Sőt, extrém esetekben bizonyos jelenségek hosszú távú, helyrehozhatatlan károkat is okozhatnak a hálózatokban. A napviharok mindig is azon veszélyek élén szerepeltek, melyek egy kicsit sem túlozva a kőkorszakba képesek visszarántani az emberiséget. A napvihar során a korona lökődik ki a csillag, azaz a napunk anyagából. Napkitörések veszélyeztetik az elektromos hálózatokat. Ezek a jelenségek nem ritkák, de nem érnek el általában a Földünkig. Azonban egy szokottnál is nagyobb kitörés, mely ráadásul direktbe el is találná a Földet, már óriási károkat tudna okozni. Lényegében minden elektromos hálózatra kötött, vagy elektromos elven működő eszközt képes lenne kisütni a bolygón a másodperc tört része alatt. Tönkremenne az összes műhold, így összeomlanának az egységes navigációs rendszerek, és repülni is képtelenség lenne, a légiforgalom teljesen megállna, a levegőben tartózkodó gépek pedig lezuhannának. Az emberiség visszaállna a kőkorszaki szintre, az áramellátás megszűnésével, így pedig emberek milliói halnának meg a kórházakban. Hogy utána mi lenne, és mennyi időbe telne, míg az emberiség újra elölről kezdi, még senki sem tudja.
Mivel a súlyos energetikai meghibásodásokat okozó erősebb napkitörések nem túl gyakoriak, sok tapasztalatunk nincs, hogy mit okozna az internetes infrastruktúrában, de egyre többen figyelmeztetnek a veszélyekre. A kutatók már évtizedek óta jól tudják, hogy egy-egy erősebb napkitörés milyen súlyos károkat tud okozni az elektromos hálózatokban, amely miatt az emberiség jelentős része maradhat rövid, de akár hosszú időre is áramszolgáltatás nélkül. Egy globális áramkimaradás már önmagában is óriási gazdasági és társadalmi károkat okozna – amiről már írtunk korábban egy kivesézős cikket -, azt viszont még nem vizsgálták, hogy milyen hatása lenne egy ilyen eseménynek az internetes hálózatra. Lélekmorzsák: a napkitörés hatása... A SIGCOMM 2021 adatkommunikációs konferencián csütörtökön Sangeetha Abdu Jyothi, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem munkatársa tartott egy előadást, melyben nagyjából felvázolta, hogy mi történne egy erősebb napkitörés esetén az internetes infrastruktúrával. Jó hír, hogy sok mással ellentétben hatalmas kárveszély nem fenyegetné az internetet, viszont az áramellátással ellentétben sokkal tovább kitartana a kiesé Jyothi szerint az optikai szálakra nem kifejezetten lenne hatással egy geomágnesesen indukált áramlás, sőt, a rövidebb szakaszokat rendszeresen szokták földelni is.
Annyit tudnak, hogy a nap 11, 2 éves periódusokban aktívabb, és most fog véget érni egy nyugodt rész. Tehát gyakrabban lesznek napkitörések. Ez nem olyan, hogy van egy nagy, és bumm. Már túléltünk sokat, és túl fogunk sok kitörést a jövőben is. Ezek zavarokat tudnak okozni a kommunikációban, elektromos rendszerekben, de már időben fel tudunk ilyenekre készülni. Lekapcsolni a rendszereket, repülőket lehozni időben. A világvégét nem értem, hogy kevered ide. 2010. 20:17 Hasznos számodra ez a válasz? 3/18 A kérdező kommentje: A világvégét úgy keverem ide hogy mindenhonnan az folyt hogy a napkitörés miatt megbénul minden a kommunikációtól kezdve az elektromos hálózaton át minden stb stb. De akkor semmi baj se semmi különös dolog nem lesz? :) Max csak elmegy 1 hétre vagy többre az áram és ennyi? 4/18 anonim válasza: 100% Helló, még az áram sem fog elmeni egy hétre. Veszélyben a Föld? A Fehér-ház elnöki utasítással készíti fel a lakosságot egy közelgő katasztrófára | Kimondott Igazságok. Feltehetően te semmilyen kényelmetlenséget nem fogsz tapasztalni a napkitörések miatt. Legfeljebb repülőgépek fognak késni. Mostanság az ilyesmikre már elég jól felkészültek.
Centrometal El-Cm fali elektromos kazán 51kW 400V-os hálózatra Centrometal elektromos kazán központi fűtési rendszerek elsődleges és kisegítő hőforrásaként, vagy használati meleg víz előállításra használt elektromos kazánok, digitális szabályzóval. Háromfázisú elektromos csatlakozásról kémény, és légcsere igénye nélkül, hangtalanul üzemelő fűtőegységek. Digitális és moduláris teljesítmény szabályzás 0-100% között. Fűtési melegvíz vagy használati meleg víz előállítására. Vízoldali fűtési hő teljesítményüket a központi fűtési rendszerre csatlakoztatva adják le, mely teljesítményt a legkorszerűbb modulációval rendelkező digitális vezérlés szabályoz. Ezzel biztosítva az optimalizált elektromos áram felhasználást az igényelt hőteljesítménnyel összhangban. Teljesen hangtalan üzemű és kisméretű, működtetéséhez sem légcsere, sem kémény nem szükséges, melynek köszönhetően a lakásban bárhol felszerelhetők. Üzemeltetésük egy vagy három fázisú elektromos csatlakozást, illetve fűtési szivattyút, tágulási tartályt és biztonsági szelepet (2, 5 bar) igényel.
