Közölte, hogy az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni azokat mindenki számára, ugyanis 2021. február 25-től elérhető az AdatbázisokOnline felületén. Az oldalon közöltek szerint a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az utóbbiban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe. Hazatért hadifoglyok adatbázisai (országos) – „EMBEREK AZ EMBERTELENSÉGBEN”. 2019. december végéig csaknem 682 ezer nyilvántartó karton másolatát adták át, valamint elkészítettek egy orosz nyelvű, cirill betűs adatbázist is, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a hadifogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a hadifogolytáborban, akkor annak időpontját és okát is.
Az orvosi vizsgálati lappal ellátott hadifoglyok és internáltak ezután visszavonultak a Pavilon Laktanyába, ahol a Hadifogoly Átvevő Bizottság nyilvántartásba vette őket, rögzítették a legfontosabb adataikat; illetve ekkor történt meg a katonák leszerelése is. A SZOVJET HADIFOGOLYTÁBOROKBAN MEGHALTAK ADATBÁZISA – Adatbazisok.hu. Mindenki megkapta a hadifogoly igazolványát, valamint a díjmentes utazási igazolványt és az egyszeri gyorssegélyt, ami kezdetben 5 Ft volt, majd a későbbiekben 20 Ft-ra nőtt. Legvégül pedig a Vöröskereszt munkatársai rögzítették a kintről hozott üzeneteket vagy egyéb információkat a betegen hátrahagyott vagy elhunyt bajtársakról. A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásainak egy-két napon belül – csökkentett adattartalommal – legépelt másolatai, amelyek közt mégis vannak eltérések. Egyrészt mert az előbbiből több nap is hiányzik részben vagy egészben, másrészt mert számtalanul sok az elírás, félreolvasás a gépelt anyagban (akad példa arra is, hogy a kézzel írt férfi keresztnevet női keresztnévnek írták át).
Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és internáltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, amelynek feladata volt megszervezni a Szovjetunióból 1946 és 1949 között hazatérők gondozását, orvosi ellátását, fertőtlenítését, nyilvántartásba vételét, étkeztetését, a katonaként elhurcoltak leszerelését. Magyar hadifoglyok adatbázisa az interneten. Továbbá az állomáson ellátták a hazaérkezőket hadifogoly-igazolvánnyal, úti okmányokkal, illetve segítettek nekik a hazautazásban is. A volt hadifoglyok és internáltak elsőként egy alapos és gyors fertőtlenítésen és orvosi vizsgálaton estek át a város Fertőtlenítő Intézetében, amely a Dobozi utcán állt. Amíg a hazatértek fürödtek, addig a személyzet a ruháikat gőzkazánokban fertőtlenítette. Ezt követte az orvosi vizsgálat, amelyen az általános orvosi vizsgálat mellett tüdőgümőkórra, maláriára és nemi betegségre irányuló szűrővizsgálatban is részesült mindenki.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tudni. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok is. Beszámolt arról, hogy a kartonokon szereplők azonosítása jelentette a legnagyobb feladatot, mivel az adatsorokat a legtöbb esetben magyarul nem tudó szovjet katonák töltötték ki, az adatfelvétel pedig minden esetben kézírással történt. Az orosz félnél őrzött hatmillió európai és ázsiai fogolykartonból válogatták ki a most nyilvánosságra hozott magyar kontingenst – a magyarok áldozatvállalásának nagysága a számok arányaiból is világosan látszik.
Csak az Oroszországból származó nyilvántartásokban több mint 65 ezer személy szerepel, akik közül közel harmincezret sikerült azonosítani a magyar nyilvántartásban is szereplő adatokkal. Összességében azonban különböző forrásokból több mint 170 ezer név feldolgozásáról volt szó – ezeket a 650 oroszországi hadifogoly-temető adataival is össze kellett vetni. Egy-egy névhez természetesen egyéb adatok, például születési év, katonai rang, halál oka is tartozik, tehát a feldolgozott információ még a fenti számoknak is többszöröse volt. – Mindehhez tegyük hozzá, hogy az eredeti nyilvántartások és dokumentumok hatvan évesek, ezért az állapotuk számos kívánnivalót hagyott maga után – folytatta az igazgató. A HIM és az Iqsys közös, napjainkban futó projektje igyekszik a lakosság szélesebb köre számára is elérhetővé, használhatóvá tenni a weboldalt. Az adatbázis és a keresőfelület használata is lényegesen egyszerűbb lett azáltal, hogy mostantól mind az öt nyilvántartás tartalma egyetlen "ablakban" kereshető.
