A programba Bulgáriából, az egykori NDK-ból, Lengyelországból, Romániából, az ex-Szovjetunióból, az egykori Cseszlovákiából és Magyarországról válogattak be jelentős filmeket, amelyek 1977 és 1989 között születtek. A program a Berlinale után országos turnéra indul, Németország-szerte. A Kutya Éji Dala mellett ebben a szekcióban találhatjuk Jeles András Kis Valentinóját is, amit először vetítenek le Németországban, illetve Vető János Trabantománia c. 1982-es rövidfilmjét is. A Berlinale a legnevesebb európai filmfesztiválok egyike, az idei az 59-ik lesz a sorban, és a február 5 és 15-e között megrendezett kéthetes rendezvényen közel 400 filmet mutatnak be. A több, mint 200 ezer eladott jeggyel a Berlinale nem csupán egy kiemelkedő európai filmes találkozó, de egyben a világ legnagyobb nézőközönségét is vonzó filmfesztivál is. A fesztivál hivatalos honlapja ez:
A két idegen megjelenése felforgatja mindenki életét, az extanácselnök öngyilkosságot kísérel meg, de a pap és a csillagász megmentik. Különös barátság alakul ki a pap és az extanácselnök között, miközben a faluban rejtélyes halálesetek történnek. A filmben feltűnik többek között a Bizottság is. A kutya éji dala Rendező: Bódy Gábor (1983, 140 perc, színes) Főszereplők: Bódy Gábor, Méhes Marietta, Derzsi János, Grandpierre Attila, Fekete András, Seres Gabriella Író: Csaplár Vilmos, zene: Vidovszky László, látványtervező: Bachman Gábor Bódy Gábor utolsó játékfilmje, A kutya éji dala kedden a Műcsarnokban a Bizottság-kiállítás filmprogramja keretén belül 2011. október 11. 18:00-kor lesz látható. A sorozatra bérlet is váltható, mellyel a vetítéseket megelőzően a kiállítás is látogatható! További jegyinformáció: A kulturális és életmód magazin a Bizottság kiállítás hivatalos partnere.
Az új médiumok iránt fogékony alkotó ebben az esetben a videótechnikában rejlő lehetőségeket használta ki. A különböző felvételi eszközöket vegyesen alkalmazta, így a videóra és Super8-ra forgatott anyagot 35 mm-es filmre írták át. A Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláján alapuló történet karakterei talán a cselekménynél is fontosabbak, a színészek közül néhányan valódi társadalmi státuszukkal azonos szerepeket kaptak, másokat egyéb jellemvonások kötöttek a figurákhoz. A papot maga Bódy Gábor alakítja, a csillagász Grandpierre Attila, a további főszerepekben Fekete András, Derzsi János és Méhes Marietta jelenik meg. A film nem csak a vizualitás szempontjából, de zeneileg is érdekes, mert az alternatív zenei élet meghatározó formációi, a Vágtázó Halottkémek és az A. E. Bizottság is közreműködnek benne. A koncertfelvételek, noha elválnak a fikciós jelenetektől, mégis szerves részei a történetnek. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Kutya éji dala az Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1984) mellett a nyolcvanas években feltűnő irányzat, az új érzékenység legfontosabb darabja.
Az új érzékenység posztmodern jegyében ábrázolja a világot, kerüli az univerzális magyarázatokat, a nagy történeteket és a programadó állításokat, helyette álomszerű, töredékes szerkezet, személyes hangvétel és önreflexív gesztusok jellemzik. Fontos a társművészetekkel, különösen az underground zenei kultúrával való kapcsolata, az alternatív zenekarok gyakran ténylegesen is megjelennek a cselekményben. A radikális, kísérletező formájú filmek a késő Kádár-korszak az ellenkultúrájának fontos megnyilvánulásai. Bódy alkotása ebből a szempontból különösen összetett jelentésű. A film szerepelt a montreali és a taorminai filmfesztiválokon, tovább növelve az alkotó nemzetközi ismertségét. Egy emlékezetes jelenet Ebben a részletben három műfaj, a hagyományos játékfilm, a koncertfilm és a riport keveredik. A csillagászt alakító Grandpierre Attila valóban csillagász, de egyben a VHK frontembere is, aki a történet szerinti szerepe mellett zenei előadóként is megjelenik. A töredezett, álomszerű jelenetekben a videótechnika különböző minőségű felvételei kerülnek egymás mellé.
