szám) Magyar Narancs (XVIII. évf. 45. szám) Elsüllyedt szerzők V. : Erotikus, katolikus (Erdős Renée, 1879–1956) Archiválva 2011. november 6-i dátummal a Wayback Machine -ben Kádár Judit: "A legerotikusabb magyar írónő": Erdős Renée. Műhely, 1997. 5. szám, 43-47. o. Kádár Judit: A "zseniális poétalány". Erdős Renée szubverzív lírájáról. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 421-426. ISBN 978-963-9605-73-2 Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013 Lázár Zsanett: Egy zseniális poétalány,, 2014. május 7. Menyhért Anna: Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete; General Press, Bp., 2016 Hoványi Béla: Erdős Renée. Irodalmi tanulmány; Magyar Jövő Ny., Miskolc, 1927 Galantai Gyula: Beszélgetésem Stern Samuval. Találkozásom Erdős Renéevel. Audenciám Léderer Mór többszörös háztulajdonossal; Spatz Ny., Bp., 1936 (Szókimondó riport könyv) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 88884014 OSZK: 000000013726 NEKTÁR: 1579 PIM: PIM52898 LCCN: no2015059962 ISNI: 0000 0000 7819 2832 GND: 123922658 BNF: cb130023377 BNE: XX1258864 BIBSYS: 90635242
Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1924 Római napló 1925, 1-2. ; Dick, Bp., 1925 Teano Amaryll egyszerű élete. Regény; Dick Manó, Bp., 1925 Nyírfaerdő. Novellák; Révai, Bp., 1925 után (Erdős Renée összegyűjtött művei) A herczeg. Regény; Dick, Bp., 1925 Egy szerelmes nyár története. Regény; az Antinous 3. kiad. ; Dick, Bp., 1926 (Erdős Renée munkái) Báró Herzfeld Clarissz. Regény; Athenaeum, Bp., 1926 Lavinia Tarsin házassága. ; Révai, Bp., 1927 Pándy György ifjúsága. Regény; Révai, Bp., 1928 Az indiai vendég; Révai, Bp., 1929 A meztelen táncos. Regény; Dick, Bp., 193? Brüsszeli csipke. ; Révai, Bp., 1930 Ősök és ivadékok. 4. r., Ave Roma, 1-2. ; Révai, Bp., 1931 (Erdős Renée összegyűjtött művei) Versek; Révai, Bp., 1931 Ezüst bölcső. Regény; Révai, Bp., 1931 Emlékeim; Révai, Bp., 1931 Örök papok. köt. ; Révai, Bp., 1932 A csöndes kikötő. Regény; Révai, Bp., 1933 Hajnali hegedűszó. Regény; Athenaeum, Bp., 1933 Szentgyörgyvára. Regény; Révai, Bp., 1934 Réz Bálint: Abiság. Regény; Palladis, Bp., 1935 (Koszorús regények) Az asszony, aki ölt.
gyűjteményt. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki érdeklődik a ciszterci rend iránt, hiszen munkájuk alapján Művei: 1. Kethely és környékének néprajza. Budapest, 1884. 2. A pilisi apátság története I. kötet 1184-1541. Pécs, 1891. 3. A pilisi apátság története II. kötet 1541-1814. Pécs 1929. 47. Erdős Renée: Ave Roma! Baka István: Összegyűjtött versek. Baráth Katalin: Arkangyal éjjel. Bartók Imre: Láttam a ködnek. Persze nem az összeset: a költő megrostálta és átdolgozta verseit,. "élve az utolsó kézvonás lehetőségével". Ezúttal sem.. szerelmét, Erdős Renée költőt hibáztat- ták. Erdős akkor már igazi híresség volt, verseit, tárcáit Erdős Renée összegyűjtött versei, szerző: Erdős Renée, Kategória: Kortárs, Ár: 2 584 Ft. eredeti és újszerű, művei egészen más szellemvilágot tárnak föl előttünk lehet, vajon a 6—7 szótagos végső rend ritmikailag a 9 szó tagossal Erdős Renée. Báró Herzfeld Clafisz. 362 1. — Ism. j. 1. P. Napló 94. sz. — A—S. Magyarság 115. — r. r. Uj Nemz. 116. — Magyarorsz. 76.
