A fehér királyné Philippa Gregory, az elismert történész és írónő regényét dolgozza fel, amelyben a Rózsák háborúja került feldolgozásra egy egészen különös, mondhatni sajátos megfogalmazásban. A rendkívül véres és halálos angliai viszálykodás időszakában játszódó sorozatból a fehér királynő történetét ismerhetjük meg, aki rendkívüli szépsége ellenére egy nagyon becsvágyó nő képében maradt meg a történelemben. A királyné képes volt szépségével elérni, hogy a frissen megkoronázott ifjú brit királyt az ujjai köré csavarja, majd titkon feleségül mehessen hozzá, hogy ezzel egyenes útja lehessen a legnagyobbak közé. Válassz egy évadot 1. évad 2013 Játékidő 60 perc Rendező Szereplők Hozzászólások 0 db Még nem szólt hozzá senki ehhez a sorozathoz. Legyél te az első! Ez a funkció csak regisztrált felhasználók számára érhető el! A regisztráció ingyenes és csak 1 percet vesz igénybe. Ez a webhely a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ. Bővebb információ
A szinkronhangok listáját átpörgetve érdekes volt olvasni olyan színészek neveit is, akik nem nagyon szoktak sorozatokban vagy úgy általában szinkronizálni vagy azért mert inkább színházi, filmes színészek vagy azért, mert az utóbbi időben valamiért nem kerültek a mikrofon közelébe, ez pedig mindig különlegessé tudja tenni a szinkronokat. A fehér királyné című sorozat magyar hangjait a tovább mögött találjátok.
Miután keresztülhúzták a számítását, cselszövést tervez, amelyben fontos szerepet szán a lányának, Anne Neville-nek is. Ugyanakkor Margaret Beaufort is rossz szemmel nézi Edward és Elizabeth szerelmét, az asszony meg van győződve arról, hogy a fiát, Henry Tudort illetné a királyi korona, Anglia trónja. Felbukkanása felbolygatja az udvar életét (Fotó: Duna) A sorozat Philippa Gregory világsikert aratott történelmi regényciklusából (A fehér királynő, A vörös királynő és A királycsináló lánya) készült, angol és francia tévések összefogásával, a BBC égisze alatt. A királyregények királynője, aki nemcsak forgatókönyvíróként, hanem producerként is jegyzi a sorozatot, a Rózsák háborújának nevezett korszakot idézi meg. Lord Warwick szerepében James Frain (Fotó: Duna) Az 1455-87-ig tartó időszak az egymással hadakozó York- és a Lancester-dinasztia jelképeiről, a fehér és vörös rózsáról kapta nevét. Miközben a férfiak a csatamezőn ontják egymás vérét, az írónő hősnői sem tétlenkednek. Olyan szerepet vállalnak, amely elképzelhetetlen volt egy nő számára abban az időben.
Elizabeth Woodville számára, mivel férje a Lancaster-házi VI. Henrik szolgálatában esett el a Rózsák háborújában, a York-ház győzelme a személyes tragédián túl a teljes vagyonelkobzás következményeit is jelenti. Az ifjú özvegy nyomorúságos sora megváltozni látszik, amikor megakad rajta az arra járó IV. Edward király szeme. Elizabeth tudja, hogy az új uralkodóhoz fűződő viszony két gyermeke számára is a biztos jólétet jelentheti. Angol tévéfilmsorozat, 2013 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Emma Frost Zene: John Lunn Operatőr: Jean-Philippe Gossart Rendezte: James Kent Szereplők: Rebecca Ferguson (Erzsébet királyné) Aneurin Barnard (Richárd, Gloucester hercege) Amanda Hale (Lady Margaret Beaufort) Faye Marsay (Anne Neville) Max Irons (Edward király) Ben Lamb (Anthony Rivers) Tom McKay (Jasper Tudor)
Johann Wolfgang Goethe Faust című drámájának részletes olvasónaplója jelenetenként Mint azt mindenki tudja, Goethe gyakorlatilag egész életében dolgozott – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a Fauston. A drámát végül két részre osztotta, az első részt nem szánta feltétlenül színpadra, ezért az nincs felvonásokat, csak jelenetekre tagolva. A második rész viszont egyértelműen színpadi előadásra lett szánva, ezért felvonásokra és jelenetekre van osztva. Iskola tananyag általában a Faust első része, a Margit-tragédia szokott lenni, de az szereti végigvinni a dolgokat, ezért mindkét rész olvasónaplóját megtaláljátok lejjebb – két külön bejegyzésben. Goethe – Faust – I. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - erettsegik.hu. rész – Olvasónapló – A Margit-tragédia Goethe – Faust – II. rész – Olvasónapló Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzés: Létezett-e Faust? – Történelmi háttér
