A 2020. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika férfi 100 méteres síkfutás versenyszámát 2021. július 31 – augusztus 1. között rendezték a tokiói olimpiai stadionban. Az aranyérmet az olasz Marcell Jacobs nyerte 9, 80-as idővel. [1] A kvalifikáció során 10, 05 másodperc volt a szintidő. [2] Rekordok Szerkesztés A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: Világrekord Usain Bolt ( JAM) 9, 58 Berlin, Németország 2009. augusztus 16. Olimpiai rekord 9, 63 London, Egyesült Királyság 2012. augusztus 5. Fájl:Silver medal olympic.svg – Wikipédia. Eredmények Szerkesztés Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR: olimpiai rekord AR: kontinens rekord NR: országos rekord PB: egyéni legjobb eredménye SB: 2021-ben az addigi legjobb eredménye DNS: nem indult a futamon DNF: nem ért célba Előfutamok Szerkesztés Minden előfutam első három helyezettje automatikusan az negyeddöntőbe jutott. Az összesített eredmények alapján a legjobb idővel rendelkező, helyezés alapján nem továbbjutó versenyző jutott a negyeddöntőbe.
Eredeti fájl (SVG fájl, névlegesen 300 × 300 képpont, fájlméret: 1 KB) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2007. március 8., 16:59 300 × 300 (1 KB) Maix {{Information |Description=A gold medal with the olympic rings inside |Source=based on Image:gold by B1mbo and Image:Olympic by User:Pumbaa80 |Date=21:33, 28 February 2007 (UTC) |Author=[[User:maix|maix] Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Fájl:Gold medal olympic.svg – Wikipédia. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Szélesség 300 Magasság 300
évi nyári olimpiai játékokon és Peking · Többet látni » Róma farkas a Capitoliumon Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja. évi nyári olimpiai játékokon és Róma · Többet látni » Világrekordok listája úszásban A világrekordok listája úszásban az úszásban eddig elért legjobb eredményeket tartalmazza. évi nyári olimpiai játékokon és Világrekordok listája úszásban · Többet látni » 2008 ----. évi nyári olimpiai játékokon és 2008 · Többet látni » 2009 ----. évi nyári olimpiai játékokon és 2009 · Többet látni » 2016 ----. évi nyári olimpiai játékokon és 2016 · Többet látni » 2016. évi nyári olimpiai játékok A 2016. évi nyári olimpiai játékokon és 2016. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
Jordan Coelho Franciaország (FRA) 1:58, 62 26. Gal Nevo Izrael (ISR) 1:58, 64 27. Vu Jü-hang ( Wu Yuhang) 1:59, 04 28. Sajan Prakash India (IND) 1:59, 37 29. Bradlee Ashby Új-Zéland (NZL) 2:01, 22 Elődöntők [ szerkesztés] 1. elődöntő [ szerkesztés] 1:55, 18 1:55, 28 1:55, 32 1:56, 03 1:56, 07 1:56, 11 1:57, 45 1:57, 62 2. elődöntő [ szerkesztés] 1:53, 96 1:54, 12 1:55, 19 1:55, 59 1:56, 71 1:56, 77 1:57, 47 Döntő [ szerkesztés] Arany 1:53, 36 Ezüst 1:53, 40 Bronz 1:53, 62 1:54, 06 1:54, 82 1:56, 24 1:57, 04 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Az előfutam jegyzőkönyve. Rio 2016. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 12. ) Az elődöntő jegyzőkönyve. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) A döntő jegyzőkönyve. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) m v sz A férfi 200 méteres pillangóúszás olimpiai bajnokai 1956: William Yorzyk ( USA) 1960: Michael Troy ( USA) 1964: Kevin Berry ( AUS) 1968: Carl Robie ( USA) 1972: Mark Spitz ( USA) 1976: Mike Bruner ( USA) 1980: Szerhij Feszenko ( URS) 1984: Jon Sieben ( AUS) 1988: Michael Gross ( FRG) 1992: Melvin Stewart ( USA) 1996: Gyenyisz Pankratov ( RUS) 2000: Tom Malchow ( USA) 2004: Michael Phelps ( USA) 2008: Michael Phelps ( USA) 2012: Chad le Clos ( RSA) 2016: Michael Phelps ( USA) 2020: Milák Kristóf ( HUN)
Elektronika Elektromechanikus eszközök 1 13. Elektromechanikus eszközök A digitális elektronika elsősorban az igen gyors, kis teljesítményű és mozgó alkatrészt nem tartalmazó kapcsoló áramköröket részesítí előnyben. Ennek ellenére elkerülhetetlen a mechanikus kapcsoló elemek alkalmazása is. Ilyenek a: • nyomógombok, • relék, mágneskapcsolók. 13. 1. Érintkezők Az elektromechanikus kapcsolók alapelemei az érintkezők. Az alábbiakban a szabványos rajzjelük látható. A rajz mindig az alapállapotot (még nem működtetett helyzet) tükrözi. Mágneskapcsoló öntartó kapcsolás fogalma. záró bontó váltó Megkülönböztetünk: • záró érintkezőt, amely működtetéskor zárja az áramkört, • bontó érintkezőt, amely működtetéskor nyitja az áramkört, • váltó érintkezőt, amely működtetéskor egyik áramkört nyitja, majd a másikat zárja. Az érintkezők mechanikai úton (nyomógombok, végálláskapcsolók) és elektromágneses úton (relék) működtethetők. 2. Kapcsolók, nyomógombok A mechanikus úton működtetett érintkezők nagy családját képezik a kézzel működtetett nyomógombok.
