A győztes pedig pénzjutalomban részesült. Voltak azonban olyan tornák amelyeken kimondottan az ellenség megsebesítése vagy megölése volt a cél. • A lovag legfontosabb támadófegyvere a 2 -2, 5 m hosszú lándzsa (kopja) volt. Ez a fegyver a XI-XII. század fordulóján váltotta fel a hajítódárdát. • A lovagok idővel lovaikat is páncélba burkolták, melynek legdíszesebb darabja a fejpáncél volt. A lovas biztonságos ülését magas kápájú nyereg és kengyel biztosította. Fegyverek • Legbecsesebb fegyverük az egyenes kétélű kard volt. Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. A kzpkor Eurpban Lovagg vls Kastlyok ltzet Lovagok. Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést. Középkori szerzetesek és apácák • Szerzetesrend alatt az egyházuk által jóváhagyott szabályok szerint élő, kolostorban lakó szerzetesek közösségét értjük. • A szerzetesrendek tagjai hármas fogadalmat tesznek: tisztaság (szüzesség), szegénység, engedelmesség (Istennel és az egyházzal szemben) + hallgatási fogadalom is.
Az új lovag felavatását rendszerint nagy ünnepség követte lakomával és tánccal. Az ünnepély központi eleme volt, amikor a felavatást végző nagyúr megajándékozta az újdonsült lovagot, majd a lovag is ajándékokat osztogatott. Érdekesség, hogy Llull ezen a ponton valószínűleg maga is megunta a hosszadalmas eljárás további részletezését, hiszen a lovaggá avatás elbeszélését meglehetősen összecsapva zárta le: "mindezen dolgok és még sok más – amelyek elmagyarázása túl hosszú lenne – tartozik a lovaggá ütéshez. " Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Nyugat-európai mintára megalakultak a magyar udvari lovagrendek is, mint például a Szent György lovagrend 1326-ban. Kialakult a szent és hősi lovagi eszmények kultusza: a sátánt pokolba taszító Szent Mihály arkangyalé, a sárkányölő Szent Györgyé, de legfőképpen a pogányokon mindig győzelmet arató Szent László királyé. Ö lett a magyar lovagkirályok legfőbb eszményképe, Nagy Lajos is élete legfőbb céljának azt tekintette, hogy az ő nyomába lépjen. A hősi lovagi eszmények mellől azonban nem hiányozhatott a hedonizmus sem, a féktelen életélvezet, a szerelmi kaland és kicsapongás. De míg a 13. század elején mindez csak egy szűk udvari elitnek az életformája, addig két évszázad múlva Zsigmond környezete már a nemzetközi botránykrónikák gyakori témája. Mindemellett a magyar lovagi kultúrának fontos történelmi szerepe is volt. Az ősi kultúra elsorvadása után ugyanis ez hozott először világi színt a magyar művelődésbe. A földi élet megszépítésére, élvezetére való törekvések a középkori fejlődés pozitív jelenségei, azonban ezt az életszemléletet is áthatotta a vallásosság.
Ez a technózenében sincsen másképp, sőt, a második ismérvvé lényegül: a monotónia a technózene lelke. A harmadik ismérv, hogy nem "szól" semmiről. Ez – a vádként is megfogalmazott megállapítás – bárki számára azonnal elérhetővé válik, ha meghallgatva a technózene bármelyik stílusát rádöbben, hogy nem szövegkísérő sémazene, hanem szuverén, instrumentális muzsika, zaj, zörej, hangminták összehangolt kompozíciója az egész. Itt egy "sztár" nyafogása, szenvedése kényelmes luxusfotelben valamikor kitalált – többnyire nem saját – szövegeinek az újra megismétlése csak zavaró tényező, figyelemelterelő momentum. A technóhausz zenékhez szükséges gépeknek – lemezjátszó, szintetizátor, számítógép – van saját hangjuk. Ezek irányításához nem szükséges szavakat ordítozni, nem kell hozzá más, csak hozzáértés és szeretet. Y - A38 Hajó. Ja, és mint minden más fontos dologhoz: intelligencia. A techno harmónikus zenei világát csak a művészetek kedvelői, művelői vagy igénylői fogták fel eddig. Mivel magas szellemi színvonalú stílusról van szó, nem is várható, hogy Magyarországon meghatározó művészeti ággá növekedjen pár év alatt.