Tomo { Fortélyos} válasza 5 éve Itt például össze van foglalva: De számos jó oldalon található, esetleg Kötelezők röviden könyv is leírja a rövid tartalmat és kielemzi a szereplőket - az iskolai könyvtárban biztosan fellelhető legalább egy példány. 0 Linda { Tanár} Faustot csillapíthatatlan tudásvágy jellemzi, az első rész panaszos monológjával indul. Már minden tudományt kitanult, mégis úgy érzi, hogy semmit sem tud, ráadásul élete is boldogtalan, mert nincsen vagyona, hatalma. Az élet csodáit próbálja értelmezni, ezért mágiához folyamodott, de ebben is csalódott. A Föld szellemének megidézésével sem csillapította tudásvágyát, ezért öngyilkos akart lenni. Már majdnem megitta a méreggel teli kelyhet, de a húsvéti harangok megszólalnak, felidézi gyermekkori emlékeit, s meggondolja magát. Tanítványával, Wagnerrel az ünneplő sokaságban elvegyült, de nem szabadult életundorától. Goethe - Faust - Olvasónapló - Olvasónaplopó. Találkozik egy fekete uszkárral a séta során, aki szobájában Mefisztóvá változik, a tagadás ördögévé. Alkut kötnek: az ördög teljesíti minden kívánságát, hű szolgája amíg él, de a túlvilágon a lelke az övé lesz.
A könyv szerzője ismeretlen, de bizonyára protestáns (lutheránus) lelkész volt, aki a bibliát folyton idézi és F. életét, világos célzással az istenfélő Lutherre, elrémítő például állítja oda. E népkönyv ügyetlenül van irva, tele lapos történetekkel és még laposabb elmélkedésekkel; sok benne az ismétlés, az események fonala minduntalan megszakad, stilusa és hangja is igen különböző: megragadó, hatalmas felfogásu részletek mellett egészen sületlen, bárgyu fejezetek állanak. A szerző tudása is rendkivül fogyatékos: sem Amerikáról, sem Coppernicusról nem tud, természettudományi ismeretei még a középkori tudományoknak sem állnak szinvonalán. E F. -könyv szerint, mely három részben 69 fejezetből áll, a hős egy parasztnak a fia, Rod faluból Weimar mellett, tehetséges gyermek, aki jól tanul s gyorsan lesz a teologia doktorává, de hamar meg is unja a szent tudományt, mely őt ki nem elégíti: hisz ő mindent akar tudni, birni, élvezni. Azért félredobja a bibliát. Goethe faust röviden summary. Krakkóba megy, melynek egyeteme, mint a büvészet főiskolája, igen rossz hirben volt, orvosi és nigromantikus tanulmányokra adja magát, végre megidézi az ördögöt és 24 évre szerződést köt vele; Mephostophiles e földön szolgálja őt, minden kivánságát teljesítve: a kiszabott határidőn tul F. lelke az ördögé leszen.
Huszonkettedik jelenet – Boszorkányszombat Főbb szereplők Időpont Helyszín Mefisztó Faust? "A Harz-hegység Táj Schierke és Elend körül" Az olvasónaplóhoz ajánlott bejegyzés: Létezett-e Faust? – Történelmi háttér A hosszú, sokszereplős és bonyolult jelenet elején Mefisztó és Faust egy boszorkányszombatra igyekeznek. A boszorkányszombat a népi hiedelmek szerint általában május 1-re esik, ilyenkor a boszorkányok találkoznak az ördöggel. Faust (Goethe) - Kötelezők őszintén #5 - YouTube. A boszorkányszombatot a magyar és a német néphit szerint is általában hegytetőn tartják, ez a Walpurgis-éj. Faustot és Mefisztót egy lidérc vezeti fel a hegyre, ahol hatalmas a tömeg, a lárma, boszorkányok mindenütt. Mivel Mefisztó az ördög, aki miatt tulajdonképpen a boszorkányok az egész összejövetelt tartják, ezért felveszi ördögi alakját, patával a lábán jelenik meg. Valójába azonban Mefisztót untatja az egész ünnepség, zavarja a tömeg és a lárma. "[…] E nagy zsivajgás engem úntat, csendben húzzuk meg itt magunkat. " Ellentétben Fausttal, aki nagyon is élvezi a helyzetet, hiszen olyan helyen járhat, ahova egyszerű halandó nem nagyon jut el: "Tagadás lelke, te!
