Németh Balázs, az M1 Híradó műsorvezetője A Médiatanács e heti ülésének jegyzőkönyve csak később lesz elérhető, ezért elképzelhető, hogy további fontos döntések is születtek, amelyekre az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának pénteki közleménye nem tért ki. További hírek találhatók a! Borító: Unsplash
lett. A Mészáros Lőrinc -közeli Radio Plus Kft. üzemelteti a Rádió 1- et. Ezt a frekvenciát használta a Music FM, mielőtt a Médiatanács elnémíttatta a rádiócsatornát. Klub rádió frekvencia beograd. Music FM Hálózatba kötötték a Best FM-et A szolgáltatók kérelmére a Médiatanács engedélyezte, hogy április 1-jétől a VLNC FM Rádió Kft. Székesfehérvár 101, 8 MHz -en működő jogosultsága, valamint a Best Rádió Kft. Eger 100, 7 MHz -en, Zalaegerszeg 88, 9 MHz- en és Szolnok 102, 4 MHz -en működő jogosultságai is hálózatba kapcsolódjanak a budapesti Best FM -mel. Ettől a naptól egyúttal a szolnoki szolgáltatás Amadeus Rádió helyett 102, 4 Best FM néven sugározza műsorait. Indul a szekszárdi, komlói, salgótarjáni és pápai pályázat Véglegesítette a grémium a Szekszárd 104, 5 MHz és a Salgótarján 99, 3 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű pályázati felhívásait, valamint elfogadta a szintén közösségi Szekszárd 102, 5 MHz, a Komló 91, 4 MHz és a kereskedelmi jellegű Pápa 95, 7 MHz -re vonatkozó tervezeteket. A dokumentumok a hatóság honlapján olvashatók.
Kiemelt frekvenciák A kommunikációs tartományban egyezményesen meghatározott frekvenciák vannak, amelyek közül az egyik kiemelkedően fontos és nemzetközileg ismert: a 121, 5 MHz. Ez a vészhelyzeti frekvencia, amelyen kezdeményezett adásokat a keresőszolgálatok bemérik, így próbálják meg lokalizálni a vészhelyzet pontos földrajzi koordinátáit. Ezen a frekvencián kezdeményezett rádióadás mindenképpen vészhelyzetet feltételez, ezért a pilóták csakis kizárólag vész esetén használhatják. Egyes rádiók automatikusan adásra kapcsolnak a 121, 5 MHz beállításakor, megkönnyítve ezzel egy szorult helyzetben lévő pilóta dolgát, illetve így a folyamatos jel könnyebben bemérhető. A 123, 1 MHz az előbbit kiegészítendő, a kutató és mentőszolgálatok által használatos frekvencia. Klub rádió frekvencia w. Léteznek még repüléstájékoztató frekvenciák is, amelyek országonként változóak, de abban mind közös, hogy az adott ország területén átjátszóállomások segítségével az adott körzetben repülő összes repülőgép hallja a repülésirányítót, még akkor is, ha az egyes gépek már egymáshoz képest kívül esnek a repülőgép beépített rádiójának hatósugarán.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa múlt hét keddi ülésén úgy határozott, hogy május 3. és október 29. között, ideiglenesen kereskedelmi rádiós szerződést köt a Közösségi Rádiózásért Egyesület tel, amely Spirit FM néven eddig a Budapest-Belváros 87, 6 MHz-en hallható szolgáltatását sugározza majd a Budapest 92, 9 MHz -es frekvencián. Ezt a frekvenciát a Klubrádió használta február 14-ig, azóta kihasználatlanul áll, és jelenleg pereskedés tárgyát képezi. Az egyesület maga is pályázott a frekvenciára, de a pályázatból kizárták. Miután az FM-frekvencia a Klubrádió adásának lekapcsolása miatt üres maradt, úgy határoztak, ideiglenes használatra vonatkozó kérelmet nyújtanak be. A hatályos szabályok alapján a médiaszolgáltató az eddigi, Budapest-Belváros FM 87, 6 MHz frekvencia közösségi használatáról lemondott, így nincs akadálya a grémium szerint, hogy birtokba vegye átmeneti időre a frekvenciát. Klub rádió frekvencia live. (A Spirit FM az ATV csoporthoz tartozik. ) A Rádió 1 üzemeltetőjéhez kerül a Music FM frekvenciája A tanács megállapította, hogy a Budapest 89, 5 MHz körzeti rádiós frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat nyertese az egyedül pályázó Radio Plus Kft.