A működést a STOP nyomógomb megnyomásával állítható le. 2 Irányváltó kapcsolás Gyakori igény motorok kétirányú működtetésére. A kapcsolást egy egyetemi előadó táblájának motoros mozgatásán mutatjuk be. A működtetéshez két mágneskapcsoló MKF mágneskapcsoló a tábla felfelé mozgatását, míg az szükséges. Az MKL mágneskapcsoló a lefelé mozgást kapcsolja. A motor irányváltása két fázis megcserélésével történik. Mindkét irányú mozgatáshoz a már ismert öntartás szükséges. A VKF és VKL végálláskapcsolók automatikusan megszakítják a vezérlőköröket, ha a tábla a megfelelő véghelyzetbe jut. A közbenső helyzetben a STOP gombbal lehet a táblát megállítani. Mindkét vezérlőköri ágban található egy-egy bontó érintkező, amelyet az ellenkező ág mágneskapcsolója bont. Ezzel biztosítható, hogy a már valamelyik irányba mozgó táblát (forgó motort) ne lehessen menet közben ellenkező irányra kapcsolni. 13. Mágneskapcsoló öntartó kapcsolás wiki. 6 A vezérlőkör helyes szerelése A vezérlőkör tápfeszültségének egyik pontja rendszerint földelve van. A másik pontját biztosíték védi.
A helyes szerelés sorrendje az, ha az érintkezők a biztosítékkal védett oldalra kerülnek, míg a terhelés (relétekercs) közvetlenül a földelt ághoz van szerelve. Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék 2005 5 Egy esetleges földzárlat látható az ábrán. A zárlati körben gyakorlatilag nincs ellenállás, tehát a zárlati áram igen nagy, ami kiolvasztja a biztosítékot, ugyanakkor a köszörűnk nem indul el a zárlat hatására magától. Ezzel szemben hibás szerelési sorrend esetén: a zárlati körben van a relétekercs, így a zárlati áram nagysága azonos a névleges üzemi árammal. A biztosíték nem olvad ki, és így nem jelzi a meghibásodást. 13. Elektromechanikus eszközök - PDF Free Download. Ennél is nagyobb baj, hogy a köszörűnk magától elindul. Készítette: Dr. Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék 2005
Mikrokapcsolók [ szerkesztés] A mikrokapcsolók úgy vannak kialakítva, hogy külső erő hatására átbillennek, majd annak megszűnésekor alaphelyzetükbe térnek vissza. A háromágú szigonyrugó két meghajlított szélső ága feszítő erőt gyakorol a belső szabad ágra. A mikrokapcsoló működtetésekor a szabad ágra egy nyomócsap közvetítésével kell erőt kifejteni. A megfeszített ágak támadáspontja alá vagy fölé került szabad ág határozza meg, ugyanis a szigonyrugó végén lévő mozgó érintkezők helyzetét. Valaki el tudná mondani, hogy mi az az Öntartás? (villamosmérnöki foglalom). A kis méretek és az ékcsapágyazás következtében csekély (néhány tized mm) elmozdulással is létrehozható az átkapcsolás. Figyelembe véve a mikrokapcsolók 1... 5 ms kapcsolási és 1... 2 ms pattogási (prellezési) idejét, a hibás kapcsolások biztos elkerülése érdekében, másodpercenként legfeljebb 50 kapcsolás engedhető meg. Relék, kioldók [ szerkesztés] A relés védelmek és automatikák a villamos energiatermelés, elosztás és felhasználás biztonsági berendezései. Ezek elemei a relék és kioldók, amelyeket különálló készülékként, valamint egy másik kapcsolókészülék cserélhető szerkezeti egységeként vagy annak beépített elemeként, továbbá kiegészítő védelmi készülékként alkalmaznak.
Figyelt kérdés Valami érthető magyarázatra volna szükségem. Köszönöm 1/4 anonim válasza: 78% Az én értelmezésemben ez a reléknél fordul elő, mégpedig ha behúz, egyik kontaktusán keresztül egy ú. n. önfentartó áramkör kapcsolódik rá, mely által aktívan marad még az eredeti aktivizáló áramkör megszünése után is. A második a tirisztoroknál fordul elő. Ha bekapcsol a tirisztor, az folyamatosan bekapcsolva marad. Egész az áramkör megszakításáig. Szega Books Kft.. 2014. jan. 12. 05:32 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 mantis religiosa válasza: 100% Relé, ( jelfogó) esetén beszélünk öntartásról. Az öntartás lényege, a következő. Feszültség hatására a relé meghúz, vagy épp kiejt, funkciója szerint. Alap esetben ez addig áll fenn, míg a kiváltó feszültség, vagy annak hiánya fennáll. Van olyan speciális megoldás, amikor a kiváltó ok, ( feszültség vagy feszültséghiány), megszűnése után nem áll vissza a relé eredeti állapota, hanem önmagától fennmarad a megváltozott állapot. Vagyis külső hatás nélkül, önmagát tartja fenn az állapot.