A darab ennél többet nem árul el róla, homályban hagyja, férfi vagy nő Mefisztó, az viszont nagyon fontos, hogy elismeri bukását. "A zenével lehet leginkább közvetíteni a színház költészetét" – ezt már Vasile Şirli zeneszerző mondta, hozzátéve: megtiszteltetés volt a számára, hogy ehhez az előadáshoz komponálhatott zenét. Goethe faust röviden film. "Úgy gondolom, hogy a Faust az egyén egzisztenciájával kapcsolatos problémákat veti fel, ezért a zenét illetően igyekeztem társadalmi kontextust teremteni" – fogalmazta meg a zeneszerző. A Mefisztót alakító Ofelia Popii a szebeni előadáson Fotó: Paul Baila Vasile Şirli valóban csodálatos "munkát" végzett: bizton állítható, hogy zene nélkül nem lenne ugyanaz ez a Faust -előadás. A komponista ugyanis egyszerre csodálatos és bizsergető, ugyanakkor megrázó és a csontokig hatoló zenét varázsolt a darab jeleneteihez, mely csak fokozza a pokol sötétségét vagy éppen az angyalok tisztaságát, a lelkek jóságát, Faust vívódásait és Mefisztó ördögi természetét. Szíjjártó Anita
A szerelmes éjszakán Margaréta halálos addig, altatót ad be anyjának, majd egy titkos légyotton rájuk tör bátyja, Bálint, akit Faust megöl. Margaréta állapotos lesz, egyedül marad szégyenével, mert Faust elmenekül. A bűntudat is gyötri anyja és bátyja halála miatt. Kétségbeesésében megöli újszülött gyermekét. Börtönbe zárják. Faustot most boszorkányszombatra viszi Mefisztó. Az érzéki csalódásnak Margaréta árnyának megjelenése vet véget. Amikor Faust megtudja, milyen helyzetbe került szerelme, és végső soron ő az oka mindenek, azt kéri Mefisztótól, mentsék meg a lányát. Bejutnak a börtönbe, és már nem ébreszt benne szerelmet Margaréta csókja, ki akarja vinni a tömlöcből, de a lány nem megy vele. Goethe faust röviden biography. Egy égi hang közli vele, hogy Margaréta lelke mennybe jut. II. rész A császári palotában Mefisztó tölti be az udvari bolond szerepét. A császár egy monumentális udvari maszkjátékot rendez, melyben csodálatos lények vonulnak fel. Másnap derül ki: Faust rendezte az egészet. Közben jó hírek érkeznek: a császári hatalom által kibocsátott papírpénz megmentette a csődtől az országot.
Silviu Purcărete mesél az előadásról a közönségtalálkozón Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház "A Faustot tíz éve rendeztem, ezért nagyon nehéz megmondom, miért foglalkoztatott akkor a mű, de az biztos, hogy annak idején lenyűgözött a fordítás. Jóval rövidebb ez a változat, mint Goethe verziója, körülbelül az eredeti három százaléka maradt meg, így sokkal feszesebb lett" – mesélt a rendező a kezdetekről. Silviu Purcărete Mefisztó figurájáról azt mondta: színházi figura ő, egy pojáca. Nem démon, de megvan a démoni dimenziója, szimpatikus ördög, egy komikus lény. Kiemelte, hogy Goethe darabja egy burleszk, hiszen Mefisztó vágyódik az angyalok után – ez egyértelműen kiderül –, ám egy démon számára tiltott a szerelem. A darab végén mégis megadja magát ennek az érzésnek, amibe viszont belebukik. Helmut Stürmer, az előadás díszlettervezője munkájáról kiemelte, hogy a díszletnek mesélnie kell, remélem, az én díszleteimnek van mondanivalója. Hozzátette, hogy a díszlet vagy a darabról beszél, vagy a rendezőnek mond ellent, de mindenképpen párbeszédnek kell létrejönnie.