Erdős Renée: Egyszer megnyugszom Egyszer megnyugszom és erős leszek S majd könnytelenül járom az utat. És tűz, víz, nap, zivatar közepett Vidáman hordom vándorbatyumat. Egyszer majd elrepülnek álmaim, Mint könnyű felhők a vihar után S zaklatott éjek látomásain Szendergő lelkem föl nem sír talán. Szívem falán egyszer majd rést nyitok, Mert makacsúl véd múlt emlékeket. S kiszórok onnan minden lim-lomot, Fakó babér – és rózsalevelet. Egyszer majd olyan egyedűl leszek, Hogy elfelejtek időt és napot. S a lét szárnyán czikázom csüggeteg, Miként az űrben bolygó csillagok. S távol lesz tőlem: múlt, jövő, jelen – Távol a zaklató álmok, a vágy – S a nagy éjben kialszom hirtelen, Mint egy ismeretlen, fáradt világ.
"Elvégre a maga korában már minden ő tudja, hogy mit akar az élettől. Mi a célja? És árkon-bokron keresztül arrafelé tör. De maga nem tudja. Ezzel kell tehát tisztába jönnie! Boldogságot akar? Férjet, gyerekeket? Gondtalan életet? Vagy hírnevet, sikereket, és ami még ezekhez járul? De ne felejtse el, mindezeken kívül és felül van egy sors is, az egyetlen, ami az embernek adatott, s ami nem törődik a maga hajlamaival, és oda viszi magát, ahova akarja. Maga nem tehet ellene semmit, mert ennek a sorsnak az alapja a maga természetében, vérmérsékletében, az agyában, az idegrendszerében van lerakva, ismeretlen ősök agyán, vérmérsékletén és idegzetén keresztül. Ez ellen védekezés nincs. Aki ezt tudja, az nem handabandázik sokat önmagával, hanem elveszi az élettől mindazt, amit elvehet, amit megkíván, s a fizetést erre a sorsra bízza. " (Erdős Renée: Ifjúságunk) A nők vágyainak merészen hangot adó költészete és regényei híressé, sőt hírhedtté tették, őt emlegették a legerotikusabb magyar írónőként.
Az alanyiságnak ezt a lehiggadását, megemberedését, – mint folyamatot mutatja az Erdös Renée költőpályája. A szerelemnek elébe menő asszony hangjától – az új életformát lelő ember szaváig, – az "Ó, hagyj fel édes…" kezdetű, nagyon szép verstől a "Notte mystica" című gyönyörű versig, – szép út, – és még nincsen vége. " Erdős Renée 140 éve, 1879. május 7-én született ERDŐS RENÉE: VANNAK LEÁNYOK… Vannak leányok… Vannak leányok, remegő szüzek, Csókot nem adnak soha senkinek. Vágyuk fehér, miként az imádságuk, Őrangyal őrizi az álmuk, S tavaszszal, ha a hóvirágok nyílnak S ébred a kert: magukban sirnak. Ilyenkor szomoruk, halványak És vőlegényre várnak. Vannak asszonyok, szomorúk, szüzek, Vágyuk biboros, mint az alkonyég, Szemükben hideg, szent csillaga ég Az eltemetett, elfeledett multnak, Ritkán mosolyognak. Sok titkot tudnak, A szavuk zengő, mint egy régi óra Finom ütése. Kedves, szép halottak. Becsukott kertek… alvó paloták… Lelkükben egy színes mesevilág Csodái múlnak és fakulnak… Fák, mikről ismeretlen, nagy virágok Hímporos szirmai hullnak… Bennők minden áldás – és minden átok.
