Napra pontosan hetvenöt éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában a magyar Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá. Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani őket, ami írás közben nem túl kényelmes. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Fiatal korában újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s olyan nagynevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
A golyóstoll gyártása hatalmas üzlet napjainkban, hiszen a mai modern változatok világszerte éves szinten több tízmillió példányban kelnek el. Sok termék egészen kiemelkedő minőséget képvisel: a Parker golyóstollaival például közel 8 kilométernyi szöveget írhatunk le, mielőtt kifogynának. E sikertörténet hátterében egy magyar származású feltaláló, az eredeti hivatását tekintve újságíró Bíró László József áll, aki 120 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Világszerte őt tisztelik a golyóstoll "atyjaként". Számtalan más találmánya is volt, egy automata sebességváltótól kezdve a mai golyós dezodorok őséig, de ezek nem lettek ilyen sikeresek. De nézzük, hogy is született meg a golyóstoll, amely mind a mai napig a legnépszerűbb íróeszközünk. Többféle történet is kering arról, hogyan ötlötte ki Bíró a golyóstoll elvét. Egy olasz folyóirat például a következő sztorit közölte a hasábjain: Egyszer Bíró egy budapesti kávézó teraszán üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton.
Szabadalmát Bíró 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál. A németek már 1939-ben átvették megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, de ennek hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt. A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László hamarosan kénytelen volt külföldre költözni: először Párizsba, majd Spanyolországon keresztül Argentínába utazott, testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt. A legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette, végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert ez gyorsan száradt és nem koszolta össze a papírt. Miután Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta a ma ismert golyóstollat, megkezdte gyártását is. A Bíró-féle golyóstollak először a brit királyi légierő számára készültek, mert az írószerszám sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként.
Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, ám tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a Bíró-Meyne-Bíró cég. Az általa kidolgozott módon működnek manapság is a golyós dezodorok.
Működési elv szerint normál és túlnyomásos tollak léteznek. Napjaink digitális eszközei ugyan megváltoztatták az üzenetküldést, de a számítógép előtt ülő vagy telefonját nyomkodó ember keze ügyében továbbra is ott van a megszokott golyóstoll, amely a közhiedelemmel ellentétben remekül használható akár az űrben, a súlytalanság körülményei között is.
1941 Termikus berendezés 1942 Fertőtlenítő golyócska 1943–1957 Klinikai termográf 1943–1959 Sérthetetlen zár 1943–1962 Palackcímke nyomtató 1943–1962 Függönytartó 1944 Eljárás fenolgyanták előállítására 1944 Ampullanyitó 1944–1948 Golyóstoll 1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére 1956 Nyomdai tükör 1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból 1978 Együtemű belső égésű motor Halála, Emlékezete 1985. október 24-én halt meg Argentínában. Születésnapja, szeptember 29-e 1986-tól "Dia del Inventor" (a Feltalálók Napja) Argentínában. Az utolsó budapesti lakhelyén (Cimbalom utca 12) elhelyeztek egy emléktáblát, születésének 100. évfordulóján. Források Wikipedia Magyar Életrajzi Lexikon (KIEMELT KÉP: Penfax) Olvasás
Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában golyóstollát, és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven (Biro Crayon, de utalás a cégalapító Marcel Bich nevére is) kezdtek gyártásába, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben. A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert Moholy-Nagy László tervezte. 1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek.
-Azt hittem, mindig is velem terveztél...... Na, most már mindegy, itt vagyunk. - Hangzott a mondat Liptai Claudia szájából a Pataki Cuki hivatalos, sajtónak szervezett megnyitóján. A budapesti 12. Liptai claudia cukrászdája video. kerületben lévő Hegyvidék bevásárlóközpontban nyitotta meg első közös cukrászdáját Liptai Claudia és Pataki Ádám. A színésznő láthatóan jobban izgult, mint eddig bármikor, míg Ádám a tőle már megszokott higgadtsággal állta az újságírók rohamát. Rövid nyitóbeszédükben elmondták, hogy az ötlet, hogy az érdi legendás cukrászdát egy egy újabb fővárosi is kövesse, már nagyon régen megfogalmazódott bennük, de nem találták a megfelelő helyszínt. Egészen mostanáig. A kínálat, ami szűkített a nagy cukrászdához képest, igyekszik figyelembe venni a lokáció adta lehetőségeket és igényeket. Természetesen a nagy klasszikusokat itt sem kell hiányolnunk. A hűtőpultban megtalálható a Rákóczi túrós, a Kardinális szelet, a Dobos torta, amiről a Pataki cukrászda messze földön híres, a Sacher torta, a Puncs szelet és az új irányzatot képviselő francia desszertek is.
Minden barátom ostromol a receptért Horoszkóp: van 4 csillagjegy, akiknek költözést ígér a tavasz. Te is köztük vagy? Sokkot kapott a menyasszony: Az esküvő előtt derült fény a vőlegény szörnyű titkára Ezzel a módszerrel még megmentheted a zsíros, bepiszkolódott tapétát. Mutatjuk, mit tegyél!