kakiszilva, Paradicsomfa). Termései mellett a fa bőrszerű, fényes, sötétzöld levélzete is igen mutatós, különösen az ősz folyamán, amikor sárgás vagy vöröses árnyalatot kapnak a levelek. Élénk színű termései a levelek lehullását követően is a fán maradnak, érdekes díszt adva ezáltal a kert egy kiemelt pontjának.
Szilva metszés: Vissza a kategória cikkeihez
Kárképét könnyű felismerni egyrészt a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt, apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, másrészt a kitolt bábhüvelyekről. A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban. Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a huszadik század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté.
Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. ápr. 6. (PDF)
A golyóstoll gyártása hatalmas üzlet napjainkban, hiszen a mai modern változatok világszerte éves szinten több tízmillió példányban kelnek el. Sok termék egészen kiemelkedő minőséget képvisel: a Parker golyóstollaival például közel 8 kilométernyi szöveget írhatunk le, mielőtt kifogynának. E sikertörténet hátterében egy magyar származású feltaláló, az eredeti hivatását tekintve újságíró Bíró László József áll, aki 120 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Világszerte őt tisztelik a golyóstoll "atyjaként". Számtalan más találmánya is volt, egy automata sebességváltótól kezdve a mai golyós dezodorok őséig, de ezek nem lettek ilyen sikeresek. De nézzük, hogy is született meg a golyóstoll, amely mind a mai napig a legnépszerűbb íróeszközünk. Többféle történet is kering arról, hogyan ötlötte ki Bíró a golyóstoll elvét. Egy olasz folyóirat például a következő sztorit közölte a hasábjain: Egyszer Bíró egy budapesti kávézó teraszán üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Biro laszlo golyostoll. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton.
Születésnapja, szeptember 29-e 1986 -tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában, illetve az Argentin Feltalálók Napja. 2016 -ban, születésének 117. évfordulóján a Google kereső nyitólapján ún. Google doodle emlékezett meg róla. [8] 14/2010. (IX. 21. ) MNB rendelet A "Bíró László, a golyóstoll szabadalmaztatója" emlékérme kibocsátásáról Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bíró, Ladislao José: Una revolución silenciosa. Buenos Aires, 1969 Bíró László József: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye. Fordította Kóródy Tibor és Pálfi Lajos. (Rövidített kiadás. ) Budapest, Európa Kiadó, 1975 ISBN 963-07-0174-x Vámos Éva: Bíró László József. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. Bíró László József – Wikipédia. Budapest: OMIKK, 1986. 34–35. ISBN 963-593-024-0 Vámos Éva: Bíró László József. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-16-1312-7 Moldova György: A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról. Budapest, ICO, 2001 ISBN 963-00-5711-5 További információk [ szerkesztés] Vizi Balázs: Bíró László József - Magyar tudós, kinek neve a legtöbbször hangzik el világszerte Magyar életrajzi lexikon Golyó a tollban - megemlékezés Bíró László Józsefről Bíró László József újságíró, a golyóstoll feltalálója Dodgem Autósiskola: Az automata váltó története Moldova György: Ballpoint.
Az emlékérme bal alsó sarkában található Szabó György tervezőművész mesterjegye. A négyzet alakú emlékérme kupronikkelből (75% réz, 25% nikkel) készült, súlya 14 gramm, mérete 28, 43 mm×28, 43 mm, széle sima. Az emlékérméből 20 000 darab készíthető, amelyből 10 000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető. Az emlékérme 2010. szept. 29-től megvásárolható a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, Budapest, V. ker. Szabadság tér 8-9. Magyar feltalálók: Bíró László József és a golyóstoll - Kárpátalja.ma. ).
Az elsõ író-toll a tintába mártott madártoll volt. Szükséges volt a folyamatos írás érdekében meghosszabbítani a két tintába mártás közötti írásra használt idõt, valamint megszüntetni a tinta szétfröcskölõdésébõl adódó szennyezõdést, és tökéletesíteni az íróeszköz kezelhetõséget. - A korai 1800-as években jelent meg az elsõ szabadalom egy olyan tollra, mely magában hordozta a tintát. - 1884-ben L. E. Waterman, egy New York-i biztosítási üzletember készítette el az elsõ töltõtoll terveit, mely az elkövetkezõ 60 év meghatározó íróeszközévé vált. Négy nagy gyár uralta a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp. - 1912-ben Németországban, Wilhelm Braun is tett kísérleteket arra, hogy továbbfejlessze a töltõtollat. Sajnos a tollak csak elvben mûködtek, a gyakorlatban nem. - 1924-ben G. L. Lorenz, Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, melyet "Mungo" néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollaknak azonban csak 1-2 napig voltak használhatóak.