szteroid) szed cukorbetegségben, májbetegségben, vesebetegségben szenved. pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy működési és tápanyag felszívódási zavarral küzd. kalciumhiányos étrend fokozza a csontritkulás valószínűségét különböző az hormonális (endokrin) betegségek mozgásszegény életmód, vagy betegség miatti immobilizáció tartós gyógyszerártalom (antiepileptikumok, szteroidok, pajzsmirigy-gyógyszerek, antikoagulánsok) férfiak hormonális zavarai, pl. alacsony tesztoszteron szint Hogyan zajlik a DEXA-vizsgálat? Dexa vizsgálat hogy zajlik a 2. A vizsgálat előtt a betegségekre, csonttörésre vonatkozó minden családi és személyes előzményre kiterjedő kérdéssort teszünk fel Pácienseinknek, amely adatok a számítógép adatbázisába kerülnek. A vizsgálat fájdalommentes. A mérés röntgenvizsgálathoz hasonló, a beteg a vizsgálat alatt a hátán fekszik, amíg a gép felvételeket készít a teljes testről, vagy a szakorvos által kért területről. A vizsgálat gyors, alacsony sugárterhelés mellett nagyjából 15 percet vesz igénybe. Hogyan készüljek fel a vizsgálatra?
Ilyenkor a csigolyák összeroppannak, aminek a következménye nemcsak a fájdalom, hanem maradandó idegrendszeri panaszok is keletkezhetnek, mint pl. porckorongsérv, lábzsibbadás, vagy akár bénulás.
Milyen szövődmények lehetnek? Kontrasztanyag nélküli vizsgálat esetén szövődménnyel nem kell számolni. Vénás kontrasztanyag adása esetén allergiás reakció léphet fel, mely különböző súlyosságú lehet.
A vizsgálat a csontok ásványianyag-tartalmának mérését szolgálja. A csont sűrűségétől függ, hogy mennyire áll ellen a törésnek. Görög-latin szóösszetétellel oszteodenzitometriának, rövidítve ODM-nek nevezik az eljárást. Mikor van szükség a csontsűrűség-mérés elvégzésére? A csontsűrűség mérésére elsősorban akkor van szükség, ha felmerül a csontritkulás gyanúja, vagy követni szeretnénk a beteg állapotát, a terápia hatékonyságát. Hogy zajlik az első nőgyógyászati vizsgálat?. Az oszteoporózis a csont tömegének és stabilitásának csökkenésével jár, az állapot előrehaladottságának megállapítását a oszteodenziometria (csontdenziométer vizsgálat) szolgálja. A következő esetekben célszerű elvégezni a vizsgálatot: Jelentős oszteoporózisra jellemző panaszok miatt, például, ha a beteg csontfájdalomra, hátfájásra panaszkodik, illetve gyakran szenved csonttörést. Olyan férfiaknál és nőknél, akiknél magas a csontritkulás kockázata. A csontritkulás kockázatát növeli az alkoholizmus, a dohányzás, a cukorbetegség és a hiányos táplálkozás, valamint, ha a családban már előfordult csontritkulás.
reumatológus) ítéli meg. Általában normális csontsűrűség esetén háromévente, mérsékelt csontritkulás esetén kétévente, súlyos esetekben, a terápia eredményének követésére évente érdemes ismételni a vizsgálatot. A vizsgálat sugárterhelése igen alacsony, más röntgenvizsgálatokénál kisebb. Fontos, hogy – ellentétben a képalkotó vizsgálatokkal – összehasonlításra csak ugyanazon a helyen, azonos berendezésen készült mérések alkalmasak, a máshonnan vitt leletek nem. Kell-e hozzá beutaló? Csontsűrűség mérés - Győr - Vizsgálat. Államilag finanszírozott csontsűrűség-vizsgálathoz szakorvosi (pl. reumatológus, endokrinológus, belgyógyász, nőgyógyász stb. nem magánorvosi) beutaló szükséges. A vizsgálatot elvégezhetik beutaló nélkül, magán finanszírozásban is, de ebben az esetben is orvosi javaslat és az előző betegségekről szóló orvosi összefoglaló hasznos az értékeléshez. Kvantitatív computertomográfia (QCT) Az eljárás szintén röntgentechnológián alapszik. Segítségével a csontokról rétegfelvételek készíthetők, melyekből egy szoftver segítségével lehet a csontsűrűséget kiszámítani.