- 2006. január 6. ITT A PÁRNA, OTT A TAKARÓ Két, év eleji hír ismét a fősodorba emelte Bartis Attila 2001-ben megjelent, A nyugalom című könyvét. Szinte egyszerre értesülhettünk a német közszolgálati Südwestrundfunk SWR rádió- és televíziócsatorna a legjobb könyv szavazásának januári végeredményéről (a németül tavaly megjelent regény magas, 152 pontos eredménnyel végzett az első helyen), illetve a hazai megfilmesítésről, amely Alföldi Róbert játékfilmes debütálása lesz. A Nemzeti Színházban Anyám, Kleopátra címmel játsszák a könyvből készült színpadi verziót. Az íróval, akinek fényképeiből is több tárlatot láthatott már a közönség, a fontos állomásokról és az írás harcáról beszélgettünk. Heti Válasz - 2006. Bartis Attila: A nyugalom - ekultura.hu. február 2. Bartis több nyelven beszél Bartis Attila A vége című regényének román nyelvű kiadását mutatták be a szerző és Marius Tabacu fordító jelenlétében Kolozsváron. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
A szerző harmadik prózakötetét elsőre katartikus gyötrelmek közt olvastam, és a végén biztos voltam benne, hogy ez a legjobb könyv, ami az utóbbi években a kezembe került. Aztán elolvastam még egyszer, és a fenti benyomás nagyjából a visszájára fordult. Ami nem véletlen. A nyugalom megfelel a regény műfaja adta kívánalmaknak: van benne számos fordulat, a nyelv kimerítő ismerete, csattogó párbeszédek, mesélőkedv és -készség, a kor illusztratív tulajdonnevei egyéni helyesírással (Rakéta regényújság, Polskifiat). És van tartalma. Nagyon is. Minden könyv egy élmény: Bartis Attila: A nyugalom. Egy szimpatikus fiatalember másfél évtizeden át ápolja mindhalálig őrült édesanyját, a levitézlett színésznőt, aki ezzel fogságban tartja őt vagy ő az anyát, vagy mindkettő; és ebbe az ödipális beütéssel tarkított kapcsolatba pottyan bele az ifjú vetélytársnő, aki próbálja megváltani a hőst és viszont, de hamarosan maga is tönkremegy ebbe, és eltűnik a színről. Tehát a történet. Itt van a probléma. Először is egy kis kekeckedés: miért pont ott van a határ, ahol van?
Semmi köze a közönyhöz, mert az óhatatlanul cinikus, meg semmi köze ahhoz, amikor minden mindegy, mert a mögött azért mégis ott lapul a szégyen vagy a remény. Ha már minden mindegy, az még igen emberi. Úgy is mondhatnám: a szabadság nem embernek való állapot. Az ébredés senkiföldje nagyjából valami olyasmi, mint a rossz irányú futóhomok, vagy inkább ingovány, fölfele működő mocsár, amiből egyre kijjebb kerül az ember, még sincs benne sok köszönet. Ha az ember dolgozik, az idő kétségkívül beleragad az iszapba, valahogy úgy, mint hosszabbításkor. A szerző további könyvei:
Bartis prózapoétikájának szimbolizmusa A nyugalom regényen végighúzódó motívumhálózatban érhető a leginkább tetten. Először is az olyan beszélőnevekben mutatkozik meg, mint amilyen Fehér Eszteré – aki a tisztaságot jelenti a fiú számára –, vagy a Weér családnév, amely a vér paronomáziájaként több aspektusból is lényeges a szövegben: Andor akkor érezte először, hogy valamiben nem képes osztozni ikertestvérével, amikor az először menstruált; szintén felmerül benne metaforaként a vér, amikor anyja számonkérésére válaszul kijelenti, hogy a szövegeit, amelyek családi történeteket dolgoznak fel, "a saját vérével" írja. A családi címerben szereplő pelikán a gyermekeit a saját vérével itatja, Rebeka esetében azonban ez nem gondoskodást jelent, inkább mérgezést: beteges mértékig magához kötést és vérfertőzést. Andor asztalfiókja megfeleltethető a tudattalanjának, amely meglehetősen furcsán működik: oda kerülnek például anyjának az ikertestvéréhez írt levelei (a borítékok, mint az a regény végén kiderül, üres lapokat tartalmaznak), amelyeket a fiú soha nem adott fel, ugyanakkor az anya és a fia között épphogy csak meghiúsult szexuális aktus leírását belerakja a könyvébe.