Nem egy teljes forgatókönyvet olvashatunk, hanem dialóglistát, jelenetlistát, diszpozíciós könyvet lapozhatunk fel, a rendező gondolatvázlatait, ötleteit. Itt vázlatosabb, szegmentáltabb munkamódszerrel dolgozott Bódy, az utasítások nem annyira részletesek és kidolgozottak, mint a Nárcisz és Psyché esetében. A kötet második részéhez kapcsolódó képanyag többnyire a filmből kiragadott fotókból áll össze, kevésbé találunk köztük werkfotókat. Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché (1980) Az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. kötete tankönyv lehetne mindazok számára, akik forgatókönyvet szeretnének írni, szinopszist próbálnak megfogalmazni, filmes tervet készíteni, illetve egy film előkészítésén szeretnének dolgozni, vagy rendezőként próbálkoznak filmek alkotásával. Akár egyetemi segédanyag is lehetne ez a kiadvány, amely nem módszertani leírást tartalmazó szakkönyv, hanem gyakorlati, konkrét példák segítségével próbál útmutatásokat adni. Bódy Gábor kutatómunkája, amely minden filmjét megelőzte, ebben a kötetben evidenciaként mutatkozik meg, bár számos kísérleti és újító szándék volt minden alkotói megnyilvánulásában, alapos előtanulmányok után kezdett hozzá mindig a forgatási folyamathoz, nem a véletlen generálta munkamódszerrel dolgozott.
A szabadföldi pasztinák ára Szegeden 750 forint/kilogramm. A szabadföldi kapor 50 forint/kiszerelésbe kerül Debrecenben, a primőr szintén 50 forintba kerül kiszerelésenként Miskolcon. A primőr fejes saláta ára az alábbiak szerint változott: Debrecenben 5 forinttal csökkent a darabonkénti ára, így 75 forintba kerül. Kecskeméten jelentősen nőtt az ára, hiszen a 21. héten 55 forint volt darabja, a 22. héten 80 forint/darabba kerül. Nagybani piac kecskemét ark.intel.com. Miskolcon 2 forinttal nőtt az ára az előző héthez képest, így 87 forintba kerül darabja a zöldségnek. Szegeden szintén nőtt a darabonkénti ára, 15 forinttal: 50 forintról 65 forintra. A primőr jégsaláta, a primőr Lollo Rossa és a primőr Lollo Bionda ára nem változott a 22. héten a Szeged Nagybani piacon. A jégsaláta ára még mindig 100 forint/darab, a Lollo Rossa és a Lollo Bionda darabjának ára 80 forinton áll. A szabadföldi fehér fejes káposzta ára Debrecenben 100 forint kilója, míg Kecskeméten, Miskolcon és Szegeden 90 forint/kilogrammba kerül. A primőr Debrecenben 80 forint/kilogrammos áron kapható.
A szabadföldi sárgarépa ára Debrecenben 100 forint/kilogramm. A primőr ára 230 forint Miskolcon és 100 forint Szegeden. Azoknak, akik nem a kilónkénti árra kíváncsiak, ezek a kiszerelésenkénti árak: Debrecenben és Kecskeméten 140 forint, Miskolcon 150 forint, Szegeden 110 forint. A szabadföldi petrezselyem ára Debrecenben 420 forint/kilogramm. A primőr ára 30 forint/kilogramm Szegeden és Miskolcon, 20 forint/kilogramm Szegeden. Kiszerelésben: Debrecenben 180 forint, Kecskeméten és Szegeden 200 forint, míg Miskolcon 140 forint. A primőr petrezselyemzöld ára Debrecenben és Miskolcon 30 forint, Szegeden 25 forint csokronként. A szabadföldi gumós zeller ára stagnált a 21. héthez képest, a Debrecen Nagybani piacon továbbra is 150 forintért lehet kapni kilóját. Nagybani Árak Kecskemét. Darabját pedig 120 forintért a Szeged Nagybani piacon. A primőr gumós zeller kilónkénti ára 280 forint Miskolcon. Darabonkénti árak: Debrecenben és Kecskeméten 120 forint, Miskolcon 145 forint. Miskolcon, ha kiszerelésben vesszük, úgy 40 forintot kell kiszerelésenként fizetnünk érte.
"Megvesszük a vetőmagot, aztán szép pénzért fogadunk valakit, aki egy korszerű vetőgéppel elveti, mert nekünk nincs ilyen, mert nagyon drága. Nagybani piac kecskemét arab emirates. Aztán locsoljuk, kicsit beáztatjuk, majd lehálózzuk, hogy a hőtől is védjük" – sorolja a domaszéki férfi a teendőket, és azt is, hogy ezzel együtt volt olyan, amikor inkább beszántották, mert annyira keveset adtak érte, hogy jobban megérte beszántani, mint felszedni. Tavaly aztán a környező országokat is hősokk érte, nem jött be az import, itthon is kevés volt, így felmentek az árak, ami egyelőre marad, azt nem tudni, hogy meddig. "Leverik az árakat a támogatások" "Mi százharmincért adjuk a krumpli kilóját, számlával együtt, áfástul" – mondja egy vállalkozó, aki már a rendszerváltás után céget alapított, mert már akkor úgy volt, hogy az őstermelői státuszt kivezetik rövidesen. Nagy István hangsúlyozta, a fejlesztéssorozat élénkíti a Homokhátság agráriparát, összeköti a dél-alföldi térséget a Vajdasággal és – az Agrárminisztérium céljaival összhangban – ösztönzi a termelői hálózatok létrehozását.