Ez egy igazi csemege, jó vajas, fűszeres, husis krém, ami gyorsan elkészíthető, méghozzá minőségi húsból és alapanyagokból. Nagyon ízlett nekem, merem ajánlani kipróbálásra, feldobja a hétköznapokat. Még egy nagy előnye van: a levesből megmaradt vagy bármilyen sült-főtt husi eltűntetésére alkalmas. Húspástétom Hozzávalók: 30 dkg karaj felszeletelve (lehet egyéb főtt-párolt husi, akár sült is) 1-2 evőkanál ételízesítő 1 teáskanál só 1-2 fej vöröshagyma 1 evőkanál étolaj egyharmad bögre tejföl (70 g) 10 dkg puha, szobahőmérsékletű vaj 4 főtt tojás Elkészítése: A karajt, annyi sós-vegetás vízben, ami bőven ellepi, vajpuhára főzzük. Hagyjuk langyosra hűlni. Közben megpucoljuk a főtt tojást és a hagymát. A hagymát felszeleteljük és egy kanál olajon megdinszteljük. Ezután a tojást és a karajt egy villával nagyjából összetörjük, majd blenderben összeturmixoljuk. Húspástétom - Glutén nélkül. Ha elkészült, akkor megkóstoljuk, és sózzuk, borsozzuk, mustározzuk, ha szükségesnek érezzük. Lazíthatjuk még tejföllel is! Pirítósra kenve, és melegszendvicskrém gyanánt is tökéletes.
Kategória: Hideg ételek, Technikák - trükkök Volt egy adag befagyasztott karajcsontom, de úgy ítéltem meg, hogy kevés lenne egy vasárnapi húsleveshez. Vettem hát a piacon egy jó húsos pulykanyakat. Annak rendje és módja szerint elkészült a leves, én meg a csontokról lebörzögettem a főtt húst. Az eredménye egy jó tányérnyi, formátlan cafat, ami ugyan rasnya, de finom. Ledaráltam aprólyukú tárcsával, hozzátéve két szelet füstölt szalonnát, csak az íze kedvéért. Sózni csak picit kellett, mert a hús a levesben már meg volt sózva. Fűszereztem mustárral, fokhagymával, borssal, pici szegfűborssal. Nyomtam hozzá pár centi szardellapasztát és az egészet elkezdtem a botmixerrel összekeverni. Házias húspástétom - Rupáner-konyha. Nem akart krémessé válni, belenyomtam hát a hűtőben talált majonéz maradékot. Minthogy még mindig száraznak találtatott, egy kis tejföl is került bele. Végül tálba téve ment a hűtőbe a reggeliig, amikor már csak egy pár olajbogyó került a tetejére a látvány és azok kedvéért, akik, mint én is, szeretik.
Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül. Ugyan 40 éve készült, de még ma is túrázásra, a dolgok megismerésére és megélésére csábítja az embert a Másfélmillió lépés Magyarországon. Ha te is kedvet kaptál ahhoz, hogy végigjárd az OKT-t, ide kattintva mindent megtudhatsz róla. Kapcsolódó cikkeink: Szemlélet és útmutatás Minden, amit a Kéktúráról tudni érdemes Forrás:
Elég felhúzni egy edzőcipőt vagy bakancsot, kinézni egy vonatot, leszállni róla valamelyik hegység lábánál egy faluban és elindulni egy úton. Valamelyiken, amit az epizódok végén megjelenő térképgrafikán végigfut. És ez az érzés, állítom, ma sem lenne más: ha valaki megnézi a Másfélmillió lépés t (és folytatásait, melyek a többi túraútvonalat mutatták be), ugyanúgy kedvet kaphat a hazájához 2019-ben, mint negyven évvel ezelőtt. (Kedves olvasó: nosza! ) Nekem a Másfélmillió lépés elsősorban apámat jelenti, aki egész életében természetjáró volt, iskolai ODK-k vezetője, szívvel-lélekkel turista. Vele mentem először kirándulni, minden magyar hegységben megfordultunk, és megtanultam, mit jelent közösségben élni. Szerzőnk gyerekként testvérével és édesapjával a Börzsönyben - Forrás: Somos Ákos Apám nem titkolt büszkeséggel emlegette, és ott van a nyoma valamelyik kópián, hogy a Vértesben túrázva összefutott Rockenbauerékkel, amikor pont azt a részt forgatták, és igen, valamelyik vágóképen láttuk, ahogy kezet fognak egy ösvényen.