"Bármilyen villamosenergia-felhasználási forgatókönyvet tesztelhetünk ezzel az eszközzel, és képet kaphatunk arról, hogy mi történhet a meglévő hálózati infrastruktúrával, és segíthet a jövőbeli hálózati hálózatok vagy intelligens hálózatok tervezésében. " Az eszköz kiváló csapatmunka eredménye, melyet Dr. Sara Walker (Épített és Természetes Környezet Iskola), Dr. David Johnston és Edward Bentley (Számítástechnikai, Mérnöki és Információs Tudományok Iskola) bevonásával végez. A csapat jelenleg a Charge your Car-tal foglalkozik, amely tovább fogja fejleszteni az eszközt az elektromos járművek "intelligens töltésének" elemzéséhez. A csapat részt vesz egy kapcsolódó európai projektben (E-mobilitás NSR), amely az intelligens hálózatok megoldásaival foglalkozik a jövőbeni villamosenergia-hálózatok és más elektromos járművek közös projektjeivel a Design Iskolával. Ezek a projektek és más folyamatban lévő kutatások a Northumbria Egyetemet az új generációs közlekedés és a támogató infrastruktúra (intelligens hálózatok) kutatásának élvonalába helyezik.
Megjegyzés: a maximális áramfelvételt figyelembe véve, bár egy fázisról is lehetséges, célszerű a kazánokat három fázisról működtetni. Az elektromos kazán alapfelszereltsége: vízteres kazántest digitális vezérléssel és elektromos fűtőbetétekkel magyar nyelvű kezelési utasítás A kazán üzemeltetéséhez szükséges fűtési rendszer kiegészítők: fűtési szivattyú tágulási tartály biztonsági szelep
Kanadában már megtanulták az EMP-t "Az ég mintha csak véres lenne, de általános gyulladás jeleit mutatja" – ezt írták Havannáról 1859-ben, amikor vélhetően az addig lejegyzett, legerősebb napkitörés következtében, százmillió tonnás plazmafelhő trafálta el a bolygót, belapítva a föld mágneses mezejét. A NASA 2014-es felvételén egy közepes erősségű napkitörés fejleményei Forrás: AFP/Handout Az akkori távíró vonalak lényegében mind használhatatlanná váltak a terheléstől, volt, amelyik szabályosan felrobbant, egyes távírászokat pedig áramütés ért. A több napig tartó jelenség égbolti látványát egyszerre írták le minden képzeletet felülmúlóan gyönyörűnek és félelmetesnek. A napkitörések a leginkább megjósolhatatlan jelenségek közé tartoznak. Az úgynevezett koronakidobódás során a Nap felszínén felcsavarodó mágneses mező hatalmas hurkokat hoz létre, melyben a gázfelhő akár egymillió Celsius foknál melegebbre is hevülhet. A táguló ív végül akkora erővel pattan el, mintha több millió hiroshimai atombombát robbantanának egyszerre.
2019. szeptember 16-án emléktáblát állított Benedek Tibor családja és az önkormányzat az egykori színésznek, utolsó lakhelyén, a Visegrádi utca 36. szám alatt. Az avatóünnepségen megjelent többek között Hiszékeny Dezső országgyűlési képviselő, Gálvölgyi János színművész, Szacsvay László színművész, és a Benedek család több tagja. Az 1963-ban elhunyt színészre emlékezve beszédet mondott fia, Benedek Miklós színművész, Farkasházy Tivadar újságíró, humorista, valamint Kalmár Tibor rendező. Az emléktáblát dr. Tóth József polgármester és a színész családja leplezték le, majd helyezték el koszorúikat. Vissza
Közel 40 évesen, 2012 májusában befejezte a játékos-pályafutását – 2010-ben még Bajnokok Ligáját, olasz bajnoki címet és Olasz Kupát nyert a Reccóval, továbbá bajnoki elsőségnek még kétszer volt részese –, s fél év múlva, 2013 januárjától a magyar felnőttválogatott szövetségi kapitánya lett. Edzőként a legnagyobb sikerét az az évi világbajnokságon érte el, ahol győzelemre vezette nemzeti csapatunkat, így játékosként és edzőként is világbajnoknak mondhatta magát. A 2014-es hazai rendezésű Eb-n ezüstérmes lett a válogatott, két év múlva egy Eb-bronz került még a vitrinjébe, majd a riói olimpián elért 5. hely után 2016 októberében távozott a kapitányi posztról, egyidejűleg bekerült a hazai szövetség elnökségébe. 2017 januárjától az UVSE szakmai igazgatója lett. Másfél évvel később a csapat vezetőedzői posztját is elfoglalta. Sajnos kiderült, hogy ez volt az utolsó állomása egy egészen kivételes pályafutásnak. Idén májusban minden, vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől visszavonult. Benedek Tibor a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origo által szervezett, neves szakemberek döntése alapján meghatározott sorrend alapján minden idők negyedik legjobb magyar vízilabdázója volt.
