Nemzeti Kapcsolattartó Pont Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságához való jogot tiszteletben kell tartani. A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. Az ellátás során a beteget jogaiban csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig lehet korlátozni. A beteg személyes szabadsága ellátása során kizárólag a beteg vagy mások élete, valamint egészsége védelmében korlátozható. Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa rendelheti el. Emberi méltósághoz való job.com. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. A beteg ellátása során a ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.
Végső soron az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kimondta, hogy nem adható e körben kimerítő definíció. "Magában foglalja a személy mind erkölcsi, mind fizikai integritását, amibe az a jog is beletartozik, hogy a saját életét élje, bárminemű külső megfigyelés vagy más beavatkozás nélkül, továbbá személyiségét szabadon kiteljesíthesse. " Ennek megfelelően az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését eredményezi az is, ha bármelyik hatóság a kérelmező igazolványát vagy útlevelét jogellenesen visszatartja, hiszen arra a magánélet több területén is szüksége lehet. A Smirnova v. Russia ügyben az orosz hatóságok azért tartották vissza egy ikertestvérpár útlevelét, mert a lányok kihasználva azonos külsejüket, rendre követtek el bűncselekményeket, amelyek esetén a szankció elkerülése érdekében sikeresen játszották ki a hatóságokat. Ezért a hatóságok kénytelenek voltak őket ujjlenyomat alapján azonosítani. Azonban a beavatkozás nem volt a belső jog alapján igazolható, így a Bíróság megállapította a 8. Emberi méltósághoz való jog da. cikk sérelmét.
E szabály alapján nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény vitathatatlan tényként kezeli – a nemzetközi szerződések és az Alapjogi Charta által is rögzített – halálbüntetés tilalmát, amely jelentős pontosítás az Alkotmányhoz képest. Az Alkotmány szövegszerűen az élettől való "önkényes megfosztást" tiltotta. Önazonossághoz való jog nevesített jogai Önazonossági kérdés a vérségi származás kiderítéséhez való jog. ( 57/1991. 8. ) AB határozatot) Az önazonosság által védett személyiségi jog a névjog. 58/2001. 7. ) AB határozathoz Önazonosságbeli kérdés a nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozás vállalása is. Alaptörvény – Szabadság és felelősség. Bármilyen közösséghez tartozás az egyén személyiségének meghatározó eleme lehet, de az emberi méltóságból kibontott alapjogok főként az egyénhez és nem a közösséghez kapcsolódnak. ( 96/2008. (VII. 3. ) AB határozat) Az önrendelkezési jog körébe tartozik azonban már, ha az egyén a kisebbséghez tartozását nem akarja nyilvánosságra hozni. ( 45/2005. 14. ) AB határozat) Vissza a tartalom j egyzékhez Önrendelkezéshez való jog nevesített jogai Az Alkotmánybíróság az emberi méltóság személyiség-védelmi, az önrendelkezési szabadságot védő funkciójából vezette le a felek perbeli rendelkezési jogát. )
Az Alaptörvény alapjogi vezérszabálya: az emberi méltóság sérthetetlenségének deklarálása. Nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartája, hanem több nemzeti alkotmány – így a német alkotmány is – az emberi méltóság sérthetetlenségének megállapításával indítja az alapjogi fejezetet. E megfogalmazásnak azért van jelentősége, mert kifejezi: az emberi méltóság a jog számára érinthetetlen. Az élethez való jog és az emberi méltóság az alapjogi dogmatika szerint együtt abszolút. A többi jog korlátozható, majd helyreállítható; elvonásuk annyiban is csak részleges lehet, hogy korlátozásuk más jogok érvényesülését nem zárja ki. Emberi méltósághoz való jog es. Számos jog teljes egészében elvehető, majd ismét megszerezhető. Elvonásuk végső határa éppen az ember élethez és méltósághoz való joga (ami nem jelenti azt, hogy e végső határig elmenni minden esetben alkotmányos lenne). Ezzel szemben az élethez és méltósághoz való jog csak elvehető, mégpedig csakis visszafordíthatatlanul, és akkor minden más jog is megszűnik. Az élethez és méltósághoz való jog oszthatatlansága folytán elvileg korlátozhatatlan, s egyben minden más jog korlátozásának elvi határa.