Mind végigjárták az Országos Kéktúrát, az élményeikből készült filmek, képek, könyvek méltó módon képviselik az OKT szellemi örökségét. 4 / 5 Thuróczy Lajos az Ércnél maradandóbb stábjával a Kecske-hegyen 2018-ban. Ki tudnál emelni néhány maradandó emléket a film forgatásáról? Számos ilyen van, nehéz kiemelni csak egyet vagy kettőt ezek közül. Például váratlan volt az a szakadó eső, ami a zalaszántói sztúpánál fogadott minket és az éppen odaérkező Bakancslista stábját. Az időjárás azonban nem tudta keresztülhúzni a számításainkat, hiszen így is gyönyörű felvételek készültek a sztúpáról. Vagy megható érzés volt találkozni a sorozatban még csak 16 éves, napjainkban már érett korú egykori kőbányai gimnazistákkal. 5 / 5 Hollókő 1979. Fotó: Gyenes Károly Mit jelent számodra az Országos Kéktúra? Egy életre szóló tapasztalat, ahol úton lenni fontosabb, mint a végcélhoz elérni. Ezt a szellemiséget kaptam Rockenbauer Páltól, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozattól, és ezt adom tovább az unokáimnak is.
... és még egymillió lépés (DVD) Az... és még egymillió lépés Rockenbauer Pál nagy sikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának második része, mely a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat folytatása. Rockenbauer Pál és forgatócsapata, a legendás természetjáró filmsorozat, az Országos Kéktúra útvonalának bejárása után 7 évvel ismét útra kelt, hogy mintegy 700 kilométerrel meghosszabbítsa a klasszikus kéktúra útvonalát, és ez alkalommal Kőszegtől Szekszárdig gyalogoljon. Utolsó darabok. Származás: Magyarország Értékelések: 0/5 0 értékelés alapján » Termékváltozatok 3. Zselic dombjain, a Mecsek 4. Baranyából Tolnába Ár: 1 190 Ft (937 Ft + áfa) Egységár: 1 190 Ft/1 db kosárba Termékleírás Végig a dél-dunántúli kéktúra útvonalán színes, magyar ismeretterjesztő természetfilm-sorozat, Magyar Televízió 1986. Az …és még egymillió lépés Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziósorozatának második része volt, a Másfélmillió lépés Magyarországon című film folytatása.
Az eredeti tervek szerint családjával együtt vett volna részt a túrán, de ez végül másként alakult. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, többek között Dercsényi Balázs kalauzolt minket a műemlékek, Juhász Árpád a geológiai értékek, Pócs Tamás a növények világában. A film azzal a deklarált céllal készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, országjáráshoz. A tájak szépségeinek, természeti, néprajzi, kulturális és emberi értékeinek bemutatása mellett azonban a rossz infrastruktúrával, negatívumokkal is szembesülhettünk. A sorozat ötlete egyébként Peták Istvántól származott, aki rögtön bevonta tervébe Rockenbauer Pált. Az MTV vezetése azonban a költségek miatt először nem engedélyezte a forgatást, csak 1978-ban bólintottak rá a 16 ezer méter színes filmet igénylő vállalkozásra. A forgatást rengeteg előkészület előzte meg, a rendező és asszisztense többek között az egész túrát is végigjárták.
Városok, falvak, csak a szélein vannak, belsejében csak egy-két község bújik meg. Az erdős hegység a magyar állam kialakulásának, megszilárdulásának első évszázadaiban bástyaként védte a nyugat felől érkező támadások elől a fővárosokat: Esztergomot, Fehérvárt, Budát. A lombok árnyékában kapunk ízelítőt a tájfutás szépségeiről Monspart Saroltától. A tájfutókon túl, a turistáknak, kirándulóknak is hasznos információkat hallhatunk a kullancsokról, majd folytatjuk utunkat a Vitányi vár, Szarvaskút, Mátyáskút, Várgesztes, Kőhányáspuszta, majki kolostor, Oroszlány, Kápolnapuszta és Csókakő útvonalon.