Bár a Klubrádió kérte, a Médiatanács nem egy csomagban, hanem külön hirdeti meg újra a frekvenciákat. Eddig az öt közül az ajkai frekvencia pályáztata jelent meg, melyre a Klubrádió (Radio Jam Zrt. ) és a szintén helyi rádiókon működő, de országos Rádió 1 (Life Essence Kft. ) jelentkezett be, döntés még nincs.
A csúcsról bükkösben, egy fenyves mentén ereszkedünk le a pihenőhellyel ellátott Cserepesi-nyeregbe. Utunk ezután délről kerüli meg a Cserepes-tetőt (734 m), majd a benőtt Selyem-tisztás után meredeken kapaszkodunk fel kerítésoszlopok mentén az Oroszlánvár (604 m) szabályos kúpjára. A hegytetőn a tatárjárás után épült, és a török hódoltság ideje alatt elpusztult vár igen csekély nyomait találjuk, jól kivehető a sziklába vájt várárok és a mellette húzódó sánc. A hegytetőről a növényzet miatt csak részleges kilátás nyílik. Erős lejtőn hagyjuk el a hegyet a K jelzéseket követve. Egy távvezeték alatt bukkanunk ki az erdészeti műútra, a Domoszlói-kapu nyergébe. Ilona-völgy: vizek a magasból és a mélyből. A csomópontban elbúcsúzunk az Országos Kéktúra vonalától és balra a P jelzéseket követve megyünk meredeken lefelé a távvezeték erősen benőtt nyiladékán. Érdemes az irtással jobbra az erdőben párhuzamosan futó ösvényt választani. Rövidesen leérünk az erdészeti műútra, ahol balra kanyarodunk és pár száz méteren enyhén, kényelmesen lejtő úton ereszkedünk, majd a P jelzések jobbra egy ösvényre mutatnak, itt pár perc alatt kiérünk a Várbükk ligetekkel tarkított szép tisztására.
A kékesi kaldera patakjának felharapózásával keletkezhetett, ahogy a lefolyó víz eróziója egyre mélyítette a völgyet, és így az belevájt a gerinc ívébe. Maga a kaldera a Markazi-kapuból nem kivehető, viszont a Kékes tömbje uralja a tájat. A gerincút itt oldalazva halad a meredek északi letörésen K jelzéssel navigálva. A Kis-Sas-kő impozáns rétje alatt leágazunk a S jelzésre, ami szintben kerüli a sziklás gerincet. Azon a ponton, ahol egy derékszögű kanyarral átbukunk a Kis-Sas-kő sziklasávjának folytatásán, ott érdemes egy nagyon rövid kitérővel lefelé kinézni az erdőből. Parádfürdő ilona vízesés tara duncan. Nem köztudott, viszont remek kilátópont van a S jelezés alatt kb. 150 méterrel a Kis-Sas-kő folytatásánál. Sombokrok és kisebb sziklák között érkezünk egy tágas, réttel koronázott térségre, mely sziklafallal szakad le az alant húzódó Ilona-völgybe. Rálátunk a völgy kanyarjára, ahogy épp kikerüli a Marhát tömbjét - amin egyébként egy középkori vár maradványai találhatóak. Hosszan belátni a Parádi-völgybe és a mögötte húzódó Heves, Borsod és Nógrád megyék találkozásánál hullámzó tájra.
Meg is lepődtünk, mikor láttuk, hogy csattogós papucsban járnak előttünk - érthetően kevés sikerélménnyel. Előretörtünk, másztunk felfelé vadregényes, gyökerekkel átszőtt dombon, többször átkeltünk a patakon, mire megleltük a vízesést. 10 méter magasról zubog le a patak Ahogy egy vízeséshez illik, párás, hangos pontra értünk. Kicsit várnunk kellett egy fotóig, de szépen kivárta mindenki a sorát. Gyerekek, nyugdíjasok, a könnyű megközelíthetőségnek hála nagy volt a tömeg, bár azóta sem tudom a gyökerekkel szabdalt csúszós dombon hogy tudtak feljönni csattogós papucsban. :) Kicsit elkanyarodtunk... Egyikünk számára sem ezt jelenti a túrázás, bár szépnek szép a vízesés és ha már itt vagyunk meglátogatjuk. Parádfürdő ilona vízesés turan. Szüksége volt viszont lelki békénknek igazi erdőre, jelzésekre és dzsindzsára, no meg tisztes szintemelkedésre, így tettünk még egy kanyart. Ahogy az sejthető volt, nem csak Sirok és környéke bővelkedett esőben és gombában, hanem Parádfürdő is... A tegnapi gombászóláz pedig nem hagyott alább egyikünkben sem, így Pogó kutyám nagy bánatára megint azon kaptuk magunkat, hogy az ösvényről letérve az avart kutatjuk.