Az LTP egy havi befizetésű – l egkevesebb 4, maximálisan 10 éves futamidővel rendelkező – megtakarítási forma, melynél az állam minden 100 Forint befizetés után (ma még) 30 Forint támogatást ad. Az állami támogatás mellett a lejáratkor elérhető összeget a kamatszint befolyásolja, ugyanakkor ez ma – a bankbetétekhez hasonlóan – gyakorlatilag 0%. Az LTP megtakarításnak két költség eleme van: egyrészt a számlanyitási díj (mely a legtöbbször 0 Forintra csökkenthető) és a havi díj, ami 150 Forint. Ma az állami támogatás maximuma éves szinten 72 ezer Forint, melyet havi 20 ezer Forintos megtakarítási összeggel lehet elérni. Ezen 20 ezer Forintra vetítve a havi 150 Forintos díj, 0, 75%-os költségtartamot jelent. Összességében ma egy 4 éves szerződéssel 1. 250. 000 Forint körüli megtakarítás érhető el, melyből 288 ezer Forintot az állami támogatás képvisel. Banális dolog miatt is bukni lehet a lakástakarék állami támogatását - Infostart.hu. Ez – fixen és kockázatmentesen – 10%-ot kicsivel meghaladó EBKM-et (évesített hozamot/kamatot) jelent. Összehasonlítva ezt a hozamot, a bankbetétek, vagy az állampapírok kamatszintjével, e gyértelmű, hogy racionális választás az LTP a megtakarítási formák között.
Milyen egyéb szempontok lehetnek érdekesek a megtakarítóknak? Amennyiben a szabályozó lecsökkenti az állami támogatás mértékét, a változás előtt megkötött hosszú futamidejű (8-10) szerződések felértékelődhetnek, hiszen tovább fogják élvezni a magasabb támogatási szint előnyét. Ez különösen a gyermekek számára megtakarító szülők esetében lehet egy érdemi szempont. Ma Magyarországon a megkötött LTP szerződések 80-85%-a 4-5 éves futamidejű. De mégis miért változtatna az állam a lakástakarékok támogatási szintjén? Lakáskassza állami támogatás. Ha már esetlegesen csökken az állami támogatás, érdemes a színfalak mögé nézni, hogy mi indokolhatja a változást. A két legfontosabb ok: éves szinten ma a költségvetést már 100 milliárd Forint körüli mértékben terheli a lakástakarék szerződések 30%-os támogatása és ez már egy jól látható, számottevő összeg nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas a magyar lakástakarék szerződések támogatási szintje. A mai 30%-os támogatási szintünket, csak Románia közelíti 25%-kal, majd egy hatalmas szakadék következik.
A lakástakarék előnyeit nem csak magánszemély használhatja ki, társasház és lakásszövetkezet is köthet ilyet. A havonta fizetendő összeg eloszlik a lakók között, így az egy lakásra jutó befizetés nem lesz olyan megterhelő, hogy ne lehessen kigazdálkodni. A közös befizetésekre ugyanúgy betéti kamat, valamint 30% állami támogatás jár, de a maximális korlát magasabb, mint az egyéni szerződések esetén. Egy konkrét példán keresztül: A lakógyűlésen felmerül az ötlet, hogy a későbbi felújításokra szánt összeget a társasház egy 4 éves lakástakarék szerződésbe fizeti a továbbiakban. A társasházban 240 lakás van, ebben az esetben pedig a maximális állami támogatás évente 324 000 Ft, ezt törvény szabályozza. A társasházi lakástakaréknál – csakúgy, mint a lakosságinál – az állami támogatás a befizetések 30%-a, de a konkrét példában maximum 324 000 Ft. Ezt a maximális korlátot a társasház havi 90 000 Ft-os befizetéssel éri el. Ez eloszlik a 240 lakásra, így egy lakásra 375 Ft havi befizetés jut. A 4 éves megtakarítási időszak alatt a befizetésekre némi betéti kamat is jár, összességében a megtakarítási időszak végére ez a társasház több, mint 5 millió Ft-ot halmoz fel a 30%-os állami támogatással kiegészítve.