Életének 48. évében távozott az élők sorából Benedek Tibor. Csütörtök hajnalban elhunyt Benedek Tibor háromszoros olimpiai aranyérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a magyar férfi válogatott korábbi szövetségi kapitánya. Súlyos betegség után távozott az élők sorából, családja közleményt adott ki haláláról. Elhunyt Benedek Tibor Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt "Ma hajnalban örökre lecsukta szemét Benedek Tibor, a háromszoros olimpia bajnok, világ- és Európa bajnok vízilabdázó legenda. Családja, csapattársai, az egész vízilabda társadalom és a szurkolók számára pótolhatatlan és felfoghatatlan űrt hagyott maga után. Részvétnyilvánításaikat nyilvános felületeken tisztelettel fogadjuk. Családja kérésére azonban kérjük mind a közvéleményt, mind a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben e nehéz időszak játékszabályait. " - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Ezt követően Olaszországba szerződött, ahol előbb az Assitalia Roma, majd a Pro Recco játékosa volt. Pályafutása folytatásában, 2004 és 2007 között ismét Magyarországon, a Budapesti Honvéd együttesében játszott, majd visszatért a Pro Reccóhoz, ahol 2012-es visszavonulásáig vízilabdázott. Az élsport mellett a tanulásra is kiemelt figyelmet fordított: 1991-ben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett, 1993-tól pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakos hallgatója volt, ahol 2006-ban vehette át diplomáját. Az Újpesttel LEN Kupát, Szuperkupát és BEK-et, a Pro Reccóval Bajnokok Ligáját, majd Euroligát nyert, emellett több alkalommal volt magyar és olasz bajnok. Nemzeti színekben már fiatalon letette a névjegyét: 1989-ben ifjúsági Európa-bajnok lett - az isztambuli viadalon az oroszok ellen 8-7-es győzelemből hét góllal vette ki a részét -, majd a junior világ- és Európa-bajnokságról is bronzéremmel tért haza. Öt olimpián szerepelt: 1992-ben Barcelonában hatodik lett a csapattal, 21 találattal pedig a torna gólkirálya volt.
Benedek - aki egy kézsérülés miatt 1995-től csak csuklóvédőben tudott játszani - éveken keresztül a nemzeti együttes csapatkapitánya volt, 2004-ben Athénban drámai körülmények között védték meg címüket a magyarok. 2005 májusában szívritmuszavara miatt lemondta a válogatottságot, majd 2007 februárjától egészségi állapota újra lehetővé tette a szereplést. A 2003-as barcelonai világbajnokságon szintén győzött, 1998-ban és 2005-ben vb-ezüstérmes, 1991-ben pedig bronzérmes volt. Az Európa-bajnokságokról egy aranyérme (1997), illetve két második és három harmadik helyezése van, emellett egyszeres világkupa- és kétszeres világliga-győztes. A válogatottól a 2008-as pekingi olimpiai győzelem után köszönt el végleg, csúcsot jelentő 437 találkozóval a háta mögött. Az edzői munka már visszavonulása előtt is érdekelte: 2010-től Kemény Dénes szövetségi kapitány segítője volt. A férfi válogatott szövetségi kapitányi posztját 2013. január 10-től 2016. december 31-ig töltötte be, irányításával az együttes 2013-ban világbajnok, 2014-ben a budapesti Európa-bajnokságon második, a 2016-os riói olimpián ötödik lett.
2005 májusában szívritmuszavara miatt lemondta a válogatottságot, majd 2007 februárjától egészségi állapota újra lehetővé tette a szereplést. A 2003-as barcelonai világbajnokságon szintén győzött, 1998-ban és 2005-ben vb-ezüstérmes, 1991-ben pedig bronzérmes volt. Az Európa-bajnokságokról egy aranyérme (1997), illetve két második és három harmadik helyezése van, emellett egyszeres világkupa- és kétszeres világliga-győztes. A válogatottól a 2008-as pekingi olimpiai győzelem után köszönt el végleg, csúcsot jelentő 437 találkozóval a háta mögött. Az edzői munka már visszavonulása előtt is érdekelte: 2010-től Kemény Dénes szövetségi kapitány segítője volt. A férfi válogatott szövetségi kapitányi posztját 2013. január 10-től 2016. december 31-ig töltötte be, irányításával az együttes 2013-ban világbajnok, 2014-ben a budapesti Európa-bajnokságon második, a 2016-os riói olimpián ötödik lett. Sikerei: Olimpiai Bajnok: 2000(Sydney), 2004(Athén), 2008(Peking) Világbajnok: 2003(Barcelona) és szövetségi kapitányként: 2013(Barcelona) Európabajnok: 1997(Sevilla) 6X-os magyar és 6X-os olasz bajnok.