A S és a Z jelzéseket követve jobbról elhagyjuk az egykori Károlyi-kastély parkját, és egy kiszáradt, hatalmas tölgyfát, az ún. Rákóczi-fát, majd az Ilona-völgy bejáratát jelző faragott székelykapun át lépünk be a völgybe. Egy másik hatalmas tölgyfa mellett álló Mária-képoszlopot elhagyva folytatjuk utunkat a hangulatos rétek között futó aszfaltos úton, melyet 100 éves vadgesztenyékből és hársakból álló szépséges fasor övez. Elhagyva a Sándor-réti elágazást, utunk bevisz az erdőbe, és hamarosan elérjük jobbról a Szent István-csevice kerekes kútját, melyből érdekes ízű, kalcium-hidrokarbonátos vizet meríthetünk. Ilona-völgyi vízesés • Vízesés » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Pihenőhelyet is találunk itt, autóval az itteni parkolóig lehet bejönni. A kúttól balra tovább egy lélegzetelállítóan szép rét mellett haladunk el, a S jelzések innen jobbra fordulnak, a P+ jelzések pedig balra átvezetnek a tisztáson. Mi maradunk egyenesen az úton a Z jelzéseket követve, a várbükki elágazás után ismét bevezet az út az erdőbe, majd a patak mentén szép bükkösben haladunk tovább.
Ám a hosszúhétvége, a népszerű túracélpont és a gombák ismét borították a terveket... No, de hova megy ennyi autó? Betonos úton vitt a jel, az autótól alig 5 km-re lévő vízesésig. Nem a kedvencem, de éltünk már meg ilyet, kutyák láb mellé, és sétáltunk előre. Parádfürdő úgy látszik népszerű táborozó hely is, sok gyerektábor mellett mentünk el, és mikor a sokadik autó ment el az egysávos (túra)úton, arra kezdtünk gyanakodni, hogy talán most kezdődik/ér véget egy ilyen tábor és viszik a gyerekeket. Pár kilométerrel odébb rájöttünk, hogy más a helyzet. Mivel gyakorlatilag a vízesés előtti utolsó kilométerekig bevezet az út, ezért az emberek 99%-a autóval túrázott... A betonút végével a lankásabb füves részek tele voltak autókkal, hogy lehetőleg csak egy-két ezer métert kelljen megtenniük az erdőben. Parádfürdő ilona vizeses tra tu. Beljebb aztán már igazira fordult a világ, széles, jól kijárt, de határozottan túraút várt minket. Még a bakancsokban is csúszkáltunk kissé, nedves volt a levegő, és szépen csobogott a patak az út mellett, kissé sáros volt a talaj.
A 2015-ben egy vihar során kidőlt 300 éves kocsánytalan tölgy törzskerülete meghaladta a 9, 5 métert. Törzsének egy darabja ma is látható a helyszínen. Parádfürdői park A Károlyi-kastélyt körülvevő mintegy 10 hektáros terület, melyet a fürdőtelep fellendülését követően, a Károlyi család megbízásából alakítottak ki a 19. század végén. Észak-Magyarország legszebb és legnagyobb angol stílusú parkja, melyben különféle fenyőfajokat, platánokat, hársakat, juharokat és vöröstölgyeket ültettek. Érdemes egy könnyed sétát tenni az évszázados fák között. Cifra Istálló és Kocsimúzeum Az eklektikus stílusú, fagerendás, vöröstéglás Cifra Istállót Ybl Miklós tervei alapján Károlyi György gróf építette 1880-ban. A díszes külső és a belső vörösmárvány burkolat miatt Cifrának nevezett épületben ma Kocsimúzeum működik, mely a kocsikészítés történetét és folyamatát mutatja be a kerék feltalálásától a főúri hintókig. A kiállításon számos eredeti, a 19. századi szerszám, eszköz, lószerszám, szekér, kocsi és hintó tekinthető meg.