A Neon Galériában kiállított egyik képen is erről az időszakról emlékezik meg Bernáth/y: "Nem érek rá. A két fiam üti egymást, az anyjuk dühös, rám mérges. Mi bajuk lehet egymással, a kicsi még beszélni sem tud. Ki vannak bukva. »Legalább pénzt keresnél... « A zenekart letiltották, hivatalos indoklás nincs. Hazudoznak. Vissza kellene állítani a törvényes cenzúrát! oda a sok fáradságos munka". Bernáth y sandro botticelli. Bernáth/y életének azonban nem ez volt az egyetlen botrányos időszaka. Zombori Mónika művészettörténész 2012-es monográfiájából kiderül, az 1949-ben a Heves megyei Szihalomban született művész már fiatalon lázadó szellemű volt. Szűk két év után otthagyta a gimnáziumot, majd 1969-ben inassztrájkot szervezett a diósgyőri Lenin Kohászati Műveknél, mivel feltűnt neki, hogy a tanulók csak kettes és hármas érdemjegyeket kapnak – a jobb jegyekért a tanároknak ösztöndíjat kellett volna adniuk. A későbbiekben Bernáth/y rebellis szelleme az alkotásban is megmutatkozott, hiszen bár első képeit Csontváry Kosztka Tivadar hatására a szabad ég alatt festette, addig a későbbiekben már rossz minőségű sajtófotókat nagyított fel a vásznain, beleértve azok színhibáit is, így fejezve ki tiltakozását a Kádár-rendszer ellen.
A kisszerű magyar valóságra és a szocialista kultúrára reflektálva a brigádnaplókhoz, napilapokban megjelenő hurráoptimista cikkekhez fordul, melyeket szinte horrorisztikusan elferdítve jelenít meg. Az 1979-es, négy darabból álló Édesbrigád sorozaton torzult arcú munkások és munkásnők merednek a nézőre, az 1981-es Ki ismer rájuk, ki tud róluk? című festmény pedig nem más, mint egy újságban megjelent, amúgy is rossz minőségű felhívás szándékosan rontott másolata, azaz paródiája. Ezeket a társadalmi helyzetre kritikusan reflektáló műveket új néven, szocialista yrealista stílusként definiálja - ekkor illeszti nevéhez az y-t is mint megkülönböztető jegyet -, tovább folytatva a sort olyan művekkel, mint a Fegyverbarátság, az Ifjúság, tiétek a jövő!, és a kiemelő és egyben eltávolító vörös négyzettel megjelölt Parlament 82-ben. Hasonlóképpen ironikus, sőt gúnyolódó festménycím a Szocialista űrhajósok vagy a Tanulni, tanulni... Index - Kultúr - Kell a mély a technóhoz. a harmadikat elfelejtettem. Kétségkívül ez az 1975-től 1984-ig tartó időszak Bernáth(y) legintenzívebb és legproduktívabb, a művészettörténet számára is fontos periódusa, meghökkentő kiállításcímeivel (Semmi különös, benne vagyok az újságban; Nem akarok örökké csak borotválkozni; Addig is, amíg a Raffaellók előkerülnek, itt vannak az enyémek), különbözőképpen interpretált botrányaival (máig sem tiszta, hogy kizsűrizték-e 82-ben a Trikó II.
A megfestett fotókra új rétegként Bernáth/y aktuális gondolatait vitte föl: "Nem érek rá. A két fiam üti egymást, az anyjuk dühös, rám mérges. Mi bajuk lehet egymással, a kicsi még beszélni sem tud. Ki vannak bukva. »Legalább pénzt keresnél... « A zenekart letiltották, hivatalos indoklás nincs. Hazudoznak. Vissza kellene állítani a törvényes cenzúrát! oda a sok fáradságos munka". E részletből is kiderül, hogy a Bizottságból ekkorra már ügy lett. Bernáth y sandro magister. A problémák a popzenészek és politikusok háromnapos tatai tanácskozásán kulminálódtak 1981 márciusában. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes beszédében külön kitért a zenekarra, és kijelentette, hogy Bizottság néven nem létezhet együttes: "Kérem szépen, még megmondom, hogy mi a francnak, már bocsánatot kérek, olyan neveket adni együtteseknek, hogy orgazmus. Vagy magyarázzák meg nekem, hogy miért adnak egy együttesnek olyan nevet, hogy URH. [... ] Aszongya, hogy Bizottság. Hát persze, hogy meg lehet magyarázni, de ha nekem egy óráig magyarázzák, akkor is megmaradok amellett a normális emberi reflexió mellett, amelyik ezt az elnevezést összeköti azzal, amivel nagyon is összeköthető. ]