Kérdéseinek nem az a célja, hogy rávágjuk a magunk számára megnyugtató, bevésődött válaszokat. Ellenkezőleg: szándékosan sarkít, hogy ezzel mély és alapos önvizsgálatra késztessen, hogy átértékeljük mindazt, amit addig oly sziklaszilárdan hittünk. A filozófiából jól ismert "bögöly" ébresztő csípése ez – tetteinken keresztül méretünk meg. Mielőtt bárki elkapkodná a döntést, megsúgom: a fényképész kivételével senki nem tudott öt perc alatt választ adni Gyurica kérdésére. Sőt másnap sem. A lelkiismeretünkkel való szembenézés nem ennyire egyszerű – amennyiben őszinte. Az élet azonban kérés nélkül is megmutatja kimondott vagy kimondatlan választásunkat. Ahogy az ötödik pecsét felnyitására angyalian áhítozó Keszeiét is: aki olyannyira azonosulni akart Gyugyuval, hogy végül Tomoceuszkakatitinél is aljasabb tettet követett el...
(1969) vagy a Hannibál tanár úr. Egy emlékezetes jelenet Az ötödik pecsétet Őze Lajos és Latinovits Zoltán alakítása is halhatatlanná tette. Latinovits a civilruhás nyilastiszt szerepében magyarázza el, hogy nem az ellenállók jelentik az igazi ellenséget, hanem a békés polgárok, akiknek nem tetszik a hatalom. Őket kell megtörniük: nem kínzással, fizikai bántalmazással, hanem úgy, hogy kompromittálják őket, és így megutáltatják velük önmagukat. A hetvenes években könnyű volt a fasizmusról szóló példázatot a kommunizmusra is vonatkoztatni, amely besúgórendszer kiépítésével tartotta függésben állampolgárait. Ezt is nézd meg! Beszélgetés Barabás Klára filmesztétával és Sándor Tibor történésszel: Olvass tovább! Halász László: Egy magyar játékfilm hatásvizsgálata Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Filmkultúra, 1977/4, 49-56. Hernádi Miklós: Nagyobb-e a feladat az embernél? Beszélgetés Az ötödik pecsét c. filmről, Filmkultúra, 1976/5, 41-51. Almási Miklós: A hűség csapdájában Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Filmkultúra, 1976/4, 13-19.
A befejezetlen mondat című Déry Tibor-regényből készült 141 perc A befejezetlen mondatból (1975) tulajdonképpen Karl Marx politikafilozófiájának példafilmje a munkások kizsákmányolásáról, míg a Kaffka Margit regényét feldolgozó Hangyaboly (1971) és Az ötödik pecsét az iróniát sem mellőző parabolák általában a diktatúrákról, s azon belül annak kádári puha változatáról. Az ötödik pecsét akár Fábri Zoltán utolsó műve is lehetne, mert tulajdonképpen az életmű fontosabb témáit és formai megoldásait összegzi. Fábri már 1963-ban szerette volna megfilmesíteni Sánta Ferenc azonos című regényét, azonban erre nem kerülhetett sor, mert a hatalomnak nem tetszett a történet keserű iróniája. Helyette a másik Sánta-műből, a Húsz órá ból készült 1965-ben adaptáció, Az ötödik pecsét terve a hetvenes évek közepéig pihent. Az 1976-os film a Hangyaboly hoz és a 141 perc hez hasonlóan nem tipikus Fábri-hősöket (parasztok, munkások), hanem középosztálybeli polgárokat (Béla, a kocsmáros; Király, a könyvügynök; Kovács, az asztalos és Gyurica, az óramester) vonultat fel, amely lehetővé teszi, hogy a cselekménybeli kis fogadóban összegyűlt férfiak az 1944-es nyilasuralom alatt különösen veszélyes politikafilozófiai témákról vitatkozzanak.
