Közölte: ha tévedés történik, van lehetőség annak kijavítására. Bódis József úgy vélekedett, hogy az egyetemek, főiskolák nemcsak egy szakmára készítenek fel, hanem az értelmiségivé válás fontos színterei is. Horváth Zita, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy állami támogatással mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább. Felvételi - Egyetemek, jelentkezők, ponthatárok - alon.hu. Azt mondta, hogy fontos időszakon vannak túl: mind a kollégái, mind a diákok komoly munkát végeztek. A nagy többséget az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel: csaknem 54 ezer jelentkezőt. Osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt az ősztől - sorolta. Még mindig a nappali munkarend a meghatározó - jegyezte meg Horváth Zita. Alap- és osztatlan képzésre a legtöbb, csaknem 6 ezer jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Ugyanakkor nagy vidéki intézmények is az első tíz közé tudtak jutni: a második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem, az ötödik a Pécsi Tudományegyetem lett.
Kiemelt kép: Fotó: Mohos Márton /
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) általános orvos képzésére idén 428 ponttal lehetett bejutni. Osztatlan magyar-francia szakra lehetett a legmagasabb ponthatárral bekerülni. A felsőoktatási felvételi ponthatárokat szerdán hirdették ki. Ezekből kiderült, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar képzései közül a legmagasabb pontszámot 450-nél határozták meg: a nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezőknek legalább ennyit kellett ahhoz elérniük, hogy állami ösztöndíjat nyerjenek. Nem sokkal maradt le az állami jogászképzés: oda 440 ponttal vették fel a jelentkezőket. Az Általános Orvostudományi Karon 428 ponttal államilag finanszírozott, 427 ponttal költségtérítéses képzésre lehetett bejutni. Előbbi esetében ez mindössze egy pontos emelkedés a tavalyi ponthatárhoz képest. Kihirdették az egyetemi felvételi ponthatárokat | Szeged Ma. Slágerszakokká vált az elmúlt években a pszichológia: a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) állami ösztöndíjas képzésén szintén 443-nál húzták meg a határt. A költségtérítésesnél pedig 450-et állapítottak meg. Népszerű kar a Gazdaságtudományi, itt a gazdálkodási és menedzsment képzésre 400 ponttal lehetett bejutni, ami megegyezik a központilag meghúzott ponthatárral.
Figyelt kérdés Úgy tudom, hogy a fekete test hőmérsékleti sugárzását hívatottak leírni, de nem jók? Elvileg Planck volt az első, aki le tudta írni a görbéket. Ha ez így van miért nem jók a fentebb említett törvények és Planck hogy tudta leírni? Milyen szerepet játszott ebben, hogy kvantumosan nézte a dolgokat? 1/7 A kérdező kommentje: Elnézést, az Wien akart lenni. 2/7 anonim válasza: Valamit keversz: mind a Wien-féle eltolódási törvény, mind a Stefan-Boltzmann törvény helyes. Ami nem igaz, az a Rayleigh-Jeans törvény, ami a sugárzás energiaeloszlását írja le. 2014. jún. Stefan-Boltzmann-törvény. 14. 03:50 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 A kérdező kommentje: Értem, köszönöm! Ezek Planck előtt voltak nem? Akkor miért mondják, hogy ő volt az első aki megmagyarázta ezt? 4/7 anonim válasza: Azt nem tudom, ki volt később, de ha Planck, akkor Wien és Boltzman valószínűleg tapasztalati úton állapította meg a képleteket, a Plank-eloszlásból viszont le lehet vezetni elméletileg is. 14:20 Hasznos számodra ez a válasz?
