A nándorfehérvári diadal utolsó napja Az előzmények A törökök 1456. július 4-én fogták ostrom alá Nándorfehérvárt, amelyet Szilágyi Mihály, Hunyadi János sógora védett közel hétezer fős seregével, II. Mehmed szultán hatalmas seregével szemben. Tíz nappal az első összecsapás után, Hunyadi János áttörte a török hajózárat a Dunán, s tízezer fős seregével csatlakozott a várvédőkhöz. Hunyadi serege éjszaka érkezett a várba, így a török szultán nem tudhatta pontosan mekkora sereggel erősödött a várvédelem. A szakadatlan tüzérségi támadások miatt a vár szinte már romhalmaz volt, így a túlerő könnyebben érvényesíthető lett volna. Mehmet, okulva apja példáján, aki hónapokig eredménytelenül ostromolta a várat, gyorsan eredményt akart elérni, ráadásul két hét ostrom után az ellátás nehézségekbe ütközött, egyre inkább terjedőben volt a pestis és más problémák is voltak. A szultán tizenöt nap alatt akarta elfoglalni a várat, de ez nem sikerült, s ez nagyon zavarta, így július 21-én parancsot adott egy döntő rohamra.
Ennek tulajdonítható, hogy a harangszót sokan mindmáig a nándorfehérvári diadal jelének tartják. De akkor hogyan alakult ki a déli harangozás szokása, ha Callixtus azt a délutáni órákra rendelte el? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy annak születése semmiképpen sem a nándorfehérvári eseményekhez köthető: a konstanzi zsinat határozata szerint ugyanis péntek délben – Jézus szenvedésének emlékére – már több évtized óta rendszeresen megszólaltak a harangok. A két szokást az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bulla kapcsolta össze, miután VI. Sándor – a növekvő török veszély okán – megerősítette elődje 1456-os rendelkezését, és minden napra elrendelte a déli harangozást. Dugovics Titusz alakja Dugovics Titusz alakja a mai magyar történelmi hagyományban a hősi önfeláldozás és hazaszeretet egyik legismertebb szimbólumává vált. Szűkebb értelemben az országot és a kereszténységet a pogány török támadástól védő valamennyi keresztény, illetve a Nándorfehérvárt hatalmas túlerővel szemben védő katonák önfeláldozó hősiességének jelképe.
1456 július 22-e óta minden délben, minden templomban a nándorfehérvári diadal emlékére kondulnak meg a harangok, és hirdetik a magyar hősöket szerte a világban. 1456 óta Nándorfehérvár a hősiesség, az akarat, az összefogás győzelmének jelképe. Ilyenekre szükség van a 21. században, napjainkban is. Bízom benne, hogy a dabasi Kapisztrán-torony a nemzeti emlékezés, az összefogás összetartó jelképe lesz, és mindannyiunkat a további helytállásra, az alkotásra ösztönöz. Mitták Ferenc történész, Dabas Város díszpolgára Az írás megjelent a Dabasi Újság 2011. évi júliusi számában.
Kiverte a törököket a várból, sőt a falakon túl is üldözte őket. A védők július 22-én hajnalban győzelmet arattak. A török sereg nagy veszteségeket szenvedett, a pasák azt tanácsolták a szultánnak, hogy az ostrom felhagyásával vonuljon vissza. Mohamed azonban pihenőt rendelt el, a további döntést attól tette függővé, hogy mit tesznek a magyarok. Hunyadi és a védők is pihentek, mivel súlyosak voltak az ő veszteségeik is. A keresztesek azonban – mivel a harcokban még nem vettek részt – július 22-én délután a Száván átkelve, Hunyadi tilalma ellenére megtámadták a szultán táborát. A kialakuló harcban mindkét részről egyre többen kapcsolódtak be. Az ütközetben a kereszteseknek sikerült elfoglalniuk az ázsiaiak táborát. Erre a szultán az ágyúi fedezetére rendelt ruméliai lovasság élén megindult a keresztesek ellen. Hunyadi felismerte a lehetőséget, a várból kitört nehézpáncélos lovasságával és a védelem nélkül maradt török ágyúállásokat elfoglalta, s azokat a törökök ellen fordította. A rohamot folytatva, Hunyadi lovassága oldalba támadta a szultán keresztesek ellen rohamozó szpáhijait.
A burkolat kiválasztása is a térérzet növelését szem előtt tartva és a modern anyaghasználat szempontjai alapján történt, fokozva ezt a 45 fokban megdöntött száliránnyal, ami rendkívül látványos ebben a gyönyörűen megvilágított enteriőrben. Egy régi házból is lehet modern és fiatalos otthon - Macvilág. A falszín mindenhol egységes törtfehér, mely szintén az egységet erősíti a házban és kellő alapot ad a bútoroknak – eredetileg zöld huzattal voltak kárpitozva, de ebben a házban új színt kaptak, feketét. A falfestés, díszfestés mintája, színe a bútor stílusát, míg textúrája a modern felületek megjelenését erősíti. Piros, kézzel szövött gyapjú perzsaszőnyeg ékesíti a nappalit, a színe merész de ugyanakkora nőies, meleg otthon hangulatát erősíti.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha tetszett amit olvastál oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel. Keress a Facebookon, Pinteresten, ha szeretnél valamiben személyesen tanácsot kérni a lakberendezéssel kapcsolatban írj e-mailt. L átogass el máskor is, új inspirációkkal, tervekkel, ötletekkel várlak. ♥ Facebook elérhetőség (Házból Otthont) E-mail: