Életének 88. évében elhunyt Dr. Itthon: Elhunyt Antall Józsefné | hvg.hu. Antall Józsefné, Fülepp Klára, a néhai miniszterelnök felesége, az Antall József Tudásközpont alapítója – ezt az intézet közölte március 30-án este. A Wikipedia szerint Antall József és Fülepp Klára 1952-ben házasodtak össze a budapesti piarista kápolnában. Két gyerekük született, Antal György, aki ügyvédként dolgozik és Antall Péter, az Antall József Tudásközpont kuratóriumi elnöke.
A néhai miniszterelnök felesége 88 éves volt. 0 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
88 éves korában elhunyt a rendszerváltás utáni Magyarország...
Helyes blog Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések Nyelvészet és helyesírás 2013. október 28. 11:00 Az alapelvek közül az első, kiejtés szerinti írásmód alapelvét vettük górcső alá, hogy eligazítsuk a laikus közönséget a helyesírás útvesztőjében. A magyar helyesírás négy alapelve – olvashatjuk a szabályzatban – a következő: a kiejtés szerinti írásmód, a szóelemző írásmód, a hagyomány szerinti írásmód, valamint az egyszerűsítő írásmód. Ezek az alapelvek határozzák meg, hogy egy szóalakot hogyan kell írásban rögzíteni. Az alapelvek olykor ellentmondanak egymásnak (pl. a hagyomány elve esetenként felülírhatja a kiejtés elvét), máskor kiegészítik egymást (a szóelemzés elve a kiejtés elvét egészíti ki). Kiejtés szerinti írásmód - Wikipédia. Ma az alapelvek közül az elsővel, a kiejtés szerinti írásmód elvével foglalkozunk. A magyar helyesírás alapvetően hangjelölő: a betűk többnyire a kiejtett beszédhangok típusainak (ún. fonémáknak) felelnek meg. A kiejtés elve tehát a következőképpen hangzik: a szavakat a sztenderd kiejtésnek megfelelően kell leírni.
12 48. ). Hatálya [ szerkesztés] Szótő és toldalék között gyakran, összetételi tagok között pedig mindig a szóelemző írásmód érvényesül (a kiejtés szerinti írásmód rovására). A legtöbb toldalék esetén: hajtja ( hajt + ja, nem "hajtya") vízből ( víz + ből, nem "víszből") A -val/-vel és a -vá/-vé esetében azonban a kiejtés szerinti írásmód érvényesül.
11 17. ), ami azt jelenti, hogy a szöveget úgy írjuk le, ahogy kimondjuk. Hatálya [ szerkesztés] Ennek körébe soroljuk azokat az eseteket, amikor az írás híven követi a kiejtett alakot. A magyar tőszavak túlnyomó részénél: ajtó, ablak, könyv, kér, zöld stb. Kiejtés szerinti - Tananyagok. Nem latin írású nyelvekből átírt közszavaknál és tulajdonneveknél következetesen érvényesül, például Moszkva, Peking, Tokió, Tel-Aviv ( AkH. 207–210. ) A hagyományos írásmód ellenében érvényesül az alábbiaknál: Számos jövevényszónál (közszavaknál és tulajdonnevekben), melyeket latin írású nyelvekből vettünk át: akvárium, Párizs (nem "aquarium", "Paris") ( AkH. 11 203., AkH. 11 205. )
ejtés szerinti (fonetikus) írásmód: a lehetõségekhez képest hûen tükrözteti a szavak hangalakját. A szóelemek (szótövek, képzõk, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük. pl. : láz, fény, ír, véd, tíz, húsz, -s, -talan, -telen, -va, -ve, -bb, -t, -j, -n, -tól stb. óelemzõ (etimologikus) írásmód: a toldalékos (ragos, jeles, képzõs) és az összetett szavakban többnyire feltünteti a szavak alkotóele¬meit. A ragos, a jeles, a képzõs szavak, az összetételek, valamint az egymást követõ szavak szóelemeinek érintkezõ hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor a hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjában íratja le. pl. : ijedt, hetilapban, lökdös, vízpart, adhat, azonban, átcsap, anyja, fagyjon, állj, kardjuk, költség, sarkkör 3. Hagyományos írásmód: vannak esetek, amelyekben a helyesírás ragaszkodik a történetileg kialakult szokásokhoz. Kiejtés szerinti írásmód. – családnevek (Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Thököly stb. )