Ludwig Eduard Boltzmann ( Bécs, 1844. – Duino bei Triest ( Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. ) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja. Eredményei közül a legjelentősebbek: a statisztikus mechanika megalapozása, [1] a termodinamika második főtételének mikroszkopikus értelmezése, a nem egyensúlyi és transzportfolyamatok leírása, valamint a feketetest-sugárzás Jožef Štefan által empirikus úton felállított -es törvényének elméleti levezetése. A fizikában egy egész sor tényező, illetve tétel viseli a nevét: Boltzmann-állandó Maxwell–Boltzmann-eloszlás Boltzmann-eloszlás Boltzmann-tényező Boltzmann-féle transzportegyenlet Stefan–Boltzmann-törvény Stefan–Boltzmann-állandó Boltzmann-féle H-teoréma Boltzmann-egyenlet Élete [ szerkesztés] Apja német illetőségű császári adóhivatalnok volt, anyja, Katharina Pauernfeind családja pedig salzburgi. A család később Felső-Ausztriába költözött, így Boltzmann Linzben járt középiskolába. Stefan-Boltzmann törvénye • James Trefil, enciklopédia "Az univerzum kétszáz törvénye". 15 éves korában elvesztette édesapját, de édesanyja továbbra is biztosította a tanulás anyagi hátterét.
Így: ahol L a fényerősség, σ a Stefan–Boltzmann-állandó, R a csillag sugara és T az effektív hőmérséklet. Ugyanezzel a képlettel lehet kiszámítani a naphoz viszonyított hozzávetőleges sugarát a fő fényerősség skálán lévő csillagoknak is. ahol a nap sugara, a nap fényereje stb. A Stefan–Boltzmann-törvény segítségével a csillagászok könnyen megállapíthatják a csillagok sugarait. A Föld tényleges hőmérséklete Szerkesztés Hasonlóképpen kiszámíthatjuk a Föld T ⊕ tényleges hőmérsékletét, egyenlőséget vonva a Naptól kapott energia és a Föld által kisugárzott energia között, és a fekete test közelítését figyelembe véve (a Föld saját energiatermelése elég kicsi ahhoz, hogy elhanyagolható legyen). A Nap fényerősségét, L ⊙, a következő adja: A Földön ez az energia egy a 0 sugarú gömbön halad át, a Föld és a Nap közötti távolságot, és a területegységenként vett teljesítmény megadja. A Föld sugara R ⊕, ezért keresztmetszet. A Föld által elnyelt energiát, ami a Napból érkezik tehát ez adja: Mivel a Stefan–Boltzmann-törvény a hőmérséklet negyedik hatványt használja, stabilizáló hatása van a cserére, és a Föld által kibocsátott energia általában megegyezik az elnyelt energiával, közel az állandó állapothoz, ahol: A T ⊕ ekkor kifejezhető: ahol T ⊙ a Nap hőmérséklete, R ⊙ a Nap sugara, és a 0 a Föld és a Nap távolsága.
A nap belsejében levő hőmérséklet csökken, amikor elindul a középpontjától. Ezért, amikor a felszín felé mozog, a fénykibocsátás spektruma a környezeti hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleteknek felel meg. Ennek eredményeként, amikor újra sugárzás szerint a Stefan-Boltzmann-törvény, akkor előfordulhat alacsonyabb energiákon és frekvenciák, de ugyanabban az időben, a törvény erejénél fogva az energiamegmaradás, akkor bocsátanak ki nagy mennyiségű fotont. Így, mire eléri a felület megfelel a spektrális eloszlása a szoláris felületi hőmérséklet (körülbelül 5800 K), és nem a hőmérséklet a közepén a Nap (körülbelül 15 000 000 K). A Nap felszínéhez (vagy bármely forró tárgy felületéhez) szállított energia sugárzás formájában hagyja el. Stefan-Boltzmann törvénye pontosan elmondja, mi a sugárzott energia. Ez a törvény a következőképpen íródott: E = σT 4 ahol T – hőmérséklet (Kelvinben) és σ – Boltzmann konstans. A képlet azt mutatja, hogy egy testhőmérséklet emelkedés nemcsak növeli fényesség – növeli sokkal nagyobb mértékben.