A Prodietix egy igen borsos árú, ám teljességgel ésszerűtlen, egyszer "ketogén", máskor "protein" diétának eladott katyvasz. De Mónika asszonyságnak hisz a nép, mert """talk"""show"-t is vezetett korábban. Szóval itt a vége. Mónika megtalálta a megoldást, mehet a fenébe az összes táplálkozási szakember, fitneszedző, személyi edző, kalória- és tápanyagszámláló, életmódváltási alapelveket elsajátító hobbisportoló. Erdélyi Mónika házát elárverezik – íme, miért és mennyiért | 168.hu. Mónikáék a biológiai és a béke Nobel-díjra is esélyesek idén. Úgy tűnik, a magyar celebek hülyeségi versenyt rendeztek az utóbbi időben, már ami a hihetetlen fogyásaikat illeti. Emlékezhetünk például Gönczi Gábor mesés átalakulására, hogy csak a legutóbbit említsük. Tényleg, akkor mi van az eddigi szerekkel? Mind mehet a kukába, vagy ezek is ugyanolyan hatásosak, mint a hamarosan tárgyalt Prodietix? Mi van a Reg-enorral, a Fatbonddal és a többi ostobábbnál ostobább "fogyasztószerrel"? Mit tud Erdélyi Mónika fogyókúrája Mónika valószínűleg megszorult, és jól jött neki némi zsebpénz, cserébe azért, hogy reklámozzon egy kamu, és meglehetősen túlárazott "diétás" módszert, a Prodietixet.
És kiderült, hogy a bikinifelsőm mindkét része szétugrott" - mesélte Mónika a történteket.
- mondta az énekesnő a lapnak. A Hot! magazin mai számában a Groovehouse egykori énekesnője, a Nagy Duett sztárja, Judy beszámolt arról, hogy hónapokon át küzdött a depresszióval - a szülése után ugyanis válságban volt a házassága. Ez volt életének legnehezebb időszaka, de hitének, erős akaratának és néhány jó barátnak hála végül győztesként került ki a helyzetből.
Száz éve, 1921. november 5-én született Budapesten a virtuóz improvizációs képességű zongoraművész, Cziffra György. A centenárium alkalmából a 2021. február és 2022. május közötti időszakot a kormány Cziffra György-emlékévvé nyilvánította, s az UNESCO is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. Cziffra György magyar zongoraművész (Fotó: MTI/ Kozák Albert) A cigányzenész családból származó Cziffra nélkülözésekkel teli gyermekéveit egy nyomorúságos angyalföldi barakktelepen töltötte. Tehetségét cimbalomművész édesapja ismerte fel, csodagyerekként már ötéves korában cirkuszban zongorázott, improvizált. Nyolcéves volt, amikor Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia főigazgatója egy meghallgatás után az alábbi szavakkal vette fel: " Ez a fiú nem gyöngyszem, ez maga a Kohinoor gyémánt. " A gyermekkorából fennmaradt egyetlen felvételen 13 évesen matrózblúzban játssza Schubert Impromptujét, ugyanabban az évben jelent meg róla az első kritika a Magyar Hírlapban. Az ifjú Cziffra sikert sikerre halmozott, bár inkább a közönség körében, a kritikusokat megosztotta játéka.
S ezek a gyermekek 12 évesnél mind fiatalabbak, mert a 12 éven felüliek reggel nyolctól délután hatig dolgoznak…" A sors alaposan megtépázta, mégis világhírű zongoraművész lett Cziffra György. A pokol maga. De ez a mondat nem pontosan igaz. Mert a gyerekek, akik örültek, ha esténként zsíros kenyér jutott vacsorára, még ezt a nyomortelepet is mennyországgá varázsolták néhány percre, vagy órára, amikor játszottak. Mert a gyerek talán fel sem fogja, milyen szörnyűséges körülmények közepette él – s lehetne szebben jobban, gazdagabban is élni. Cziffra György is itt nőtt fel. Ez a hely – amely a Vendéglő a Tripoliszhoz nevű kocsmáról kapta a nevét – volt az otthona és megpróbált boldog gyerekként felnőni, a kilátástalanság közepette. "Négyesével álltak ezek a hosszúra méretezett fa pavilonok, négyzet alakban és mindegyiken egy-egy fafolyosó futott végig. Mindegyik barakk kétszer nyolc szobát, ötször hat méteres helységeket foglalt magába. Mindnek kis ajtaja nyílt a folyosóra, egyetlen kis ablakkal, ami közvetlenül a szoba pici ajtaja mellé szorult.
"Meggörbítvén gerincemet ismét visszasüllyedtem az éjszaka világába", írta önéletrajzi könyvében. Az Arizona és a Kedves bárokban a profi zenészek is csodájára jártak bravúros játékának. Ugyanakkor sokan nem értették, miért az éjszakában zenél. 1950-ben megpróbált emigrálni. Nem sikerült. Elfogták, három évre kényszermunkatáborba vitték, Recskre. Kezét nem tudta kímélni, kőfejtőben dolgoztatták. Élete végéig csuklószorítót hordott, hogy játszani tudjon. Egykori miskolci rabtársa, Határ Győző író így emlékezett rá: "Mindig mosolygott, és száját ez a kesernyés mosoly soha nem hagyta el. " Szabadulása után Cziffra újra az éjszakában zenélt. Közben Ferenczy György révén folytatta a tanulmányait a Zeneakadémián. A bárzongoristaként tengődő Cziffra a kollégák-barátok segítségével az 1950-es évek közepén ismét a pódiumra került, felvételeket készíthetett és Liszt Ferenc-díjat kapott. 1956 szeptemberében felkérték, ugorjon be hat hét múlva Bartók Béla elképesztően bonyolult 2. zongoraversenyének szólistájaként.
Czencz József, Fecső Zoltán, Maksay Ágnes, Petrovics Eszter és Szabó Attila rendezésében készülő dokumentum- és ismeretterjesztő filmek gyártására szavazott meg támogatást a Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága. A Nemzeti Filmintézet (NFI) két éve nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság januári ülésén négy dokumentumfilm és egy ismeretterjesztő film gyártására szavazott meg támogatást. A Csángóidő című dokumentumfilm Czencz József rendezésében készül 6, 5 millió forint támogatással, és arra keresi a választ, hogy mennyi idejük van még a csángóknak magyarnak maradni, meddig tudnak még etelközi kultúránk letéteményesei lenni. Fecső Zoltán Földhözragadt örökség címmel készülő dokumentumfilmjében az eltűnőfélben lévő székelyföldi hagyományos gazdálkodási-formákat örökíti meg 8, 6 millió forint támogatással.