Gelencsér Gábor: Az ötödik pecsét (1976),, 2006 Mátyás Péter: Fábri Zoltán (1917–1994), MMA Lexikon Ez volt Latinovits Zoltán utolsó filmszerepe, aki mindössze 45 éves korában, még a film bemutatása előtt öngyilkos lett. Plakát Tervező: Bakos István (forrás: NFI)
A professzionális rendezés mellett még kötelező megemlíteni kistestvérét, az operatőri munkát. Ezt a munkát Illés György kapta meg. És ami csodálatos, az a rendező és az operatőr közötti kommunikáció. Gyönyörűen mozog a kamera, rengeteg a hosszú snitt, amikor az asztal körül forog a kép, távolodik, közeledik, és észrevehetetlenül, kényelmesen teszi mindezt. III. érv Hát a színészi játékról, és a karakterekről még nem beszéltem. Pedig ez is fontos. Mindenki. Ismétlem mindenki, akit a filmben láttok, zseniálisan játszik. Nekem a személyes kedvencem Őze Lajos (aki a tanú c. filmből is ismerős lehet), Gyuricza szerepében, de valószínűleg azért, mert ő a legkedvelhetőbb. Megjelenése rejtélyes, háttértörténete tragikus, titkai pedig igazán remek emberré teszik, és a végkifejletre is azok hatnak ki elsősorban. Művelt, intelligens, udvarias, odaadó, és tisztességes, bár nem teljesen jó ember, hisz olyan helyzetbe kerül az utolsó jelenetben, ahol nem létezik helyes út. Mégis az ő választása a legnemesebb.
Gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség az MSZP-s Tóth Csabát Gyanúsítottként hallgatta ki Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészség – tudatta pénteken a vádhatóság. A főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt nyomoz a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések ügyében – írja a Magyar Nemzet. Index - Belföld - Parkolás: hamarosan lejár a tavalyi engedélyek érvényessége. Gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség az Mszp-s Tóth Csabát Gyanúsítottként hallgatta ki Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészség – tudatta pénteken a vádhatóság, amely korrupciós bűncselekmények miatt nyomoz a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések ügyében. Falunapon ütötte pofon a polgárőrt egy férfi A Marcali Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki magánjellegű sérelme miatt ütötte pofon a polgárőrt. Gyanúsítottként hallgatták ki a szocialista képviselőt a zuglói parkolási ügyben Korrupciós bűncselekmények miatt nyomoz az ügyészség a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések ügyében.
Kedvezményes parkolás engedély a zuglói vállalkozásoknak, életjáradék-program az időseknek, szociális lakásügynökség létrehozása, valamint a rabszolgatörvény elutasítása – többek között ezekről is döntött a képviselő testület január 24-én. A testület a csütörtöki ülésen úgy határozott, hogy a fizető parkolási zónákban határozott idejű várakozási hozzájárulást vezet be a Zuglóban működő vállalkozásoknak. A kedvezményre jogosító engedély kiváltása járművenként 5000 forintba kerül. Az engedéllyel rendelkező járművek negyedéves parkolási díja 63 ezer, míg az egész éves 189 ezer forint. A képviselő-testület elvi állásfoglalást fogadott el arról, hogy a szükséges előkészületeket követően jogilag rendezett formában működteti az önkormányzati életjáradék-programot, illetve létrehozza a kerületi szociális lakásügynökséget. Utóbbi célja, hogy a magánszemélyek üresen álló lakásai bekapcsolódjanak a szociális bérlakásrendszerbe. A képviselők arról is határoztak, hogy a zuglói önkormányzat hivatalaiban, intézményeiben és cégeinél nem alkalmazzák a januártól hatályos, rabszolgatörvény néven elhíresült túlóratörvényt, amely alapján a munkáltató szerződéskötéssel évi 400 óra túlmunkát is végeztethet a dolgozókkal.
Komoly gondot jelent a zuglóiaknak a tavaly szeptemberben bevezetett fizetős parkolási rendszer. Sokan nem tudják megfizetni a második autó után kötelező 70 ezer forintot. A legtöbb kerületben a helyben lakók ingyenesen használhatják a parkolási zónákat, ami Zuglóban is így van, de van egy fővárosi irányadó rendelet, amelyet minden kerület a saját adottságaihoz igazít — erről készített riportit az InfoRádió. Karácsony Gergely 14. kerületi polgármester a rádiónak elmondta: az elmúlt években Zugló Budapest egyik P+R parkolójaként működött, ami sok szempontból megnehezítette a kerületben lakók életét, ezért már 2008 óta tervezték a fizetős parkolás bevezetését. Végül ez az ő polgármestersége idején valósult meg, a fizetős parkolást pedig igyekeznek kibővíteni. Az InfoRádiónak nyilatkozó Dvorszki Zsolt zuglói lakos szerint ott, ahol már él a fizetős parkolás, üresek az utcák, ez pedig annak köszönhető, hogy a lakók nagyon kis része kapott parkolási engedélyt. Mint mondta: meghökkentőnek tartja, hogy csupán 3600 engedélyt adtak ki egész Zuglóra, miközben ennél jóval több autó van a kerületben.