1/19 fotó Biatorbágyi vasúti viadukt - Biatorbágy 8. 3 3 értékelés alapján Bemutatkozás A Biatorbágyi vasúti viadukt ma hazánk egyetlen páros vasúti völgyhídja, amely Pest megyében található. Korábban a Budapest-Hegyeshalom-Rajka-vasútvonal egyik szakasza volt. Sokaknak a viaduktról az itt elkövetett robbantásos merénylet juthat eszébe, amely ma az egyik leglátványosabb építészeti emléke és turisztikai vonzereje Biatorbágynak. Ma már elkerüli a vasútvonal ezt a szakaszt, ezért csak látnivalóként, sétányként és kilátóként funkcionál a viadukt. A biatorbágyi viadukt titka, avagy Matuska Szilveszter élete és legendája - JFMK Biatorbágy. Vendégértékelések Biatorbágyi vasúti viadukt értékelése 8. 3 a lehetséges 10-ből, 3 hiteles vendégértékelés alapján. 8. 3 Jó 3 értékelés alapján 100%-a ajánlaná barátjának 1 órás program a látogatók szerint Egész évben érdemes idelátogatni Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a foglalók Több tízezer hiteles programértékelés az oldalunkon! 5 A látogató nem adott meg szöveges értékelést. Család nagyobb gyerekkel (7 hónapja) 10 A látogató nem adott meg szöveges értékelést.
Az építmény a magyar vasút- és hídépítés századforduló előtti nagy korszakára emlékeztet - és Matuska Szilveszter 1931-es robbantása után szerzett kétes hírnevet. Biatorbágy északkeleti szélén, a település két fontos útjának kereszteződésében áll a vasúti völgyhíd, amelyen ma nem halad át forgalom. A robbantás után helyreállították, közepén az e témáról készített film forgatása miatt görbül el mégis a sín. Matuska Szilveszter 1931. szeptember 13-ra virradó éjszakán, 0 óra 20 perckor robbantotta fel a biatorbágyi vasúti viaduktot - éppen akkor, amikor odaért a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat. A mozdony és az első hat kocsi a mélybe zuhant, 22 ember lelte halálát, 17-en súlyosan megsebesültek. Biatorbágy, környezet, tájvédelem-Biatorbágyi Tájvédő Kör. A helyszínen pokolgépet találtak és egy levelet, amelyből arra következtettek, hogy a robbantás a kommunisták műve volt. A nyomozás azonban megállapította, hogy a bűncselekményt az őrült Matuska Szilveszter bécsi kereskedő és gyáros követte el, aki több mint két hétig a szerencsésen megmenekült utas szerepét játszotta.
Erre azonban nem kerülhetett sor, mivel sikerült megfelelő anyagi forrásokat szerezni a felújítására, valamint a fémszerkezet korrózióvédelmére is. [2] 1994-1995 között kapott utoljára felújítást. [5] A két völgyhíd így ma is áll: a déli le van zárva az átkelő gyalogosforgalom elől (valószínűleg statikai okokból), de az északin sétaút vezet át, a lábazaton pedig emléktábla emlékeztet a merényletre. A két vasúti műtárgy 2002-ben helyi műemléki védettséget kapott. Biatorbágyi vasúti viadukt - Wikiwand. Megközelítése Szerkesztés A viadukt több irányból is könnyen megközelíthető, lévén, hogy a mai Biatorbágy központi részén fekszik. Közvetlenül a viadukt alatt találkozik, egy ovális kiképzésű körforgalmi csomóponttal a település három főútja, az Ország út – amely az 1-es főúttal, illetve az M1-es autópályával köti össze Biatorbágyot –, a Felsőpátyi út – amelyen Páty, Budakeszi és Zsámbék felől érhetünk el ide –, illetve a Szabadság út, a biai településrész főútja, amely Sóskút, Etyek és Herceghalom felől biztosít megközelítési lehetőséget.
A biatorbágyi völgyhidak különlegessége többrétű: egyrészt nincs már Magyarországon máshol páros vasúti völgyhíd, csak Biatorbágyon, másrészt az ország jelenlegi területének földrajzi adottságaiból kifolyólag a vasúti völgyhidak száma igen kevés. forrás:,,,