Erkel-emlékszoba Az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait (pl. pipája, dohányzacskója, sétabotja, mandzsetta gombjai), relikviáit mutatja be, a mester operáit és a himnuszt állítva a központba. A hálószoba szekrényében Erkel Ferencné személyes tárgyai: napernyője, főkötője és vállkendője, stb láthatóak. Itt alakították ki a dolgozószobára utaló sarkot is: íróasztal székkel, s rajta egy korabeli kötettel, illetve Erkel Ferenc ezüst gyertyatartóival. A szalon a biedermeier hangulatát idézi asztallal, székekkel, írószekreterrel és vitrinnel. A népies konyhában szabadkéményű tűzhelyt látható. 19. századi osztályterem A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség. Gyulai Hírlap - Ötéves az Erkel Ferenc Emlékház. A vetítőteremben Erkel Ferenc életéről, illetve műveiből készült filmrészleteket nézhetünk meg. Az udvari "Erkel-promenád" korabeli Erkel hangverseny- és operaplakátok reprodukcióit vonultatja fel, valamint reformkori ruhákkal ismeskedhetünk meg. Dürer-emléktábla A ház utca felőli oldalán egy Dürer-emléktáblát is elhelyeztek, ami jelzi Albrecht Dürernek, a neves német festőnek a gyulai kötődését.
Városnéző túránk újabb állomásához érkeztünk, mégpedig a Németvároson található Erkel Ferenc Emlékházhoz. Előzményként annyit hadd mondjak el, hogy a török hódoltság korának letűnte után az akkorra jócskán elnéptelenedett Békés megyei területekre az 1720-as években nagy számban érkeztek telepesek: magyarok, szlovákok, németek és románok. Gyulán a magyar mellett német és román lakosság telepedett le, a szlovákok pedig főként Békéscsabára és Szarvas térségébe költöztek. Gyula nyugati részében került kijelölésre az új városrész az 1723–24-ben, a Rajna vidékéről idetelepülő németek számára. Erkel Ferenc emlékház Gyulán » Közel és távol utazás. A németajkú lakosság hamarosan templomot, iskolát, közigazgatási központot hozott létre ebben a városrészben, nagymértékben hozzájárulva ezzel a korábban elnéptelenedett vidék újraélesztéséhez. 1806-ban a németvárosi iskola egy új kántortanítót kapott az ifjú Erkel József személyében, miután az Erkel család Pozsonyból Gyulára költözött a grófi család meghívására. A családfő – idősebbik Erkel József – a grófi kastélyban töltött be felelősségteljes vezetői tisztséget, a fia pedig – az előbb említett ifjabbik Erkel József – kántortanító lett, és nemsokára családot alapított.
Látnivalók a környéken Almásy-kastély Látogatóközpont Gyula A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern János György kapta meg III. Károly király adományaként. Várkilátó és Vármúzeum 2005. május 20-án került átadásra a gyulai várban lévő kiállítás, ahol 24 kiállítóteremben kalandozhatunk a múlt emlékei között.
Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10. 00-18. 00 hétfő: zárva A jegykiadás utolsó időpontja zárás előtt fél órával. Belépő Felnőtt jegy: 1200 Ft/fő Kedvezményes jegy: 600 Ft/fő Gyulai diákjegy: 100 Ft/fő Kedvezményes felnőtt jegy: legalább két 18 éven aluli gyermek kísérője (max. 2 fő közeli hozzátartozó) számára a 194/2000. Erkel ferenc emlékház. (XI. 24. ) Korm. rendelet alapján Csoportos jegy (15 főtől): 1000 Ft/fő Kedvezményes csoportos jegy (15 főtől): 500 Ft/fő Térítésmentes: 6 év alatt és 70 év felett
OFOTÉRT OPTIKA Szaküzletünk szolgáltatásai megújult környezetben vehetők igénybe. Lát... Megosztom Látnivaló kereső Gyula Partnereink Facebook